Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 11. szám - Az 1912. év magánjogi gyakorlata. (Az E. J. K. "Jogesetek Tára" nyomán).

11. szám. Erdély részi Jogi f£.8zlüzir 117. oldal. Telelikönpi M^élífa a gyokorjafüan. (Folytatás.) Az id. §. és 86: 29., 47. §. szerint a kérvénypótló jkvcket széljegyzés végett rögtön be kell küldeni, a többit belenként, de a felhívásokat, illetve ellenmondással megtámadhatókat nem, hanem csak utoljára kell őket bevinni, naplózni azonban bc kell, mert a felhívó végzés a naplószámát nyeri. A gyakorlat az, hogy minden jkvet egyszerre terjesztenek be 50 darabonként. Ez nem is kifogásolható, mert a nagy ritkán előforduló kérvénypótló jkvekre, akinek sürgős a széljegyzés, az nyújtsa be kérvénnyel, tiszta felhivásos jkv. pedig szintén kevés van s ellenmondás se igen fordul elő, ezen pár kivétellel külön dolgozni nem érdemes. Beiktatásuk és széljegyzésük után a jkveket a bizottság visszakapja. A 91 : 16 : 14. §. szerint a dolgozatlanul maradt elhaltakról, a bet. r. 145. §., hely. r. 87. §. szerint illetékezés végeit az átruházásokról jegyzéket kell készíteni: utóbbi az id. §§. 9. bek. szerint a tkvi iroda dolga lenne, de a gyakorlat szerint a tkvi Szakközeg készíti. Ha csak a napi kimutatandó munka mellett telik, célszerű ezeket a helyszínén összeállítani. Ezek azonban statisztika tárgyát nem képezik, miattuk a befejező hat havi hirdetmény kibocsátható (86 : 29, 58. §., bel. r. 163. §., hely. r. 89. §., 112. §.) s azután is akár mikor megcsinálhatok. Célszerű az eljárás során az uj tkvi tulajdonosokról, egy tjkvbe vihetés végett mutatót is vezetni. Azonban, ha ez elmarad s ezzel szaporodik a tkvek száma, ez nem jelent rossz munkát. (Téves e tekintetben e lap 1910. 49. sz. 399. old. L has. ut. el. bek.-nek a tjkvek számának apadására vonatkozó megjegyzése), sőt a tjkvek számának apadása a különfélékén csoportosított közös bittoknál nem i? lehetséges. Végezve a bet. r. 66. 115. §., hely. r. 34. 73. §. szerinti meghívásokat, ha van már meglehetős számú jkv. s további meghívásoktól kellő siker nem várható, a bizottság helyszíni eljárását befejezi, azt a községben kihirdeti, a képviselőlestüle tet összehívja, (azok tagjait a jogorvoslatokról a bet. r. Il6 §., hely. r. 76. §. szerint ki is kellene oktatni stb.) az áll. tárgy, jkvet lezárja, az elöljárósággal aláíratja, bizonyítványt vesz az elöljáróságtól a folytonos és szakadatlan működésről s esetleges gyaloglásról s bizonyítványt ad a bizalmiférfiak napjai számáról s az élvezett természetbeni szolgáltatásokról s bemegy. A jkvek elintézése a birói kiküldött gondja, de a tkvi beadványi hátralöki statisztikában csak l-nek vétetik ; foganatosítás után a leírás és kiadásnál már érvényesül az az elv. hogy a bíróságok rendes munkaköréhez tartozik (39.001/1906. I. M. r. 10. §., 1911. El. 2. /A. 6. kol. t. eln. r. V.), bár néha ezt is az átalakító végzi. Foganatosítás, mutatózás, kiadás után ki lehet bocsátani a 6 havi hirdetményt, mely idő alatt a czöveg szerint a 86. 29. 