Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 47. szám - Egyetmás a kikötésekről

478. Erdélyrészi Jogi Közlöny 47 szám. Daczára ennek, a telekkönyvi rendszerek a középkori jogi formalizmus hatása alatt odafejlödtek, hogy a telekkönyvi bejegyzéseknek jogmegállapitó hatályt tulajdonítanak. Ezen felfogás azonban helytelen. Ugyanié az, hogy a telekkönyvi bejegyzés tulajdenjogot adna, még a telekkönyvi rendszer elvi álláspontjából nézve sem áll, inert ezen szempont sem zárja ki azt. hogy a telekkönyvi bejegyzéssel szemben az úgynevezett telekkönyvön kivüli tulajdonos jogait érvényesíthesse, nem ad zálogjogot sem, mert a zálogjog törlése a bejegyzett hitelező akarata ellenére is eszközölhető. A telekkönyvi bejegyzést jogszerzési módnak csak ugy állíthatták, hogy összezavarták a szerzési mód és a kizárólagos bizonyíték fogalmát. Ugyanis a telekkönyv az ingatlanra vonatkozó dologi jogszerzésnek egyediili kizárólagos bizonyítéka az ingatlanra vonatkozólag szerződő leieken kívül álló egyénekkel szemben. Vagyis azt. hogy valamely ingatlannak ki tulajdonosa, vagy ezen ingatlan mily követelések fedezetéül szolgál harmadik személyekkel szemben egyébbel, mint a telekkönyvvel bizonyítani nem lehel s viszont harmadik személyek e tekintetben más bizonyítékot keresni nem kötelesek. Mar most, ha ez a kizárólagos bizonyítási mód a formalizmus bivei. könnyen jöhettek arra a gondolatra, hogy a bejegyzés maga adja meg a jogol s hogy a jog a bejegyzés nélkül nem létezik. Ez pedig ép ugy nem áll, mini a hogy nem áll az, hogy az 1886. évi VII. t.-cz. 21. 22. §§-iban felsorolt jogügyletek a közjegyzői okirat felvétele által létesülnek. Pedig ezeknél is ép ugy, mint a hogy az ingatlanokra vonatkozó dologi jogra nézve a telekkönyv a közjegyzői okirat a kizárólagos bizonyíték, illetve érvényességi feltétel. (Folytatjuk.) Egyetmás a hihűtésehrol. Irta: Rojcsek 5ándor Űkvi betétszerkesztö kir. tszéki birú. Kikötés (meghagyás, modus) alatt értendő a visszteher nélkül (ingyenes) vagyonátruházási jogügyletnek az a része, amelyben az átruházó annak az akaratának ad kifejezést, hogy a részesített fél valamit tegyen, vagy ne tegyen. Ilyen kikötés az ajándékozónak az a rendelkezése, hogy pl. a megajándékozott őt haláláig tartsa el, — vagy az. ha pl. a végrendelkező meghagyja az örökösnek, hogy a hagyatékhoz tartozó telken álló kápolna lerontásától tartózkodjék.1 A kikötés dologi jog keletkezésére is szolgálhat alapul (jogczimül.) Ha az ajándékozó haszonelvezeti vagy használati jog alapítását köti ki: az ajándékozott hozzájárulása és megfelelő tkvi bejegyzés esetében személyes szolgalmi jog jön létre. A használat szorgalmának egvik gyakran előforduló fajtája a lakéi* jog, ami nem egyéb, mint valamely épületre, vagy annak meghatározott részére (vagy részeire) kiierjedő használati jog. Lakásjog tehát kikötés utján — az előirt egyéb feltételek fennforgása esetébon — csak akkor keletkezhetik, ha az átruházó azt köti ki, hogy az átruházott épületet, vagy a szerző félnek valamely más épületét, avagy ezeknek valamelyik meghatározott részéi (első vagy hátulsó szobáját, konyháját, kamráját stb.)2 lakásra használhassa. Nem szolgálhat ennélfogva alapul lakásjog létesítésére az olyan kiköírs. hogy a megajándékozott az ajándékozónak haláláig lakást adni tartozik és pedig még akkor sem. ha az épület is ki van jelölve, amelyben a lakás 1 Visszterhes ügyleteknél is előfordulhat a tartalmilag a kikötéssel azonos ügvleli rendelkezés, minthogy azonban ennek tárgya a viszontszolgáltatásnak egy része, tehát önálló jellege nincs : külön elnevezésben nem részesíthetjük. - Ilyen esetben a lakásjog is az ilh'ln lakrészre jegyzendő be telekkönvvileg. Az egész épületre (vagy arra az egész telekre, amelyen az épüh't