Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 45. szám - Fiat justitia! - Teljes ülési értekezleti megállapodások a királyi ítélőtáblákon

460 Erdélyrészi Jogi Közlöny 45. szám. táblai teljes ülési elvi megállajwdások azonban a hivatalos lapban közzé teendők nem voltak.* A kir. ítélőtáblák döntvénvalkolási jogát szabálvozó 1800. XXV. t.-cz. 13. §-a alapján kiadott 4214/891. I. M. E. sz. rendelet — az V. fejezetben tárgyalt határozattár-ha és döntvénytdr-bsi felveendő megállapodások szabályozásán fölül — a 22. §4jan ekként intézkedik: „Ezen rendelet a királyi ítélőtábláknak azt a jogát, melynél fogva az 1881. évi november hó 1-én 3274. I. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tartatnak teljes üléseket, amelyekben nem utolsó fokn bíróságként járnak el, nem érinti." E szerint a királyi ítélőtáblák jogosítva volnának oly teljes ülési értekezleíi megállapodásokat is létesíteni, amelyek oly ügyekre vonatkoznának, amelyekben a kir. Ítélőtáblák nem utolsó fokn bíróságként járnak el. Ezek természetesen ép ágy, mint az 1880—1881-ig, illetve 1882—1891. évig terjedő idő alatt létesített határozatok nem volnának döntvényeknek nevezhetők, hanem valódi nevén nevezve a gyermek, csupán „teljes ülési értekezleti megállapodásokénak. A magyar kir. Curia is a most idézett rendelkezések alapján ama nézetének adott kifejezést 1905. VI./9-én kelt számú határozatában, hogy a kir. ítélőtáblák „kétféle döntvényeket" hozhatnak. Eltekints-e attól, hogy a m. kii*. Curia sem teszi meg a helyes megkülönböztetést, a mennyiben nem duntuény-vöi és „teljes ülési értekezleti megállapodás" röl szól, egyébként okfejtése világos és a kir. ítélőtáblák kebelében fennálló gyakorlatnak mindenben megfelel. 1905. El. 3. számhoz. A. 1. Határozat: A magyar kir. Curia polgári tanácsának teljes ülése a szegedi kir. Ítélőtábla 4. számú és a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 9. számú polgári jogi teljes ülései döntvényeit, melyek azt a vitás kérdést, hogy ingatlanok vételárának bírói uton való felosztásánál a törvényhatósági útadó előnyös tételként sorozandó-e vagy nem *? egymással ellentétes értelemben döntik el, érdemleges megbirálás alá nem veszi. Indokol: : Az 1881. L1X. t.-cz. 4. §-a rendeli el, hogy az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdések a m. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntessenek el. A m. kir. Curia előtt az e végből szükséges eljárást az igazságügyminiszfer az 1881. november 1-én 2214. I. M. E. sz. a. kibocsátott rendeletben szabályozta és az ekkor érvényben állott bírói ügyviteli szabályok módosítása tárgyában ugyancsak az 1881. november 1-én 3274. sz. a. kibocsátott rendelet 33. §-ában a kir. Ítélőtábláknál felülvizsgálat alatt levő ügyekben fölmerült vitás elvi kérdések eldöntése czéljából az idézett 2214/1881. sz. rendelet hasonszerüen alkalmazandónak mondatott ki. Ettől kezdve a. kir. ítélőtáblák is hoztak teljes ülési döntvényeket, csakhogy ezek a rendelet értelmében nem tétettek közzé a hivatalos lapban, nem terjesztettek föl az igazságügyminiszterhez és a kir. Curiához, nem vitettek a Curia teljes ülése elébe. Midőn azonban az 1890. évi XXV. t.-czikk szerint 11 kir. j ítélőtábla szerveztetett, a törvényhozás az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása czéljából, messzebb menő intézkedé- j seket tevén, az idézett törvényezikk 13. §-ában elrendelte, hogy a kir. ítélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény . szerint mint utolsó fokú biróság jár el, a fölmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdéseket teljes ülésben dönti el. Mindenik kir. ítélőtábla köteles elvi megállapodását a többi kir. Ítélőtáblával közölni s úgy a kir. igazságügyminiszterhez, mint a kir. Curia elnökéhez fölterjeszíeni s ha az egyes kir. * E rendelet alapján 1882. évi január 1-től 1891. V/l-ig terjedő idő alatt a büntető ügyszakra vonatkozóan: a) a budapesti kir. ítélőtábla 4 elvi kérdést döntött el: b) a marosvásárhelyi kir. it. tábla ily elvi kérdésijén hozott megállapodásáról semmi adatot nem találtam. 