16. §., 18. §-nál ellenmondást, a bejegyzések érvénytelensége miatt törlési keresetet, korábbi nyilvánkönyvi jogok bármily irányban megsértése miatt felszólalást lehet beadni. Előterjesztést a kiküldött intézkedései ellen már csak a bemenetel után 15 napig, rendes felfólyamodást pedig a kérvénypótló jkvi végzés ellen a rendes időben, ezen végzésben s a C. lapra vonatkozó végzésben kell csak a „bekebeleztelik" kifejezést használni, egyéb helvesbilési végzésekben csak azt, hogy bejegyeztetik (hely. r. 81. §. 1908. El. 2. /A. 16. kol. t. eln. r. 6. p.). A 6 hónap le nem jártát a tkvi kivonatokon ki kell tüntetni. (I. K. III'258.) Határozott hányadok bejegyzése elleni előterjesztés esetén a 89 : 38. 17. §. szerint ítélettel kell határozni : ez mint különlegesség érdemel említést. A helyesbitö és átalakító bizottság kintléte alatt természetesen a mi belső munkát félre lehet tenni, azt leginkább félre teszik, a sürgősebb vagy sürgetett munkát azonban mindenesetre másnak kell végezni, tehát várják a birói kiküldött bevonulását. Nemkülönben várják a szakközeget esetleg azért, hogy adhassanak neki másolás, rendes bevezetés stb. munkát, a mit azonban nem szabad neki kitüntetni. Ez ugyan tiltva, vun (1908. El. 2. /A. 16. kol. t. eln. r. 2. 1911. El. 2. M. 6. kol. t. eln. r. VII.), de hiába. A felügyeleti vizsgálat alkalmával nem nézik, hogy hány rendes bevezetést stb. készit az átalakító, pedig óvatosságból rendszerint jegyzéket vezet küiön munkájáról. Ezért írásban felszólalni nem lehet, mert az írásbeli forma a bizalmatlanság jele, tehát alárendeltnek nem való. Minél több az átalakító, annál kisebb baj az egyéb munkára használás, mert a sok közt a munka megoszlik, de ha pl. csak egy van s attól az egytől is mindent kívánnak, már UY. kénytelen a saját kimutatásában a munkát előre kitüntetni, ugy, hogy bizony néha 4—6 hétre is be van adósodva. Némelyik ezért átlép rendes dijnoknak. Ilyenkor, vagy áthelyezés vagy kinevezés esetén aztán az adósságot nem dolgozza le s utódja, aki elvégzi, másodszor is kitünteti, észre nem vétel esstén azért nincs semmi baj. Könnyű azonban a szakközeg dolga akkor, ha egy községet nevkiigazitásokkal vagy kiskoruságtürlésekkel helycsbitenek, mert ilyen bejegyzést már 50-et is meg lehet egy nap csinálni, kitüntetni pedig csak 8—10-et kell. Ha esetleg a szakközeg minden irányban elfoglalt, nem lehet tőle kívánni, hogy hivatalos időn belül intézze el a jkveket. Igaz, hogy az ügybuzgó szakközegek, ahol nem nagyon összekevert a munka, már a helyszínén önként segédkeznek a jkvek elintézésében, de bizoty rossz községekben, ha a megengedettnek mutatkozó időn tul kint maradni nem akarnak, erre nincs idö. A birói kiküldöttre hárul, hogy a szakközeget vagy mást a jkvek elintézésére felkérjen s ezért a hivatalos időn kívül végzett munkájáért s esetleg mellékfoglalkozásában beállott károsodásért kárpótolja. Ez különben előfordulhat más téren másoknál is. Egy tkvi drb bevezetése átlag 10 fillér, ugyanilyen ára van elintézéseknek is, régebben 8 fillér volt, de most már az általános drágaság folytán ennek is felment az ára. Ha tehát elintézési vagy bevezetési hátralék van, cz azt jelenti, hogy a referens illetőleg a telekkünyvvezetö vagy nem tud, vagy nem akar