Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 50. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ________ ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 50. számához. Kolozsvár, 1908. november 29. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. A kereskedelmi jogból. A K. T. 346. §-ban irt értesítés tartalmából világosan ki kell tűnnie a kifogásolás okának, tehát annak, hogy az árn minőség tekintetében mely hiányok miatt nem felel meg a szerződési, avagy törvényi kellékeknek; ezt az az általános kijelentés, hogy az árai rossz, vagy igen rossz állapotban van, a kifogásolás okait magának az értesítésnek kell tartalmaznia, az e tekintetben való hiány — az árn átvételekor a rendes kereskedő gondosságával eszközölt megvizsgáláskor már felfedezhető hiányok tekintetében — később tehát a per során való bizonyításával a kikötött kellékek meg nem létének — rendszerint nem pótolható. 1908. G. 174/3 szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság Cs. G. A. felperesnek R. Adolf kereskedő alperes ellen 650 K. tőke s jár. iránt folyamatba tett sommás perében alperesnek felülvizsgálati kérelme s felperesnek válaszirata folytán itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad s arra kötelezi alperest, hogy 49 K. felülvizsgálati eljárási költségeket felperesnek 15 nap alatt, végrehajtás terhével fizessen meg. Indokok : A kereset értelmében marasztaló felebbezési bírósági Ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelmében alperes a S. E. 185. >j. c. pontja alá esőén azt panaszolja, hogy felebbezési bíróság lényeges eljárási szabálysértéssel állapította meg, hogy a vételtárgya asztal és láda az általa elfogadott felperesi ajánlatnak minőség tekintetében megfelelők: iratellenes az a megállapítása, hogy e tárgyak a felperesi ajánlatban irt időből, a XVI. századból valók, hogy az azokról közölt fénykép mindenekben hü képe e tárgyaknak s hogy azok minden lényeges hiányát közölte vele felperes elfogadott alánlatában. Ellenmondás van a felebbezési bíróság ama kijelentésében is, melyszerint az első bíróság ténymegállapítását elfogadja, de abból egyéb mellékkörülmények figyelembevételével, mely mellékkörülményeket ítélete indokolásában meg nem jelölt, ellentétes jogi következtetésre jutott. Kétségtelen, hogy a felebbezési bíróság most idézett ítéleti indokolási kijelentésében első tekintetre ellentét látszik fennforogni. Az is megállapítható, hogy a másodbiróságnak budapesti szakértő irásos véleményére való utalással tett ama ténymegállapítása, hogy a vételtárgya asztal és láda a XVI. században készültek — iratellenes, mert a most hivatkozott szakértői vélemény e tekintetben csak azt a kijelentést tartalmazza, hogy a szóban forgó tárgyak a régiség forgalma alá vonhatók, mert abban a korban készültek, amelyet mutatnak, míg ezzel szemben a korábban kihallgatott brassói szakértők e tárgyakat határozottan a XVIII. századból valónak mondták. A kir. ítélőtábla azonban ugy találta, hogy a felebbezési bíróságnak most hivatkozott ténymegállapítása, valamint mindazon megállapításai, melyek az alább előadandók szerint döntőknek tekintendő körülményeken kivül esnek — lényegtelen s a jelen per elbírálásánál döntő sulylyal nem biró körülmények s az ezek megállapítása tekintetében fennforogni látszó alaki jogszabálysértés sem vonatkozik oly lényeges eljárási szabály megsértésére, vagy figyelmen kivül hagyására, melynek az ügy elbírálásánál döntő szerepe volna: ezért a S. E. 185. §. c. pontjára fektetett felülvizsgálati panaszt a kir. ítélőtábla alaposnak nem találhatta. Az első és felebbezési bíróság által egybenbagzóan, valamely lényeges eljárási szabály megsértése nélkül