Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 54. szám - A fiatalkorúak és a büntető novella - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alakuló közgyűlése

54 szám. Jogesetek Tára 209 függcsztése iránt felperes által folyamatba tett perben az alpe- j res javára megítélt perköltségeket, mely költségek összesen 436 lí GO fillért tettek ki: a rendes perben keletkezett két alsó birói ítéletet, melyek alapján a fizetés történt, illetőleg a végrehajtás elrendeltetett, a m. kir. Curia póteljárás elrendelése mellett feloldotta. Tekintve, hogy felperes keresete arra irányul, hogy alpe- j res a feloldott Ítéletek alapján fizetett s fentebb részletezett költségeket neki fizesse vissza, az ismertetett tényállás mellett nem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, mikor felperest a keresettel elutasította. A jelen esetben alkalmazandó jogszabályt ugyanis az 1881. LX. t.cz. 39. § a tartalmazza. E törvényszakasznak első bekezdése szerint felsőbb bíróságnak a b) pontban körülirt feloldó határozata a 36. §-ban irt halasztó hatálylyal bir a végrehajtás folytatására nézve, azonban magát az elrendelt végrehajtást meg nem szünteti. Ennélfogva, ha a marasztalt fél a feloldott határozat alapján akár önként, akár végrehajtás utján fizetést teljesített, a feloldó határozat folytán visszakövetelési joga még nem nyilt meg, mert a jogosítottnak a fizetés idején a végrehajtáshoz való joga a végrehajtás alapjául szolgált ítéletek feloldása által még nem szűnt meg. Nem alapos tehát a felülvizsgálati kérelemnek az optkv. 1435. megsértésére vonatkozó panasza, mert az idézett törvényszakasz csupán a megtartás jogszerű alapja megszűntének esetére ad a fizetést teljesítőnek visszakövetelési jogot, amely eset a már kifejtettek szerint itt fenn nem áll. A kolozsvári kir. ítélőtábla határozattárába felvett 5. sz. polgári határozatában kimondott jogelv sem alkalmazható a jelen esetre, mert az kifejezetten csak az 1881. LX. t.-cz. 42. §. fel tétetei mellett bírói letétbe helyezett összeg visszautalására vonatkozott, ez az eset pedig itten szintén nem forog fenn. Ezek szerint a felebbezési biróság a két egybehangzó ítélet alapján fizetett összegre nézve anyagi jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. Ami a végrehajtás felfüggesztése iránti per költségeit illeti, azok visszafizetése követelésére felperesnek egyáltalán nincs jogalapja. Ez a per ugyan a többször hivatkozott rendes perből származott, de éppen a keletkezés okán kivül azzal semmi kapcsolatban nem áll, attól teljesen független. Következőleg a rendes per sorsa, az abban hozott feloldó határozat felperesnek a felfüggesztési perben megállapított kötelezettségét nem érinti. E kötelezettségét felperes feltétlenül köteles volt teljesíteni s ha teljesített, visszakövetelési joga az alapul szolgált ítéletnek feloldása folytán nincs. Ezért e tekintetben is anyagi jogszabálysértés nélkül utasította el a felebbezési biróság a felperes keresetét. Ezek alapján a minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérést el kellett utasítani. 1908. évi november hó 23. napján. Felül vizsgálati eljárásból. Az alperes helyett fizetett kamat, a költség csak járulékokat képezvén, nem tőkésíthető s járulékai természetét el nem veszti. 1908. G. 193/3. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság végzeit: A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérést visszautasítja, azért dijat az azt ellenjegyzett ügyvéd részére saját felével szemben sem állapit meg. Indokok : Felperes az ügyállás szerint alperes ellen keresetet indított azon az alapon, hogy a Kolozsvár városi kir. járásbíróságnál 1907. Sp. I. 994. szám alatt lefolytatott perben hozott ítélet folytán a felperes, mint abban a perben alperes oly követelést volt kénytelen megfizetni, amelynek megfizetését a jelenlegi alperes magára vállalta. A kereseti előadás szerint a felperes összesen 515 koronát fizetett ki. ebből azonban a csatolt 1907. Sp. i. 994. sz. periratok tanúsága szerint tőkekövetelés csupán 860 korona volt, míg az ezenfelül eső összeg-kamat, perköltség és ügyvédi dij, tehát nem tőke, hanem az optkv. 