Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 28. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz

I. évfolyam. £S. szám. Kolozsvár, I9ÖS. június 88. ERDELYRESZI3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI. BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I)r. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Beák Ferencz-utcza 42. sz. Megjeleli minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI I>IJ: Egész évre 1G Kor. félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz iulézendök. TARTALOMJEGYZÉK : Jegyzetek a pogári perrendtartási javaslatokhoz. Irta: dr. Mészöly Endre, kir. törvényszéki biró. — Törvénytelen gyermek tartása iránti perekben. Irta: dr. Kemény István, kir. idjbiró. — Az ügyvédi nyugdíjintézet és az ügyvédek. Irta: Sander Frigyes, ügyvédjelölt. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei MELLEKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelvi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. ^ Jegyzeted a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Irta : Dr. Mészöly Endre dési kir, törvényszéki biró. 81. §. Felesleges a folytatólagos határnapra a nem védekezett alperestársak megidézése. 94. §. 2. bek. 2. tétel. Az ügyvéd nélkül perelhetés a saját váltóra mint a váltók egyszerűbb nemére korlátozandó. 124. §. Legalább a perlekedést mániában szenvedőket, a bíróságok és az alaptalanul pereltek rémeit, biztosíték adására kellene kötelezni. 129. §. A keresetlevél kellékei közé kellene sorozni, — már a perköltség és ügyvédi dijak mérlegelése és a könynyebb áttekinthetés szempontjából is — a pertárgy értékének megjelölését is, (pl 1200 k. é. ingatlan tulajdona s jár. ir., v. ö. 401. §• jegyz. ' Örökösödési és ingatlan iránti keresetekhez családfa illetve vázrajz mindig csatolandó lenne, utóbbi rendelkezés azzal az előnynyel is birna, hogy akkor nem lenne érdemes a vázrajz kikerülése végett közösség megszüntetés helyett ujabb pert igénylő közös birtokbaadást kérni, mert ehez is vázrajz kellene, (v. ö. 188. §. jegyz.) 133. § Bekebelezésre alkalmas okirat iránti perben a keresetlevélhez melléklendő az az okirat is, a mit az ellenfél a kereset szerint aláírni tartozik, mert általános szokás, hogy az okiratot a bekebelezést szorgalmazó fél (pl. a vevő) készítteti el s az ellenfél csak aláirja. Ennek elmulasztása természetesen csak a perköltségre lenne befolyással. Hatósági iratok ügy jelölendők meg, hogy beszerezhetők legyenek. 134. §. Az árvaszék részére is példány lenne csatolandó kiskornak vagy gondnokoltak elleni perekben. (40662—886, 12430 (891 ig. r.) 137. §. Kiegészítendő a példányok meg nem czimzésének jogkövetkezményeivel és azzal, hogy a beadványok külzetein a felek nevei perbeli állásuk sorrendje szerint tüntetendők ki, nem pedig a kérelmező fél irandó első helyre. 142. §. Az idézéssel egyidejűleg oly okiratok is beszerzendők, a melyekre még makacsság esetén is szükség van. (pl. hagyatéki irat, alapperirat; idézés szövegét illetőleg v. ö. 205. §. jegyz. felebbezésnél v. ö. 485. 512. §§. bjog. 288. §-át bek., 400 §. 6. p.) Szóbeli keresetnél a jegyzőkönyv másolata helyett elég lenne a szóbeli előadás közlése. Ez is munkamegtakarítás lenne. (v. ö. 384. 445 és 487. §§-t az előleges bizonyítás, új tényállítás közlése és felebbezésnél.) 150. §. A félnek- jelenleg fennálló postai kézbesítési joga (611—894. ig. r.) kiterjesztendő arra is, bogy nem postai és nem naponkinti levélkihordással biró helyen a kézbesítendő iratot a rövid ötoo megkeresett kézbesítő vagy előljárósági tag közbenjövetelével kézbesítse, mert épen ilyen helyeken állanak fenn kézbesítési nehézségek, (vétiv beterjesztésére v. ö. 442. §. jegyz.) 154. §. A mai törvényszéki gyakorlatnak (pozsonyi tábla 7. sz. polg. hat.) megfelelően kifejezendő, hogy eskü alatti kihallgatásra és esküre (XIII. fej.) a fél. meghatalmazott létében is személyesen idézendő. 167. §. Kézbesítési bizonyítvány elnevezés helyett helyesebb a vétiv elnevezés. Külföldi kézbesítésekre nemzetközi vétivek készítendők, mint a nemzetközi postautalványok, (v. ö. 1899: XIII. t.-cz.) 175. §. A pénzbírság a roszhiszemü hirdetményi eljárás összes nemeir9 (649., 736., 750. §§.) kiterjesztendő. 176. §. A mai gyakorlatnak megfelelően kifejezendő, hogy a hírlapi közzététel végett a hirdetményt a bíróság a felperesnek adja ki és pedig oly figyelmeztetéssel, hogy a mennyiben a perfelvételen illetve a járásbíróságnál az első tárgyalási határnapon a vonatkozó lappéldányt be nem mutatja, (v. ö. 442. §. jegyz.) az ismeretlen tartózkodási! egyén úgy fog tekintetni, mint a kinek az idézés kézbesíthető nem volt. (A kolozsv. t. 2935—907. I.) sz. a. azért hozott feloldó végzést, mert a hirdetmény csak azzal a figyelmeztetéssel adatott ki a felperesi képviselőnek, hogy a perfelvételkor a törvényes következmények terhe alatt csatolja be. Minthogy a hivatalos lap drágasága és nehéz áttekinthetősége miatt nincs elterjedve, a helyi szokásnak megfelelő közzététel mindig elrendelendő, a hivatalos lapban közzététel pedig az 1000 koronán felüli perekre volna csak fenntartandó. (649. 713., 736., 750. §§.) Az idézésben kinevezett ügygondnok helyébe a hason érdekű pertársak képviselője nevezendő ki ügygondnokul. (117. §.; 465. §. jegyz.) 180. §. Pergátló kifogásnak kellene venni az ügyvédi dijak iránti perekben azt is, hogy alperesnek az élj. 17. (előbb 14.) §. szerinti dijmegállapitási kérése még jogerősen elbírálva nincs, (v. ö. 426. §. hátulról 5. szóval). 181. §. Pergátló kifogásoknak a törvényszéknél Ítélettel eldöntése elmaradhat a mai jog (s elj. 28. §.) törvényszékre kiterjesztése mellett, mely helyesnek mondható, mert a bíróság csak a legkétségtelenebb esetekben veti el a pergátló kifogást, mert ezáltal munkaterhét vesz magára és mert a pertárgy értékéhez képest a törvényszéki eljárás sem költségesebb, mint a járásbirósági. 184. §. Költségkímélésből a felperes kérelmére a keresetlevelet a bíróság áttehetné az illetékes bírósághoz. 188. §. Kimondandó, hogy akkor sem forog fenn keresetváltoztatás, midőn a felperes keresetét tulajdonjog elismerés, közös birtokbaadás, elvont haszon stb iránt indítja és a tulajdonjog elismerésre nézve marasztaló közbenszóló ítélet (391., 506. §§.) jogerőre jutása után felperes közösség megszüntetési tervet terjeszt elő. Sőt a telekkönyvek helyessége szempontjából ezt az eljárást kötelezővé kellene tenni. E nélkül a gyakorlat nem igen alkalmazná, mert az elvont haszon feletti határozást a szemléből eredő jövedelem miatt a bíróság nem hagyja későbbre.