Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 54. szám - A döntvény-jog. Folytatás

I. évfolyam. 54. szám. Kolozsvár, 1908. deeemher 27. ERDELVRESZI30CI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Knsztrich János, kir. törv.-széki biró. Ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : I>r. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Meg-jelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A dpnfwény jog. Irta: Dr. Tóth György, ügyvéd törvényszéki biró. — A fiatalkorúak és a bünlelö nvella. Irta: A, TARCZA: Az orvosszakértői működés körül előforduló hibákról. Irta dr. Kenyeres Balázs egyet, tanár. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyifkir. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. Előfizetési felhívás. Január hó 1-én lapunk II. évfolyama kezdődik meg*, tisztelettel kérjük tehát előfizetőinket a megrendelések mielőbbi megújítására s lapunknak ismerőseik körében leendő terjesztésére, hogy elvállalt nehéz feladatunknak továbbra is sikerrel felelhessünk meg s a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Az ..Erdélyrészi Jogi Közlöny" mint eddig, ezután is gazdag, változatos, élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 16 korona Félévre H Negyedévre 4 „ Az előfizetések kiadóhivatalunkba intézendők. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblákon elintézett ügyek jegyzékét lapunk minden számában közöljük. 9 dönfuéiiy-jog. Irta: Dr. Tóth György ügyvéd, kir. törvényszéki biró. (Folytatás.) A közvetlenségre és szóbeliségre fektetett polgári törvénykezési eljárásnak az 1846. július hó 21-én kelt rendelettel történt életbeléptetése alkalmával a döntvényhozásra vonatkozó intézkedések is módosítást nyertek a jelzett rendelet 25. §-ban foglalt következő intézkedés által: Das Plénum des Geheimen Ober-Tribunals hat in Fállen der Nr. 3. und der 4. der Verordnung vom 1. August 1836. (G. S. § 218.) nieht blos über die zweifelhaft gewordene Rechtsfrage, sondern in der Sache selbst zu entscheiden. Die Entseheidüng erfolgt auf grund nochmaliger mündlicher Verhandlung versammeltem Plénum.1 Ez a módosítás nem válván be, a legfőbb bíróság (OberTribunal) előtti módosítása tárgyában 1855. IH/26-án kiadott törvény (Gesetz S. 1855. 189. old.) 3. §-ban foglalt intézkedés által hatályon kívül helyeztetett és így az 1836. VIII/1-én kelt rendelettel tövtént szabályozás eredeti alakjában maradt hatályban, azonban csak rövid időre. (1855. 111/26—1856. V/7.) Az 1856. V/7-én kelt, a jogegység megóvása tárgyában kiadott törvény (Gesetz S. 1856. 293 oldal) ugyanis idevonatkozóan a következő rendelkezést tartalmazza: Die nachstehenden Bestimungen der Kabinets-Ordre vom 1. August 1836 werden hiedureh aufgehoben: 1. Die Bestimmungen unter Nr. 3., wonach die Entseheidüng des Plenums Auch dann eintreten soll, vvenn in Senat von, einem durch in selbst bisher behaupteten Rechtsgrundsatze, üder einer durch in selbst bis dahin beíólgten Auslegung und Auwendung einer gesetzlichen Vorschrift abzugehen beschliest. Dagegen bleibt jedem Senate unbenommen, in einem solchen Falle die betreffende Bechtsrage an das Plemum zu bringen.E rendelkezés értelmében tehát az 1836. VíII/l-én kelt szabályozás 3. pontja megint módosítást szenvedett. A módosítás lényegileg azonban a jogfejlődésre kedvező volt, mert amíg az 1836. Vltl/én kelt rendelet 3. pontja értelmében a tanács föltétlenül köteles volt az eddigi gyakorlatától eltérően eldönteni czŰzott jogkérdést a plénum elé vinni, addig e most jelzett módosítás értelmében az a tanács tetszésére volt bieva? Poroszország legfőbb bíróságának törvényhozási jogára vonatkozóan további törvényes rendelkezések nem történtek és az 1867. VI/7-én életbelépett alkotmány (Észak-németszövetség) illetve a „német birodalom" keletkezése (1870. XII'9.) után a birodalom legfőbb bíróságaként a Reichtsgericht szerveztetvén, a döntvényhozási jog eme legfőbb bíróságra ment át. Szükségszerűnek tartom azonban már itt érinteni, hogy a birodalmi alkotmány szerint a birodalmi törvényhozás hatásköre csupán a „rendes bíróságok"-ra (ordentliche Streitige Gerichtsbarkeit) terjed ki, ellenben a kivételes bíróságokra nem. Ezért a bírói szervezetről szóló törvény 13. §-a így szól: Vor die ordentlichen Gerichte gehören alle bürgerlichen 1 A fötörvényszék teljes idéso az 1836. évi augusztus 1-én kelt rendelet 3. és 4. pontjai esetében nem csupán a vitássá vált jogkérdés felett, hanem magában az elintézés alatt álló ügy érdeméhen kell határozzon. A döntvényt azonban az ügynek a teljes ülés előtt való ismételi szóbeli tárgyalása után hozza meg. 2 1836. augusztus hó 1-én kelt kabinetirat következő rendelkezése hatályon kivül helyeztetik és pedig : „A 3. pont ama rendelkezése, amely szerint a teljes ülés döntése akkor is be kellett következzék, ha bármelyik tanács egy általa addig követett jogelvtől vagy valamely törvénynek addig követett magyarázatától eltérni óhajt. Föninarad azonban minden egves tanácsnak az a joga, hogy ez esetben a jogkérdést a teljes ülés elé vigye. 3 Ez időben a legfőbb bíróság 5 polgái'i és etíy büntető tanácsra oszlott.