áll, — avagy épen egy úrbéri telek-, illetve telekhányadhoz tartozó részletekből álló jószágtestre) kiterjedő bejegyzés az ilyen esetben fölötte helytelen, mert a lakásjog csupán az illető lakrészt terheli. A jogosított csak erre szerez jogot és a létesülő dologjogviszonyban csak ez a lakrész van benne, nem más vagy több dolog. Hogy az ilyen bejegyzésnek helye van. az az erdélyi tkvi rend. 57. §-ának második bekezdésében kifejezetten ki van mondva: a niagyarorsz. tkvi rend. hatályosságának területén pedig abból következik, hogy ez a tkvi rend. 55. és 57. íjaiban csupán a tulajdonjogi és zálogjogi bejegyzésekből mondja azt ki, hogy csak egész tkvi jószágtestre vagy tulajdoni hányadra történhetnek, amiből azt kell következtetni, hogy a telekkönvvileg bejegyezhető többi jogot a tkvi jószágtestnek vagv részletnek egv részére is be lehet jegyezni. 14 A II. bíróság hhagyta, mert az a jogügylet, amely az átruházási szerződésben foglaltatik, alkalmas a hitelezők megkárosítására, minthogy a két első R. A. közadósra nézve vagyonértéket képviselnek és e szerződést hatálytalanító ítélet alapján R. R. alperes helyett a csődtömeg jöhet abba a helyzetbe, hogy két első szerződésen alapuló előnyöket megszerezhesse. Alperesnek az a védekezése nem bír alappal, hogy a kereset tárgytalan, mert a második szerződésen alapuló viszony megszűnt, minthogy ez esetben a közte és R. A. között létrejött szerződés (c) alapján a megszűntnek állított szerződéstől eltérő más rendelkezéseket tehet. (Curia hh. 1609—901.) 75. g. Szám. 1138—1895. I. Minthogy a csődtörvény 1., 78. és 74. §§. értelmében a csőd hatálya s illetve a csődeljárás kiterjed a közadósnak bárhol található ingó vagyonára s igy az osztrák-magyar monarchia másik felével szemben fennálló viszonosságnál fogva a Bécsben lefoglalt s különben is a csődleltárba felvett ingó dolgokra is, ennélfogva a közadósnak Bécsben lefoglalt ingóságaira szerzett zálogjognak megtámadása feletti határozás, a megtámadási perekre nézve az általános illetékességi szabályok szerint illetékes belföldi bíróság hatósági köréhez tartozik (kir. Curia 2652—894.) 103. §. 1. A csődnek vagyonhiány miatt való megszüntetése esetén a csödnyitást kérő hitelezőt a tömeggondnoknak csupán kellően igazolt kész kiadásai terhelik. Ha a csőd vagyonhiány miatt megszüntettetik, a csödnvitást kérő hitelezőt a csődtörvény ÍQ3. §. értol15 méhen csupán a tömeggondnok kész kiadásai terhelik, melyeket a tömeggondnok kellően igazolni tartozik. A tömeggondnok dijait ugyanis csak a csődtömeghez tartozó vagyonból követelheti, ily vagyon azonban a csődnek vagvonhiány miatti megszüntetése esetén nincsen. (Curia 1020—1896.) 2. Csődtömeggondnok dijai és kiadásai mindig külön* külön állapitandók meg. Szám: 3177—1895. I A tömeggondnok dijai és kiadásai a csődeljárásnak vagyon hiányában történt megszüntetése esetén, külön-külön állapitandók meg, miután a csödtörv. 103. §-ának rendelkezésénél fogva a tömeggondonok dijai és ugyanannak kiadásai a felebbvitel szempontjából iskiücjn tekintelek alá esnek. (Kir. Curia: 1362 -1895.) 10©. §. Szám: 3639 -98. [. A csödválasztmány — csődbirósági jóváhagyást nem igénylő — hatáskörrel bir az általa megtámadási perek vitelére külön meghatalmazással ellátott ügyvédnek perenkivüli és jutalom dijai megállapítására, a mi az ügyvédi rendtartás 54. §-ból is folyik. (Kir. tábla 2498—98. I. Curia helybenhagyó végzése : 1097. v. 898.) 18*1. XVII. t.-cz. 42. 1. A tulajdonjog megszerzése a vételár teljes lefizetésétől tétetett függővé, ennek megtörténte előtt vevő csődbe jutott, az eladott ingóság a csődtömegbe leltároztatott s elárvereztetett, eladónak visszakövetelési jo^ a van a befolyt vételárra s őt a tömegköltség nem terheli, Ha a vételár fedezetére váltó adatott, az eladó