2. A polgári ügyszakra vonatkozóan: a) a budapesti kii', it. tábla 10 elvi kérdést: b) a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 24 elvi kérdést döntött el. Ez utóbbiakról részletesebben szólok alább. ítélőtáblák ellentétes elvi megállapodásra jutottak, a felmerült vitás kérdés a kir. Curia megfelelő teljes ülése elébe terjesztendő. Ezek szerint tehát a kir. Ítélőtábláknak csak azokban a kérdésekben hozott teljes ülési döntvényeik terjesztendök a m. kir. Curia teljes ülése elébe, mely kérdésekben a kir. itélői táblák végérvényesen határoznak és mely kérdések jogorvoslat I következtében a m. kir. Curia elébe nem kerülvén, azokban az eljárási szabályok szerint jogi nézetét kifejezni nem áll módjában. Ilyen tekintet alá azonban nem esnek azok az ügyek, melyekben a kir. Curiához további jogorvoslatnak csak azért nincsen helye, mert a kir. ítélőtábla az elsőfokú határozatot helybenhagyta, de ha a kir. Ítélőtábla megváltoztató határozatot hoz, akkor a felebbvitel a kir. Curiához törvény szerint megengedtetik. A mostani ellentéles döntvények alapjául szolgáló kielégítési sorrendi kérdésben a kir. Ítélőtáblák végérvényesen nem határoznak, hanem ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését ] megváltoztatta, az 1881. LX. t.-cz. 199. §-a értelmében a megI változtató végzés ellen a m. kir. Curiához, mint harmadfokú biI rósághez, további felfolyamodásnak van helye s a kir. Curiának | alkalma van a kérdés fölött a maga saját eljárási hatáskörében I határozni a nélkül, hogy szükséges lenne, hogy ezt a kir. ítélőj táblák ellentétes döntvényeik által idézzék elő. Hogy a kir. ítélőtáblák a most kifejtettek szerint kétfelé ! döntvényeket hozhatnak és hogy csak az 1890. XXV. t.-cz. 13. { §-án alapuló döntvényeik alapján eszközölhető ki a kir. Curia i teljes ülési döntvénye, az kitűnik az idézett 13. §. alapján 1891. j augusztus hó 12-én 4214. sz. a. kibocsátott kir. igazságügymij nis;:teri rendeletből is, mely a midőn a kir. Ítélőtábláknak a végérvényes hatáskörükben hozandó döntvények meghozatala és azok felterjesztése felett rendelkezik, ugyanakkor 22. §-ában fentartja a kir. ítélőtábláknak a 3274/1881. sz. rendeloten alapuló azt a jogát, hogy ily ügyekben tarthatnak teljes üléseket, amclyek| ben nem utolsó bíróságként járnak el, de az ily teljes ülések| ben hozott határozatokra nézve nem terjeszti ki a 4214 1891. számú rendelet szabályait. Ez a határozat a szegedi és a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblákkal közlendő és a m. kir. igazságügyminiszterhez fölterjesztendö. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak • 1905. évi június hó 9-én tartott teljes üléséből. Ezzel ellentétben Dr. Marschalko János, a bírói ügyviteli szabályok hivatott magyarására azt a nézetet vallja, hogy a birői ügvviteli szabályok tárgyában 1891. évi 4291. sz. a. kelt I. M. E." rendelet I. pontja a 4214 891. I. M. sz. rendelet 10. és 22. §-ban hivatkozott 1881. évi 3274. sz. alatt kelt I. M. E. j rendeltet kifejezetten hatályon kivül helyezi. Én is ezt állítottam megelőzőleg is. de egyúttal igyekeztem magyarázatát adni annak is, hogy a 3274/881. számú rendelet ennek daczára érvényben állónak tekinthető.* Itt röviden csak azt emelem ki, hogy a 4291/891. sz. rendelet, valamint a 4214/891. sz. rendelet egyidőben készültek, de a legnagyobb valószínűség szerint nem ugyanaz egyén készítette. Már most az. aki a 4291/891. I. M. E. sz. alatt kibocsátott egységes ügyviteli szabályt tervezte, egész logicusan a megelőző ügyviteli szabályokat hatályon kivül helyezte: de viszont az, a ki a királyi ítélőtáblák teljes ülései szabályozása tárgyában kibocsátott 4214/891. sz. rendeletet tervezte, a gyakorlati szükségnek kívánt kifejezést adni azáltal, hogy a 3274/881. sz. rendelet intézkedéseit a 22. §-ban fenntartotta. A 4214/891. sz. rendelet később is jelent meg, mint a 4291/891. sz. rendelet, tehát az egymásnak ellentmondó rendelkezések közül a későbbit kell elfogadjuk, különösen akkor, am időn a gyakorlati szükség is amellett szól. A m. kir. Curia közölt határozata következtében az ig.-miniszter az összes kir. Ítélőtáblákhoz kérdést intézett aziránt, hogy «z 1881. évi 3274. sz. rendelet 33. §-a alkalmazást talál-e és mi módon ? Az adott válasznak, illetve jelentések tartalmát nem sikerült megtudnom, de a nemsokára kiadott rendelet igy szól: 1906. T. 26167. I. M. sz. rendelet. Az idézett rendelet 22. §-nak azt a rendelkezését, melynél fogva a királyi Ítélőtáblák az 1881. évi november hó 1-én 3274. I. M. E. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tarthatnak teljes üléseket, amea) Marsc-halkó : A hatályban levő ig.-miniszterí rendeletek gvüjteménye V. k. 209. lap, 2. jegvzet. b) Dr. Tóth György: Kanapé-pör a döntvénvhozási jos körül. Jog. 190C>. évi 2. szám.