Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 10. szám - Az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztályának felterjesztése a jegxzői magánmunkálatok megszüntetése tárgyában - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. Folytatás

10. szám. Erdélyrészi Jogi KtSzlöny 107. oldal. telekben is említve vannak, melyek szerint olyankor is vesznek fel jkvet, mikor a fentiek szerint jkvre vehetés esete egyáltalán fenn nem forog, igy személyazonosságmegállapitás, illetve névkiigazitás, kiskoruságtörlés az ilyen gyakoribb esetek. Tulajdonképen ezek tisztázása helyes lenne, de csak akkor, ha az illető ; tjkv. a birtokolásnak megfelelöleg rendezve lenne, nem pedig tisztán ezért venni fel jkvet. A személyazonosság megállapításának pedig de lege ferend i olyan formában lenne értelme, hogy az eljárás befejezése után, mikor a tkvi szakközeg készíti a 86 : 29., 69. §. szerinti névjegyzéket s van egy csomó nem i azonosítható cédulája, engedélyt kapna a helyszínére ismét kimenni, vagy ezt még a helyszini eljárás előtt megtenné, hogy a bizottságnak legyen használható mutatója. Ép igy az egyesítés is helyes, de csak ha különben is dolgozva van, nem pedig esetleg ugy, hogy nincs is az illető tkvi tulajdonos birtokban, i vagy egyéb jkv. mellett tisztán ezért venni fel még egy jkvet, ezektől eltekintve azonban használható betétszeikesztés esetén kivül is. Fel van sorolva még az 1909. El. 2./A. 2. kol. t. eln. r. 5. p.-ban mint tiltott jkvezési eset a házkitüntetés, háztöriés, le- és nem bejegyzés, térmérték kitüntetés és kiigazítás, előjegyzéstörlés, tervezethitelesités, de nincs említve egy érdekes eset, [ t. i. hogy a bizottság megállapítja, hogy a.... sz. tjkvben 1. jelzés alatt több olyan ingatlan van, melyek a tkvi jószágtest fogalmánál, jogi tulajdonságánál és egyneműségénél fogva külön önálló birtoktestet képeznek s mint ilyenek, az erdélyrészi helyszinelési utasítás 37. és a tkvi rdts. 57. (helyesen 55.) §-ára tekintettel a tkvben római szám alatt nem szerepelhetnek, ugyanezért a megigazítás — -f- alá vétel — elrendelése végett ezen jkvet felvenni kellett." Elintézése: „a.... jegyzőkönyv alapján a.... sz. tjkvben felvett ingatlanok római szám jelét törölni; egyidejűleg a külön-külön önálló ingatlanokat képező birtokállo- | mányt -j- alá venni rendeli." Foganatosítása a római szám ke- j resztülhuzásából áll, hálás munka, ha ki nem tudódik, a szakközegre. A jegyzőkönyv szaporítási igyekezet akkor szűnne meg, j ha a statisztika tárgyát a változott tulajdonosú parcellák (meg- j osztásnál a részletekre is) képeznék, a mikor már érdemes lenne a Kapeller 50. oldalán irt azonosítási jegyzék két utolsó rovatát is kitölteni; az ilyen statisztika ellen egyedül az az ellenvetés tehető, hogy összeállítása nehezebb s helyessége nehezebben ellenőrizhető, de vájjon most a jkvek szaporítása jobban ellenőrizhető? Sőt — ismét csak de lege ferenda — beleegyezési eseteknél mellőzhető lenne, a jkv. is elég lenne, ha a kiküldött a beleegyezést a szépen vezetett azonosítási jegyzékben vagy j tkvi másolatban megjegyezné, természetesen, mint minden egyszerűség, ugy ez is idegenszerű lenne ép ugy, mintha azt kívánnánk, hogy a becsületsértésekhez megfelelő mintáért forduljunk a Irancia minta után dolgozó Romániához, ellenben az nem feltűnő, hogy 10 sor vallomással szemben 50 sor alakszerűség van irva, melynek helyessége a fontosabb. Néha a felek állanak elő jkvre nem vehető kérelmekkel, ilyenek pl. a bet. r. 87. §. helyr. r. 68. §-ban eltiltott vitás i határkérdések, azután változó mezei utak eltiltása vagy adása iránti kérelmek; az id. §-ból az se tűnik ki, hogyha pl. a közigazgatási hatóság egy községhez közlekedési utat építtet, ez kitüntethető lenne. Volt rá eset, hogy a fél kérésére vettek fel jkret arról, hogy földjét a viz elvette, ezt a fél adó nem fizetési célból szokta kérni; ez se helyes, mert újonnan képződött nem tkvezelt ingatlannal lehet dolgozni, de megfordítva nem. Az 1908. El. 2./A. 16. kol. t. eln. r. 5. p. és 1911. El. 2. /A. 6. 11. 2. r. szerint a jkvek a hely. r. 72. (bet. r. 105.) §-ában irl minták szerint készítendők, §. teendő beléjük, sőt az j elintézési végzésekre is; a kiadványokból ugyan néha az értesítő I résszel együtt kimarad (tk. rdts. 121. §.; Erd. J. K. 1910. 49. sz. 399. old. 1. has. ut.). Fő, hogy a jkv. szövege olyan legyen, hogy az elintéző végzésbe ki lehessen pipázni, igy esetleg el lehet intézni a helyszínén, mely, az 1908. El. 2. /A. 16. kol. t. eln. r. 3. p.