Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 49. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

496. Erdélyrészi Jogi Közlöny 49 szám. és irnok 1400 átalakító és másoló díjnok, mintegy 3000. Igaz ugyan, hogy ily módon a telekkönyvi hatóságok személyzete a mai állapothoz képest tetemesen szaporítandó lenne, azonban ez a szaporítás nem okozna nagymérvű költségtöbbletet, mert a költségvetésekben évről-évre szaporodó összegben felvett telekkönyvi betétszerkesztő költség a deczentralizálás által meg lenne takarítható. Nem járna költségtöbblettel, mert a telekkönyvi hatóságok fenntartására szükséges összegekből leütendő lenne az, a mi a telekkönyvi hatóságoknál és betétszerkesztésnél alkalmazott bírák járandóságait képezi. Ugyanis az uj tkvi hatóságoknál bírák nem lennének alkalmazva, ilyen czimen tehát járandóságra nem lenne szükség, a bíróságoknál pedig a telekkönyvi ügyek elintézését eszközlő birák ezen szempontból feleslegessé válnának. Már most, ha a bírákra más ügyek elintézése czéljából szükség van, ugy az nem irható a telekkönyvi hatóságok szervezésének rovására, mert hiszen ez esetben a bíróságok tkvi hatóságának fentartása esetén létszámszaporitásra van szükség, ha pedig a birák a tkvi hatáskör megszűnte esetébe teljesen fölöslegessé válnának, ugy az állások be lesznek szüntethetők s igy ezen réven megtakaritás eszközölhető. Ebből következik az, hogy a felsorolt ügyek nagyobb anyagi megterhelés nélkül a bíróságok hatásköre alól kivonhatók s a bíróságok, minden sérelem és koczkázat nélkül, tulajdonképeni hivatásuk teljesítésére használhatók fel. y{ 9 Baflpp Ügyvédek Szöuetsége*) ^(Alapszabály-terv.) Szerkesztette: dr. Kenedi Géza budapesti ügyvéd. I. A szövetség czime, székhelye, föladata. 1. §. Magyar Úgyvédek Szövetsége czim alatt országos jellegű egyesület alakul, amelynek székhelye Budapest, * Az 1907. okt. 7—9. orsz. ügyvédgyülés határozata értelmében annak választmánya dr. Kenedi Géza kartársunkra bizta, hogy az orsz. ügyvédszervezet alapszabályait készítse el. Ugyanily értelemben határozott a Budapesti Ugyv. kamara febr. 23-diki közgyűlése alapján, a A Szövetségnek minden magyarországi ügyvédi kamara székhelyén, valamint Fiúméban osztályai vannak. Az osztályok székhelyén kivül csoportok is alakithatók. 2. §. A Szövetség czélja országos együttműködés utján a magyarországi ügyvédség anyagi és erkölcsi jólétének előmozdítása, jogszerű érdekeinek megóvása, hibáinak orvoslása és tekintélyének gyarapítása. 3. §. A szövetség eszközei: 1. Az ügyvédi kamarák működésének támogatása és élesztése, indítványok, panaszok és más előterjesztések utján. 2. Az ügyvédség szaktudásának előmozdítása előadások, fölolvasások, viták és tanácskozások rendezése, valamint könyvek, esetleg időszaki nyomtatvány kiadása utján. 3. Az ügyvédség megélési viszonyait javitó intézmények és alapok létesítése. 4. A törvények és alkalmazásuk hiányainak a földerítése, azok bírálata és e részben közérdekű javaslatok elkészítése. 5. A Szövetség tagjainak védelembe fogadása az ügyvédi jellegükön ejtett sérelmek ellen. G. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok támogatása és a társadalmi érintkezés elevenitése. KE. i tagok, azok jogai és kötelességei. 