megállapított s igy a S. E. 197. §-a szerint e helyütt irányadó, döntő tényállás az, hogy peresfelek között, a felperes A. B. C. D. alatti leveleiben fogialt ajánlatnak alperes részéről történt elfogadásával, tehát a vételtárgy és vételár tekintetében elért megegyezéssel — egy feltétlen helykülönbségi vételügylet jött létre, mint befejezett ügylet. Mikor aztán a vételtárgyak — a szerződésnek felperes részéről történt teljesítéseként — az alperes birtokába jutottak, azok megvizsgálása után alperes a K. T. 346. §-ában irt kifogásolási jogával élt s az ezzel magának a K. T. 348. §. szerint biztosítani kivánt jogok közül mindjárt választott is, midőn a kifogásolással egyidejűen a K. T. 347. §. értelmében az árukat felperes rendelkezésére bocsátotta, a mivel kétségtelenül kinyilatkoztatta, hogy a vételügylettől eláll a megtett kifogásolás alapján — sa K. T. 348. §-ában irt egyéb jogokra nem reflektál. A per során alperes védekezését ez képezte s kifejtvén itt megtett kifogás részletes indokait is s azok bizonyítása után ez alapon kérte a kereset elutasítását. Ezek szerint egyedül elbírálandó kérdés az a perdöntő körülmény, hogy az alperes 9*/. alatti levelében foglalt értesítés és kifogásolás megfelel-e a K. T. 346. § követelményeinek s igy alkalmas-e a K. T. 348. §-ban irt jogok igénybevehetésének a biztosításra *? A kir. ítélőtábla e tekintetben a felebbezési bíróság álláspontját találta helyesnek, mert a hivatkozott 9"/. alatti levél tartalmából kétségtelennek látja, hogy a kifogásolás a K. T. 346. § kellékeinek — az értesítés tartalma szempontjából — nem megfelelő. A most hivatkozott törvényhely helyes értelmézése szerint ugyanis az ott körül irt értesítés tartalmából világosan ki kell tűnnie a kifogásolás okának, tehát annak, hogy az áruminőség tekintetében mely hiányok miatt nem felel meg a szerződési, avagy törvényi kellékeknek; ezt az az általános kijelentés, hogy az áru rossz, vagy igen rossz állapotban^ van, miként ezt alperes kérdéses levélben kifejezte, figyelemmé arra is, hogy már maga a felperesi ajánlat (1907 május 16-iki ^evél) is azt tartalmazta, hogy a kérdéses áru nem a legjobb állapotban van — nem pótolja. Miután a kifogásolás okait magának az értesítésnek kell tartalmaznia, az e tekintetben való hiány — az áru átvételekor a rendes kereskedő gondosságával eszközölt megvizsgáláskor már felfedezhető hiányok tekintetében — később, tehát a per során való bizonyításával a kikötött kellékek meg nem létének — rendszerint nem pótolható. És mert a nem kellő értesítés jogi hatása egyenlő az értesítés elmulasztásával s igy a K. T. 346. §-a értelmében a kérdéses áru nem kifogásoknak tekintendő s miután az alpere.? kifogásoló levele a vételtárgya áruk minősége tekintetében a fent ismertetett általános kijelentésen kivül, amely maga is csupán másodlagos, mellékes megjegyzésként tűnik elő a levél szövegezéséből is hiány megjelölést nem tartalmaz, hanem főként akikötött vételár nagysága sfeltűnő aránytalansága miatt panaszkodik, mely a minőségi kifogás fenti hatást szülő indokául el nem fogadható: helyesen mondotta ki a felebbezési bíróság a perfekt vételügyletből folyó s a K. T. 345. §-án alapuló vételár fizetési kötelezettségét az alperesnek s igy a S. E. 185. §. a pontjára alapított felülvizsgálati panaszban hivatkozott 345, 346 és 348 §-ait a kereskedelmi törvénynek nem sértette meg. Ennélfogva a felülvizsgálati kérés egyik irányban sem alapos s igy az elutasítandó s alperes a felülvizsgálati eljárással okozott költségek megfizetésére a S. E. 168 és 204 §§. értelmében kötelezendő volt. Az ügyvédi dijak megállapitása az 1868. LIV. t.-cz 252. §-án alapul. 1908. évi október hó 26. napján.