-ban irt eljárás az 1909. január 19-én kelt t. eln. értesítés szerint vissza lett vonva, nehogy ok legyen a helyszínén tovább maradásra. A bet. r. 109. §. hely. r. 74. §. szerint a jkveket naplóba kell írni, már most, hogy minden napra legyen munka kitüntetve, szokták egyenlő mértékben egyes napokra szétosztani s e szerint keltezni, hozómra keresztvonatás esetében csakis elküszülés után lehet benaplózni. Bizonyitványhiány esetén tulajdonképen nem kellene a bizonyítvány megkapásáig benaplózni, de mikor nagymennyiségű aláírandó bizonyítvány van, jobb benaplózni s a naplószámot az aláírandó bizonyítványra is ráirni, igy könnyebb a megkapás után azokat berakni. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. — A kolozsvári ügyvédi kamara közgyűlése, a tagok állandó érdeklődése mellett, — mint már előző számunkban jelentettük — f. hó 1-én tartatott meg Kolozsvárt, a város közgyűlési termében. A közgyűlést dr. Czikmántori üttó, a kamara érdemes elnöke vezette, ki mély gondolatokkal telitett beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Beszédjében a socialismus tanaival s e tanok apostolaival foglalkozott s vázolván e jelentős kérdés különböző fejlődési fázisait és történelmét, rámutatott a szervezkedés előnyeire s eredményeire. Majd egy futó pillantást vetve az ügyvédség helyzetére, felhívta a figyelmet a socialismus üdvös tanulságaira. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Papj) József, a kamara titkára terjesztette elő a kamara 1912. évi működéséről szóló jelentést s annak különösen az ügyvédi kérdésekre vonatkozó részeit fejtegette. Az évi jelentéshez elsőnek dr. Deák Albert ügyvéd szólott, aki az évi jelentést s ezzel kapcsolatban az elnökség és választmány működését méltatván, elismeréssel szólott arról a szellemi magaslatról, melyre a kolozsvári ügyvédi kamara tartalmas évi jelentéseivei és egész munkásságával emelkedett s amely munkásságának eredménye az, hogy a kamara állásfoglalásai ma már sulylyal birnak. A mai elnöki megnyitó és a most tárgyalt évi jelentés komoly és tárgyilagos hangja, minden jogi kérdésre és kari tekintetekre kiterjedő előrelátó figyelme még fokozza a kamara súlyát s azért, a midőn az évi jelentést elfogadja, a legnagyobb elismerését fejezi ki a kamara vezetősége iránt. Dr. Bíró Balázs, mint a választmány egyik tagja rámutat arra, hogy az évi jelentés a titkár egyéni munkája s egyébként is a titkár az, aki a kari érdekek első és önzetlen harcosa a kamarában. Szép szavakkal méltatja a titkár működését s indítványozna, hogy ezért a titkárnak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavazzon. Dr. Hunwald Lajos ugyanezt az indítványt terjeszti elő az elnökség s választmányra nézve is. Az összes indítványok egyhangú elfogadása után a közgyűlés elfogadta a zárszámadásokat, költségvetést s az ezzel kapcsolatos egyéb indítványokat, letárgyalta a tagdíj elengedésre vonatkozó kéréseket, az országos ügyvédszövetség részére 100 korona segélyt szavazott meg, megállapította az ügyvédhelyettesek belépési diját 50 koronában s végül elhatározta a kamara, hogy a 40.000 K-t kitevő segélyalapja célszerűbb elhelyezése céljából házastelket vásárol, melyen alkalmas időben bérházzal kapcsolatos kamarai székházat épit. Az építési ügy előkészítéseit és végrehajtását a közgyűlés az elnökségre bizta. Végül tárgyalta a közgyűlés dr. Petersberger Frigyes s dr. Benedek Miklós indítványát a csődtömeggondnokságok kiosztása kérdéséről s ez ügyben utasította az elnökséget a területén levő törvényszékek megkeresésére, melyben kérje fel a törvényszékek elnökeit a tömeggondnokságok méltányos s egyenlő kiosztására s e célból egy megfelelő sorrend megállapítására. A közgyűlés ezzel véget ért, eslve pedig az ügyvédek a szokásos évi társasvacsorára gyűltek össze, a melyen a fehér asztal mellett beszélgették meg a kari fontosabb kérdéseket. A szamosujvári ügyvédek sürgönyileg mentették ki magukat, de egyben meleghangon üdvözölték a kamura vezetőségét és titkárát. = Incze Gerő búcsúztatása. A kolozsvári kir. Ítélőtábla egyik legrégibb érdemes bíráját, Incze Gerő curiai birói cim és jelleggel felruházott táblabírót, nyugalomba vonulása alkalmával az elmúlt csütörtökön búcsúztatta Kolozsvár birói, ügyészi és ügyvédi kara egy jól sikerült társasvacsora keretében. A NewYork-szálló külön termében megtartott kedélyes vacsorán testületileg résztvett a kir. tábla Fekete Gábor táblai elnök v. b. 1.1., a kir. törvényszék br. líudnyánszky Béla tszéki elnök, a főügyészség és ügyészség Sámi László kir. főügyész s Csipkés Károly föügyészhelyettes, a járásbíróságok Bartók József és Szarka Jenő járásbirók s az ügyvédi kar dr. Czikmántori Ottó elnök vezetése alatt. Elsőnek Fekete Gábor táblai elnök köszöntötte fel és búcsúztatta az ünnepeltet, majd minden testület vezetője meleg hangon emlékezett meg a nyugalomba vonuló kiváló bíróról. Az ünnepelt meghatott szavakkal mondott köszönetet tisztelőinek. A társasvacsora résztvevői sokáig tartó kedélyes eszmecserén vetették meg — ugy hisszük — a birói, ügyészi és ügyvédi kar jövendő együttes társas találkozásának alapját e búcsúztató vacsorán.