Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 47. szám - Egyetmás a kikötésekről

480 Erdél.yrészi Jogi Közlöny 47. szám. Különösen ajándékozásoknál gyakran történik az nálunk, hogy az ajándékozó a házastársa javára köt ki pl. holliglani haszonétvezetet vagy járadékot. Ez lényegileg: harmadik javára kötött szerződig, amelynek érvényességéhez a kedvezményezett harmadik személy hozzájárulása, beleegyező, elfogadó nyilatkozata nem szükséges. A mi magánjogunkról nem lehet feltétlen bizonyossággal állítani, hogy a harmadik javára kötött, szerződéseket általában érvényeseknek ismeri el. A kereskedelmi törvény több helyén tekinti érvényesnek az ilyen szerződést (pl. 467. 4J8. §§-ik) de a joggyakorlatot nézve, ellentétes határozatokat találunk. A tkvi rend. 69. §-ának második bekezdése azonhau teljesen felmenti a tkvi birót az alól, hogy a harmadik javára kötött szerződés érvényének kérdésével foglalkozzék. Ha ugyanis a „valamely meghalahnazoLt által kiadott okiratok nem adnak jogot a hatalmazó elleni hekebelczés vagy előjegyzés kérésére, ha egyszersmid a hatalmazó állal kiadott felhatalmázvány fel nem nmtattatik", — akkor ebből az következik, hogy a meghatalmazó javára kérhető tkvi bejegyzés a meghatalmazás felmutatása nélkül is. A tkvi biró tehát ezen az alapon a harmadik javára szerződést kötő egyszerűen a harmadik meghatalmazott jönni:1 veszi és a harmadik javára az ilyen okirat alapján kért tkvi bejegyzést a meghatalmazás igazolása nélkül is elrendeli. KÜLÖNFÉLÉK. I Pr. BlMs/ár Kálmán. | A kolozsvári kir. Törvényszéket a napokban súlyos veszteség érte. Birói karának egyik érdemes, munkás tagja : dr. Huszár Kálmán, kir. törvényszéki biró, f. hó 1-én hirtelen, váratlanul elhunyt Temetése f. hó 3-ár. történt a törvényszék testületi részvétele mellett, mely alkalommal kartársai, ismerősei szomorúan adtak kifejezést annak az őszinte részvétnek, mely mint visszaemlékezés, még sokáig fog élni szivükhen! Az üg.vvédi 53i»<lijinl«'zet elnöki állása. Az uj ügyvédi párt dr. Erdélyi Sándor elnöklete alatt ertekezletet, tartott. Dr. Erdélyi Sándor melegen méltatta dr. Nagy Dezsőnek az intézmény megalkotása körüli nagy érdemeit és indítványt tett. hogy dr. Nagy Dezső állittassék a nyugdijintézel élére. Dr. Nagy Dezső az elnök felkérésére elmondta az ügyvédi nyugdíjintézet történetét és kegyeletes szavakban emlékezett meg a korán elhunyt dr. Robicsek József ügyvédnek nagy, úttörő munkásságáról az intézmény körül. Végül a nyugdíjintézmény sociaJis előnyeit méltatta. K.öz,jegyzőt kinevezések. A Jogludományi közlöny irja, hogy; „a mult alkalommal szóvá tettük, hogy a bírósági kinevezések körül az igazságügyi kormány, uz igazságszolgáltatás kárára késedelmet tanusit. bogy hónapokig állanak az összes fokokon állások üresen. Ezúttal arra kell rámutatnunk, hogy a kir. közjegyzői állások betöltésénél még nagyobb és feltűnőbb késedelmességet mutat az igazságügyi kormány. .Jelenleg 10 köz jegyzői állás van az ország különböző részeiben üresedésben, ezek közül a szentgotthárdi 1907. július havában, a dési 1907. augusztus havában, a szászrégeni 1008. február havában, a lugosi 19o8. március havában üresedett meg. És semmi érthető oka nincsen annak, hogy az igazságügyi kormány ezekéi az állásokat azonnal be nem töltötte. A közjegyzői kinevezések körül már az előző miniszter alatt különös taktikát lehetett észlelni. A kinevezések ugyanis nem egyenként történnek, ahhoz képest, amint az illető álla- megüresedett és a pályázatok előterjesztettek, hanem jó csomó kinevezés összegyűjtetik és egyszerre publikáltatik. így f. év aug. havában egyidöben tétetett közzé hat kinevezés. A kir. közjegyzöség körében ez azt a feltevést keltette, hogy azért publikáltainak igy csoportonként a kinevezések, hogy leplcztessék a régebbi közjegyzöholyettescknck a jobb állásoknál való mellőzése. így az augusztus havi csoportban kineveztetett két közjegyzőhelyetles, és pedig az egyik Gyergyószentmiklósra, a másik Naszódra (utóbbi üresedésnek oka az volt, hogy az előlehet, meri pl. a kielégítési sorrend megállapításakor esetleg azt mondhatja a tkvi hatóság, bogy ..