912. §. rendelkezésé értelmében járulék. Az a körülmény, hogy felperes a jelen perben az általa fizetett egész összeget tőke gyanánt tette kereset tárgyává, a követelés egyes részeinek jogi minőségén nem váJtoztat, mert az alperest felperes helyette járulékként fizetett összeg, szintén csak járulékként terheli, tehát a felperes által önkényesen nem tőkésíthető, következőleg a pertárgya értékének megállapításánál figyelembe nem vehető. * Minthogy pedig t,z 1893. XV1ÍI. t.-cz. 181. §. rendelkezése értelmében felülvizsgálatnak nincs helye ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt. (400 K.) értéket meg nem halad, minthogy továbbá a már előrebocsátottak szerint a jelen perben a kereset tárgyát tevő követelés értéke a járulékok aélkül csak 360 K., tehát a 490 K. értékhatáron alól van, ebben az az ügyben felülvizsgálatnak helye nincs. Ezért az alperes felülvizsgálati kérését, mint a törvény által kizártat, az 1893. XVIII. t.-cz. 193., 144., 208. §§. alapján vissza kellett utasítani és ezért ebből az okból, az azt ellenjegyzett ügyvéd részére, saját felével szemben sem lehetett dijat és költséget megállapítani. A felülvizsgálati eljárással okozott költségek megfizetésére alperes a S. E. T. 208. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó 144. §. alapján köteleztetett. 1908. november hó 16. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrkh János, kir. tvszéki biró, táblai tanácsjegyző. A felülvizsgálati eljárás köréből. \inesen olyan jogszabály, hogy valakit egyedül azon az alapon lehessen a bizonyos ügyletből folyólag kapott összeg visszafizetésére kötelezni, mert a biróság előtt beismerte, hogy már bíróságon kivül kész volt a visszafizetésre. Az ily nyilatkozata a peresfélnck nem az 1893. XVIII. t.-ez. I 10 f. §-a szerinti perbeli elismerése. Annak megállapítása j nélkül, hogy a szerződés vagy megszűnt, vagy nem teljei sithető, nem lehet a szerződésre akár előlegül, akár foglalóul adott IOOO kor. visszakövetelése fölött jogszerűen határozni. 1908. G. 154/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla H. Károly felperesnek K. János alperes ellen 1000 korona tőke. és jár. iránt folyamatba tett sommás perében, alperesnek felülvizsgálati kérelme és felperes válaszirata folytán végzést hozott. A felebbezési biróság ítéletét feloldja s a felebbezési bíróságot a tényállásnak az alábbiakhoz képest leendő szabályszerű megállapítására s az eredménynek megfelelő, a felülvizsgálati költségra is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasítja. Indokok : Alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési biróság a helyes irányú tényállás megállapítása nélkül az alperes perbeli nyilatkozatai félre értésével hozta meg az alperest el{ marasztaló megtámadott Ítéletét. A felebbezési biróság ugyanis alperest azon az alapon I marasztalta el a kereseti 1000 korona megfizetésében, mert alj peres a felperesi jogelődtől kapott 1000 korona kereseti összeg I visszafizetésére való kötelezetségét ugy a biróság mint dr. N. B. | tanú előtt elismerte. Ez a biróság előtti elismerés a felebbezési biróság ítélete szerint abban áll, hogy alperes az első biróság előtt — nyilván az 1907. évi május 24. napján felvett jegyzőkönyv tanúságaként — a szóbeli tárgyaláson elismerte, hogy dr. N. B. ügyvéd felhívására a kötlevél kiadása ellenében az 1000 korona kifizetésére késznek nyilatkozott. Ámde ez nem biróság előtti vagy perbeli elismerés, melyI nek alapján az 1893. XVIII. t.-cz. 104. §-a szerint marasztaló ítéletet lehet hozni, hanem csupán perbeli beismerése annak, hogy alperes dr. N. B. ügyvéd felhívására a nevezett ügyvéd előtt milyen tartalmú nyilatkozatot tett. Abból, hogy alperes dr. N. B. előtt az 1000 korona kifizetésére (vagy visszafizetésére) késznek nyilatkozott mint beismert tényből, amennyiben a felebbezési biróság e beismerés visszavonását indokolatlannak találta, vonhatott volna ugyan valamelv következtetést a vitatás követelési és tartozási jogviszonyra vonatkozólag, következtetést vonhatott volna nevezetesen arra, hogy a felek közt olyan jogviszonynak kell lenni, mely szerint • alperes a kapott 1000 koronát többé meg nem tarthatja, hanem az optkv. 1435. §-a értelmében visszaadni tartozik, vagy vonhatott volna ténybeli következtetést arra, hogy felek között már