Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 51. szám - A gyermekek és fiatalkorú bűnösök a btk. és B. novella javítórendszerében

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 51. számához. Kolozsvár, 1908. deczember 6. jogesetek a kolozsvári kár. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. Felülvizsgálati eljárásból. Felp eres keresetét az alperes által tó'Se elvett 96 K. értékű ló kiadás<3, vagy annak értéke megfizetése és a lónak 7 hónapon át nem használnatása miatt 400 K. kártérítés iránt indította. E szerint a per főtárgya értéke 96 Sí. a kártérítés pedig járulékos természetű követelés. 1908. G. 164/3. szám. A kolozsvári kir. itélőlabla mint polgári felülvizsgálati bíróság végzett: Felperes felülvizsgálati s alperes csatlakozási kérelmét visszautasitja s kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt végrehajtás terhével 43 kor. felülvizsgálati eljárási költséget alperesnek megfizessen. A felülvizsgálati kéréséit dijat a képviselő részére felével szemben sem állapit meg. Indokok : Felperes keresetét az alperes által tőle elvett 96 kor. értékű ló kiadása, vagy annak értéke megfizetése és a lónak 7 hónapon át nem használhatása miatt 400 kor. kártérítés iránt indította. E szerint a per főtárgya értéke 96 kor. a kártérítés pedig járulékos természetű követelés. A S. E. T. 181. §-a szerint felülvizsgálatnak a felebbezési bíróság ítelete ellen nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 400 kor. értéket meg nem halad. Jelen per tárgyának értéke a fentiek szerint a 400 kor. alól lévén, a törvény által kizárt felülvizsgálati kérelmet s ezzel kapcsolatban a csatlakozási kérelmet tekintettel a S. E. 208. 144 és 193. §§-ra vissza kellett utasítani. A törvény világos rendelkezése ellenére beadott jogorvoslati beadványért munkadíj és költség az azt ellenjegyző ügyvéd részére saját fele ellenében sem volt megállapítható. A felülvizsgálat sikerre nem vezetett, de egyszersmind az alperes költségeinek felmerülésére is ez szolgáltatván alapot a S. E. T. 108., 109., 168. és 204. §§-ai alapján, felperest.a felülvizsgálati eljárással alperesnek okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. Az ügyvédi munkadíj megállapítása a prts. 252. §án alapszik. 1908 évi október hó 12. napján. Kereskedelmi jog köréből. Bár az ajánlatban a biztosított alávetette magát az intézet alapszabályainak és feltételeinek, ezek szerint pedig a biztosítás csak a kötvényt kiadása és a dij megfizetése után lép hatályba, mindamellett, ha a biztosító társasa:; nem is állít ki kötvényt, a biztosítási szerződés az ajánlatnak kellő időben vissza nem utasítása folytán létrejöttnek tekintendő. 705—907. sz. (K. T. 468., 469., 472. §§.) Kolozsvári T.: Az elsőbiróság marasztaló Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasitja. Indokok : A K. T. 468. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a biztosítási ügylet érvényességéhez Írásbeli szerződés szükséges, az írásbeli szerződéssel azonban egyenlőnek tekintendő a biztosító által kiállított kötvény, vagy az elfogadott ajánlatnak a biztosító könyveibe történt bevezetése. Ugyanezen törvényszakasz rendelkezik a részben is, hogy a bevezetés mikor tekintetik megtörténtnek s kimondja azt, hogy ha a biztosító a biztosítási ajánlatot annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította, a bevezetés megtörténtnek tekintendő s ez esetben a biztosítás az ajánlat elküldését vagy átadását követő napon déli 12 órakor veszi kezdetét, A törvényben foglalt e rendelkezés azonban, figyelemmel a K. T. 472. §-ában, valamint a 469. §. 5. pontjában foglalt rendelkezésekre, kétségtelenül csak abban az esetben találhat alkalmazást, ha az ajánlat az ügylet érvényes megkötése tekintetében külön kikötést nem tartalmaz, mert az ügylet érvényessége nem a törvény által megállapított vélelemtől, hanem a kifejezésre jutott akaratnyilvánítástól függ. Ennek előrebocsátásával s annak kiemelésével, hogy a tábla is elfogadta az elsőbiróság által ítéletében helyesen megállapított tényállást, a tábla ugy találta, hogy felperes és alperes között a biztosítási szerződés hatályosan nem létesült és hogy felperes ezen biztosítási szerződés alapján alperestől a szenvedett kárának megtérítését joggal nem igényelheti Ugyanis a felperes által keresetéhez B) alatt eredetiben csatolt ajánlat a részben, hogy a biztosítás hatálya mely időponttól kezdődően lép érvénybe, — mely pedig a biztosítási szerződésnek egyik lényeges kelléke — kikötést, külön, naptár szerinti meghatározást nem tartalmaz, de viszont tartalmazza azt, hogy az ajánlattevő az ajánlat aláírása által aláveti magát az ajánlatban, valamint a bc.nk alapszabályaiban foglalt feltételeknek és intézkedéseknek. Az alperes által elleniratához csatolt biztosítási feltételek 7. §-a pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy csakis a kötvény kézbesítése és a biztosítási dijak fizetése által válik érvényessé, ha tehát kár történik, mielőtt a kötvény átvétetett és a dijak és illetékek meg lennének fizetve, a kártérítés ki van zárva. Miután pedig felperes a saját maga által aláirt és megtett ajánlat szöveg ellen hatályosan kifogást nem tehet és sikerrel arra, hogy az ajánlat szövegét nem ismerte, vagy azt tévesen értelmezte, akkor, midőn megtévesztésre e részben maga sem hivatkozik, nem védekezhetik, kétségtelen, hogy peres felek között a biztosítási szerződés érvényesen nem létesült, mert eltekintve attól, hogy felperes az általa tett ajánlat el nem fogadásáról a K. T. 468. §-a értelmében kellő időben értesítve — a mint ezt az elsőbiróság helyesen megállapította —- nem lett egyedül e körülmény azonban a biztosítási szerződés létesülését nem eredményezheti, miután maga az ajánlat a fentiek szerint e részben azt a kikötést tartalmazza, hogy a biztosítás csakis a kötvény kézbesítése és a biztosítási dijak lefizetése által válik érvényessé. Miután pedig nem fér kétség ahhoz, hogy e kikötés a K. T. 468. §-ában foglalt rendelkezéssel nem ellenkezik, sőt azt a fentebb is hivatkozott s a K. T. 469. és 472. §§-aiban foglalt rendelkezésekre való tekintettel helyet foghat, nyilvánvaló, hogy felperesnek azon*a j^gezimen, hogy ajánlata el nem fogadásáról a törvényszerű időben értesítve nem lett, csakis a kötvény kiadását és biztosítási dij lefizetésének elfogadását lehetett volna alperessel szemben szorgalmaznia, ezt azonban elmulasztotta tenni s miután időközben a biztosítás tárgya megszűnt lenni, az ajánlat el- vagy el nem fogadása perdöntő sulylyal nem bir, mert az ajánlat csak azon kikötéssel, mely benne foglaltatott, tekinthető csak elfogadottnak. Ezek alapján tehát, miután a biztosítás tárgya megsemmisült, mielőtt az erre irányuló szerződés hatályba lépett volna, felperes az érvényesen létre nem jött s utóbb a létesülés tekinti Dr Jékey Dániel**