fizetni. Pedig az árak szerények, azonban azokra emelő hatással vannak az ügyvédek, kik a délutáni munkát jobban fizetik, 20—25 írtjával, holott darabonkint 10 fillérjével naponta délután körülbelül csak 1 koronát lehet keresni. Igaz, az ügyvédek aztán a saját ügyeiket sokszor maguk Íratják le s ennyiben kisegítik a bíróságot. Ha a jkvek a helyszínén el nem intéztetlek ez a munka a kiküldetési számla terhére Írandó kiadással jár és jó, ha a meg nem téritett többiekkel együtt kikerül a gyaloglásból. (Erd. J. K. 1913. 4. sz. 30. 0. I. has. 22. 23. s.). Egy napi jkv. elintézése tehát, ha nem egyszerű kipipázásból áll, belekerül 1 koronába. Azonban a kiküldöttül néha, természetesen szintén csakis hallgatólag, megkívántnak mutatkozik az is, hogy távolléte tartama alatt a belső munkája elvégzéséről is gondoskodjék, ha ez olyan természetű, hogy nem gyűjthető, pl. tabuláris darab, ami akkor indokoltabb lehet, ha a helyesbítés elrendelését maga pártolta; ez már másik 1 korona napi terhet jelent, tehát pl. egy 59 napon felüli kiküldetésnél egy VlII-as nőtlen bíró kapván napi 2 frt 40 krt., ha ebből bizalmas kiadá-a van 1 frt, marad 1 frt 40 kr napidija, vagyis kevesebb, mint az átalakító dijnoké, kinek 3 koronája van, de azért még sem jó fösvénynek lenni, mert ha belső munkáról nem gondoskodik, nincs kizárva, hogy joghátrány éri, pl. szabadság idejét ki nem élvezheti, vagy pl. ha telekkönyvi referens, elvehetik tőle a telekkönyvet és betehetik a bűnügybe, vagy ha a kommisszióbajárás másnak tetszik, elvehetik tőle a kommissziót. Ujabb nézet az, hogy ne a telekkönyvi referens menjen kommisszióba, illetve aki megy, más szakos legyen, mert a tkvi restánciáról sűrűbben kell kimutatást felterjeszteni s jobban sürgettetik az elintézése, mint a jbsági bűnügyinek, utóbbi jobban gyűjthető s érvényesülhet az az elv. hogy a kiküldetés e szempontból szabadságnak tekintendő. Igaz, hogy birtokrendezési kiküldöttektől is megkívánják és pedig kifejezetten, hogy egyéb munkát végezzenek, rendes pereket, felülvizsgálatokat csináljanak, csinálnak is, amelyik csinál, hogy ez hogy egyezlethelő össze a külső dologgal, erre az felelhet, aki tudja, hogy néz ki egy „bir'okrendezés a gyakorlatban". (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. — A szerkesztőségből. Lapunk tartalmasságát és élénkségét fokozni óhajtván, egy kiváló munkaerőkből álló állandó, szervezett szerkesztőséget állítottunk be s e:zel kapcsolatosan több uj és közérdeklődésre igényt tartó rovatot létesítünk. A midőn ezt olvasóinkkal közöljük, egyben rámutatunk arra is, hogy jövőben a különfélék rovatában állandóan referáljuk az összes bírósági, ügyészségi és közjegyzői pályázati hirdetéseket, az erdélyrészi kinevezéseket és a esődnyitásokat. Irodalmi rovatunkban figyelemmel kisérjük a szakirodalom kiválóbb szellnni termékeit s ismertetjük azok tartalmát. Fo>/l'ilkozunk a magyarországi és ausztriai joggyakorlat bírálatával s összehasonlító kritikai méltatásával stb. Hogy ezen s még több ezúttal fel sem sorolható feladatunkat kellő eredménnyel oldhassuk meg, kérjük olvasóink további szives s lehetőleg fokozott támogatását.