évi járadék bekebelezése vagy előjegyzése" itt fenn nem forog, minélfogva a vbtási törvény 193. §-a nem alkalmazható (a jogosított tehát nem kapja meg a bárom évről hátralevő összesét). — de nem fog menni a/, ilyen esetnek a vbtási törvény 191. §-a harmadik bekezdése alá foglalása sem. mert a követelés „fedezetéül bekebelezett vagv előjegyzett legmagasabb összeg" itt nincs Hogyan fogják hát felszámítani az ilyen bejegyzéssel biztosított követelést?! i Vannak is olyanok (a zürichi törvénykönyv), akik a harmadik javára kötött szerződést megbízás nélküli ügyvitelnek tekintik. zöleg kinevezett kir. közjegyző nem tudván megélni, lemondott tisztségéről), mig a négy jobb közjegyzöség: Marosvásárhely, Tokaj, Szerencs és Szigetvár nem közjegyzőhcJyeltesekkel töltetett be". Mi is különösnek találjuk az igazságügyi kormánynak ezt az érthetetlen eljárását. A kolozsvári ügyvédi kamara f. hó 21-én (szombaton) d. e. 10 órakor Kolozsvárt, a kii*, törvényszék esküdtszéki terűiében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya az orsz. ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló törvény 9. és 29. §§-ai értelmében 3 közgyűlési tagnak választása 3 évre. A vonatkozó szakaszok következőkép szólanak : 9. „Mindegyik kamara legalább egy tagot választ; amely kamarának 75-nél több tagja van, minden 75 tag után egy-egy tagot es a kamara tagjainak ezen felül fenmaradó része után további egy tagot választ."' A kolozsvári kamara tehát 3 tagot választ. 29. „Az intézeti közgyűlés tagjainak választására a kamarai választmány tagjainak választására vonatkozó svabályokat (1874. évi 34. t.-cz. 23—20. §§) kell tnegfeldlöen alkalmazni. Az 1S74. évi XXXIV. t.-cz. 23. § 4/bek. ..A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be, a székhelyen kívül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy válaszlási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva, a kilüzötl határnapra beküldhessék." Miután az 1874: XXXIV. 23. § 2. bek. értelmében az érvényes választáshoz a kamara tagjainak legalább fele kell. hogy szavazzon, a kamara felkéri tagjait, hegy minél számosabban jelenjenek meg a közgyűlésen, illetve minél számosabban küldjék be szavazatukat, nehogy uj választás elrendelése váljék szükségessé. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 190S. évi november hó 3. es következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek : 3. S'olgái'i szakosztályban. 3544. M. kir. államvasutak — ilj. Sehulleri Frigyes és Károly kisajátítási szenvedők kisajátított ing. kárt. — f. o. it. 3245. Makray Lászlóné hagy. ügye az igaz. kérd. — f. o. v. 3472. Ilerczcg Elemér — Berezeg Elemérné perfelj. — hh. v. 3489. Laskai Árpád és t.-nak —• dr. Erős Vilmos végrh. — hh. v. 3490. Dávid Márkus — Náz Mihály 21 K 40fiil. — mv. v. 3491. Ugyanannak — Friedmann Jántel 31 K — mv. v. 3494. Dr. Strcbl Miklós — Lénárd Gyula és neje 25 K — f, o. v. 3209. Dr. Nagy Lászlóné sz. Sugár Mária Biluska József ugyanazon kérd. — rend. 3510. Kolozsvármegyei tptár — Incze István és t. 47 K 01 lill. - mv. v. 3512. Benedek Albert — Jocsa B. czég 1780 K — f. o. v. 3521. A kolozsvári Korona bank — Zimmermann Hermán és t. 280 K — f. o. v. 3532. Őzv. Etígel .lózsefné — Zeier Józsefne vagyonköz. megszűnt. — rend. 3533. Nyág Onutz — Besinár György ing. árv. — mv. v. 3534. A Kassai hitelbank rtság — Bálint Imre 1450 8 — rend. 2837. lásch Péter Antal, illetve örökösei Liseh Anna és t. — Lisch Györgyné sz. Szomer Ágnes ing. vagvonállag helvreállag helyreállítás, illotve 6000 K — hh. it. 3082. Malomépitési intézet és gépgyár — Jaenner Nándorné — végrh. megsz. — rmv. it. 3084. Zsura Áron lui Petru s tsa — Lehrmann Gyula s t. birtokigazitás — f. o. it. 3202. Szinye és Szóvárosi gór. kath. egyházközség — Szinye és Szóvárosi községek birtoki igazítás — rend. 2569. Stransz Sándor — Kiss Sándor 2653 K 44 f f. o. v. 3524. Mandreán Savu az Illésé — Moldován Lina szerz. telj. — r. mv. v. 3520. Mandreán Savu az Illésé — l'rszn György és neje ing. tulajdona — rend. 3250 Ózv. Bottenberg Árminné — Bottenberg Simonné és T. 2000 K — rend.