Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 44. szám - A községi bíráskodás és a polgári perrendtartás törvényjavaslata. Folytatás
44 szám Erdélyrészi Jogi Közlöny 453. még a novella kihirdetése előtt kértek. Ez azonban a dolgon mit I sem változtat, mert nem a törvény intentiója a döntő, hanem I annak rendelkezése és logikai törvénymagyarázatnak nincs helye ott, ahol a törvény világosan beszél. KÜLÖNFÉLÉK. Uj kisegítő curiai biró. Az igazságügyminister a kir. Guriához szolgálattételre berendelte dr. Haupt Albin kir. táblai birót, ki egyike a legképzettebb criminalistáknak. Az nj biró a Curia III. büntető tanácsába osztatott be. — Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében a m, kir. igazságügyminiszter T. 159/47. sz. a. a következő leiratot iutézte a kolozsvári ügyvédi kamarához: Az 1908. XL. t.-ez. által megalkotott országos ügyvédi gyám és nyugdíjintézet működését az idézett törvény 26. §-a értelmében csak az alakuláskor megalkotandó intézeti alapszabályok jóváhagyása után kezdheti meg. Minthogy az ügyvédi kar egyetemes érdekében kivánatos, hogy az intézet működését mielőbb és lehetőleg még 1909. január hó 1-ével megkezdhesse, szükséges, hogy az intézet megalakulása és az alapszabályok megalkotása végett az intézeti közgyűlés mielőbb megtartassék. Ebből a célból elsősorban az intézeti közgyűlés tagjait kell megválasztani. Felhívom ennélfogva a Kamarát, hogy az összehívandó intézeti közgyűlés tagjait az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908. XL. t.-cz. 9. és 29. §-ainak értelmében válassza meg és a megválasztott intézeti tagok nevét hozzám legkésőbb f. évi november hó végéig jelentse be. Az intézeti közgyűlés megtartásának időpontja később fog a Kamarával közöltetni. — Budapest, 1908- október 8-án. A miniszter helyett: Töry, s. k., államtitkár. Ezen leirat értelmében az ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlést hivott össze a következő meghívó szerint: A kolozsvári ügyvédi kamarától. Sz. 1804—908. A kolozsvári ügyvédi kamara 1908. évi november hó 21-én (szombaton) délelőtt 10 órakor Kolozsvárt, a ! kir. Törvényszék esküdtszéki termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgya: 1. A m. kir. Igazságügyminiszter úr T. 159/47. sz. leirata s illetve az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908. évi LX. t.-cz. 9. és 29. §-ai értelmében 3 közgyűlési tagnak választása 3 évre. Az ügyvédi Kamara, Kolozsvár, 1908. október hó 12-én. i Dr. Czikmántori Ottó, s. k. Dr. Papp József, s. k. elnök. titkár. * A nélkül, hogy a kamara tagjait szabad választásukra nézve bár a legtávolabbról is befolyásolni akarnánk, mint egyszerű értesülésünket közöljük, hogy a legtöbb kamara a közgyűlési tagokul a kamara pénztárnokát s titkárát óhajtja megválasztani, mint a kik állandó contactusban kell álljanak az intézettel s annak administrativ s pénzügyi dolgait a Kamara beléletében intézik. = Magyar Országos Ügyvéd-Szövetség megalakítása tárgyában dr. Vajda József debreczeni ügyvéd egy körlevelet küldött szét a magyar ügyvédekhez. A körlevélből a következőket emeljük ki: Az ügyvédet boldog-boldogtalan szidja. Minden baj kutforrásának öt tekinti, őt emlegeti. Kezdik mindjárt kenyérkereseténél — az ügyvédi praxisánál. Te le vannak ellene panasszal. Mer t ha az alperes veszti el a pert, az alperesi ügyvéd a gazember, ha a felperes nem jut igaztalan követeléséhez, akkor az ö ügyvédje játszott össze az ellenféllel. Ha a szegény fiskális felebbezni mer a tarthatatlan Ítélet ellen, az ítélő biró. de a felebbviteli fórum is perköltség hajhászással vádolja. Ha az ügyvéd sürgeti a per befejezését: akkor szekírozni akarja a birót és ! áhítozik már a költség után. Ha bejelenti tanuját a perdöntő körülményre : akkor a pert húzni akarja; ha nem kényszeríti a tanúkihallgatást minden apró-cseprő dologra, akkor lelkiismeretlen — léha. Nem különös-e ez ? Tele vagyunk bajjal, gonddal, fáradsággal és míg a mások boldogulásán fáradhatlanul dolgozurk, addig saját érdekeink megvédéséről egészen megfeledkezünk. De minek hosszú sorát a sérelmeknek felpanaszolni. Egyik ügyvéd sem nélkülözi a szomorú tapasztalatokat praxisa terén, a különbség csak az, hogy az egyik gyakrabban, a másik ritkábban kedvetlenedik el a komoly baj számba menő kellemetlenségektől. Az ad hoc ügyvédgyülések sem képesek e sérelmek tekintetében keletkező kívánalmakat kielégíteni és az ügyvédi kar érdekében szolgálatokat teljesíteni. Hiányzik abból a nagy eredményekhez szükséges állandóság és éberség. Egyedül az Országos l rgyvédi Szövetség lenne képes gyorsan bajunkon segíteni, legalább az eredmény reményével dolgozni. ....Megyei központokkal és saját sajtó orgánumával. E- két szervezetet kell a legrövidebb idő alatt megcsinálnunk. Mert különben a már megtépett ügyvédi presztízsnek még nyomát is hiába keressük és a nyugdíj-törvény ellenére a legszomorúbb állapot következik el reánk. = A fiatalkorú terheltek védelme érdekében az igazságügyminiszternek a kolozsvári ügyvédi kamarához — lapunkban már közölt — leiratára, a Kamara legutóbbi választmányi üléséből a következő feliratot intézte: 1763. — 1908. sz. ü. k. a Nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter Úrhoz, Budapest. Hivatkozással Nagyméltóságodnak T. 226—81. sz. magas leiratára hivatalos tisztelelettel jelentjük Nagyméltóságodnak, hogy kamaránk tagjai között mozgalmat indítottunk aziránt, hogy a fiatalkorú terheltek védelmének önkéntes ellátására minél többen válalkozzanak. Ily irányú jelentkezések kamaránkhoz már is adattak be. Egyébiránt tisztelettel jelentjük, hogy kamaránk tagjai mindig s így a jelen esetben is a legnagyobb áldozatkézséggel s önzetlenül teljesitik azon feladatokat, melyeket a törvény sőt a ! Nagyméltóságod leiratában jelzett nemes cél is eléjük tár. Kolozsvárt, 1908. október 10. Az ügyvédi kamara választmányának üléséből. Dr. Czikmántori Otttó s. k. elnök. Dr. Papp József s. k. titkár. = A csődtörvényre vonatkozó elvi jelentőségű határozatoknak szakaszok szerint rendezett gyűjteményes közlését mai lapunkban megkezdtük. A közlés alakjául ezúttal is a könyv. alakot választottuk, mert az eddigiekből s a köztetszésből Ítélve ezen formát olvasóink is célszerűnek találták. A végrehajtók államosításának sürgetése. A bírósági végrehajtók országos egyesülete a mult héten Budapesten rendkívüli közgyűlést tartót, melynek egyedüli tárgya a végrehajtói intézmény államosításának, illetve a végrehajtóknak a novelláris végrehajtási törvény következtében szükségessé vált kártalanításának megvitatása volt. Badnóti Adolf elnök ismertette a vezetőség feliratát, melyet a mult év december havában terjesztettek az igazságügyi kormány elé s kérte ennek elfogadását annak kimondásával, hogy ezt újra küldöttség vigye a miniszter elé. A közgyűlés abban állapodott meg, hogy a küldöttség bár határozottan az államosítást kérelmezi, de mégis felhívja a miniszter figyelmét azokra a kiszámíthatatlan károkra, mely a bírósági végrehajtókat a novelláris végrehajtási törvény életbeléptetésével érte, s bizva a miniszternek több izben hangoztatott ígéretére, ennek valóra váltását sürgeti. = Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet. A m. kir. igazságügyi ministernek 1908. október 8-án kelt T. 159/47. sz. valamennyi ügyvédi kamarához intézeti körrendeletből, — melyet lapunk más helyén szószerint közöltünk, — az ügyvédi kar örömmel vette tudomásul, hogy az igazságügyi minister az ügyvédi kar egyetemes érdekében kívánatosnak tartja, hogy az intézet működését 1909. január hó 1-ével megkezdje. Az intézet működése megkezdésének előfeltételét képezi az intézet megalakulása és az alapszabályok megalkotása végett az intézeti közgyűlés mielőbbi megtartása.