4. §. A Szövetség tagja lehet minden magyar állampolgár, amennyiben a következő minősítéssel bír: 1. Rendes tag csak az lehet, aki mint ügyvéd valamely magyarországi ügyvédi kamara lajstromába be van jegyezve, vagy pedig nyugdíjazva van. 2. Pártoló tag az, aki mint ügyvédjelölt az előbbi módon be van jegyezve, vagy aki a bíróságok és közigazgatási hivatalok mellett, mint joggyakornok működik. Az is, aki ügyvédi oklevéllel bir, de kamarailag bejegyezve nincs, föltéve, hogy közhivatalt nem visel. választmány április 2-án. Dr. Kenedi Géza a megbízásnak eleget tett. Az alapszabályokat elkészítette és azokat Szivák Imrének, mint mind a két választmány elnökének bemutatta. Miután ezen fontos kérdés iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul, az alapszabály tervezetet egész terjedelmében közöl j ük. 22 23 jesztés felett a kvári kir. tvszéknek, mint csődbíróságnak 904. évi XII. napján 12925—904. sz. a. kelt végzését a m. kir. kincstár felfolyamodása folytán felülvizsván, végzett: A kir. tvszék végzése megváltoztatik, a m. kir. kincstár előterjesztésének hely adatik s ennek folyamányaként a csőd biztosnak 904. október 26-án 45—904. csb. sz. a. hozott intézkedése a m. kir. kincstárral szemben hatályon kivül helyeztetik és csödtömeggondnoknak a m. kir. kincstár bejelentett követeléséből 2843 K 62 fillér fogyasztási adó s kamatai ellen emelt kifogása figyelmen kivül hagyatik. Vb. F. A. csődtömege köteleztetik, hogy az előterjesztés és felfolyamodás költségeit a m. kir. kincstárnak fizesse meg. Indokol: Az 1881. XVII. t.-cz. 146. §. szerint az adó- és illetékkövetelések elsőbbségének meghatározása a csődbíróság hatáskörébe tartozik, ellenben azok öszszegére nézve a csődtömeggondnok a csődtörvénynek ugyancsak 146. §-sa szerint az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshet orvoslást, mert az adó- és illetékkövetelés valódisága peres eljárásra nem tartozik. Ennélfogva csődtömeggondnok ama kifogását, hogy a m. kir. kincstár által bejelentett követelésből 2640 K 20 fillér közadós bérlő elődjét B.-t terheli, aki ezt ki is fizette és 203 K 42 fillér hiány a szesz végleges kimérésénél a m. kir. kincstárnak megtérült, figyelmen kivül kellett hagyni, mert a becsatolt kimutatás tanúsítása szerint a kifogásolt egész bejelentett követelés a közadós nevére van hátralékként kimutatva s igy annak fennállása ellen csakis az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshető orvoslása. A törvény által kizárt kifogással okozott költség megtérítésére a csődtömeg kötelezendő volt. 215 -1897. tábl. A csőd-felszámolási tárgyalás alkalmával csak a tömeggondnok által megtámadott követelés elismerése iránt indított perben, a tömeggondnok saját személyében a perköltség viselésére a csődtörvény 150 §-ra tekintettel, habár a csődtömeg pervesztés lett, nem volt kötelezhető, mert a perindítás az ügyiratok szerint, nyilván alaptalannak nem volt tekinthető. — (Curia 1371—1896.) A csöd választmány a közadós jogcselekményeinek a megtámadását akkor is elrendelheti, ha a tömeg gondnok a megtámadott jogcselekményen alapidő követelés valódiságát a felszámoláskor elismerte. 3864—1901. sz. A megtámadási perek tekintetében a csődtörvény 160. §-a szerint a közadós jogcselekményeinek megtámadásához a felszámolási határnap előtt a csődbíróság felhatalmazása, a felszámolási határnap után pedig a csödválasztmány határozata szükséges. Ebből, valamint a csődtörvény 26. §-ának 2. bekezdéséből önként következik, hogy a csődválasztmány a 37. § szerint meghatározott idő alatt a közadós jogcselekményeinek megtámadását akkor is elrendelheti, ha a tömeggondnok a megtámadott jogcselekmény és ezen alapuló követelés valódiságát a felszámoláskor elismerte. (Curia 7529—900.)