Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1907 / 1. szám - Bírói önkormányzat
6. Erdélyrészi Jogi Közlöny 1. szám. t ül étben, sem az érdekelt birói körökben és az országos közTéleményben az az ideges nyugtalanság, mely már türelmetlenül és feltétlenül várja a bírói és ügyészi szervezet reformját és ezzel az alkotmány biztositékainak mélyítését és szélesítését. Hangsúlyoztam az 1869: IV. t.-e.-et, mint létalapunkat. Teljes határozottsággal hirdetem és vallom, hogy az 1891: XVII. t.-c. a föfelügyeleti és felügyeleti hatóságok szervezésének módozatai által, több intézkedésével a birói függetlenséget létalapjaiban veszélyeztette. Horváth József szerint meggyöngítette a mult század 70-es és 80-as éveiben oly szép lendületnek indult önérzetes szellemet, bár a javaslat indokaiban a kormányzat védekezni igyekszik, amidőn mondja: ..A felügyelet a hivatalos működést nem veszélyezteti a birói függetlenséget, mert ez nem egyéb, mint meggyőződés szerzés az Ítélkezés minőségéről, a judieatura színvonaláról, csak ez által lehet tudomást szerezni az igazságügy állapotáról s csak ez által lehet az annak emelésére szolgáló intézkedéseket megtenni, llz pedig lényegesen különbözik az Ítélkezés befolyásolásától, mely alaptörvényeinkbe ütközik". (Min. indokok.) Gondolatom szerint az ítélkezés minőségéről való meggyőzödésszerzés a végrehajtó és igazgatási szervek által, a kiváltott meggyőződés közlése, a bírónak ez alapon bármily módon való felhívása stb. a végrehajtó hatalom meg nem engedhető benyomulását jelenti a birói területre. Elösmerem, hogy felügyeletre és felügyeleti hatóságokra szükség van és a törvényhozás bölcsen intézkedett, a midőn a felügyeleti hatóságot legnagyobb részt a birói szervezet kebelében igyekezett megvalósítani, de ez elhatalmasodott gyámkodás, a jelen igazságügyininiszter által a parlament előtt is megrótt bureaucratismus. mint organismusunk veszedelmes betegsége kiküszöbölendő. Kétségtelenül nagy s ezért nehéz alkotmányjogi feladat a végrehajtó hatalom jogkörét és a bírói függetlenség határail helyesen megszabni, a végrehajtó hatalomnak bizonyos fokú lemondását igényli, ámde az ujabb nemzedék — YVlassics szerint — „fölemelkedett annak a gyakorlatilag átértett eszmének czéltudatosságára, hogy midőn a birói függetlenség alapját képező tényezőket erősitik, a magyar alkotmány egyik legerősebb sarkkövének kimozditliatallanságán dolgoznak1'. A töprengöket és a kicsiny hitüeket, akik talán a ininister parlamenti felelőssége szempontjából, vagy a felségjogok miatt aggódnak, megnyugtatom nem az én szavaimmal, hanem a trónbeszéddel (1906. május hó 22-én) tekintettel a közelmúlt sajnálatos eseményeire.... az alkotmányos jogrend teljesebb biztosítása érdekében közelebbi feladata leend kormányunknak, hogy előterjessze javaslatait a bíróságok teljesebb függetlenségének megóvása érdekében a hatásköri stb.'' Nem az egyénekben, hanem intézményekben keressük a biztosítékokat, azért reméljük, hogy az igazságügyi kormány jelentése szerint már készülő szervezeti codexben a törvényhozás megszívleli a közelmúlt tanúságait és megfogja erősíteni bíróságainkat ugy. miként azt elődeink 1791-ben, 1869-ben és 1871-ben tették. Részletes emlékiratot ad a szegedi birói nagygyűlés, a melynek határozati javaslatai legnagyobb részt helyt állók, de bölcsen tudja teendőit az igazságügyi kormányzat is. Reformmozgalmunknak czélja a birói testület autonómiájának szélesítése: eszköze a testület intenzivebb befolyását biztosítani ugy a minősítésnél, mint az állások betöltésénél. Nem szándékszom ezúttal az összes határozati javaslatokat méltatás tárgyává tenni, csak egy figyelmreméltó alkotásával a birói egyes ül ettél foglalkozom. Grecsák Károly kúriai bíró megnyitó beszédében jelezte az intézmény czélját. Központi szervezetet kiván a birói kar megteremteni, amely hivatva leend kezdeményezöleg és ellenőrzőleg fellépni mindazon esetekben, a melyekben azt a birói karnak, mint olyannak, vagy a birói kar egyes tagjainak érdekeit igénylik, vagy ftias szóval a birói mozgalom törekvéseinek állandósítása. ürömmel üdvözlöm ez intézmény szervezését. Állandó közege lesz a birói szervezetnek, gyűlésein állandóan tárgyalhatók lesznek a birói kar óhajai, esetleg sérelmei és módjában áll e kiírnak. — a melynek a parlamentben képviselete nincs — ezen quási birói parlamentben a kormányzat és Lörvényhozás számára egészséges eszméket fölvetni. Szorosan vett birói szervezeti kérdéseken kívül a birói egyesület illetve nagygyűlés ugyanis véleményt nyilváníthat a törvényhozás elé terjesztett igazságügyi javaslatok felett is. Érezzük a szükségét annak, hogy orgánismusunknak gondolatai, érzései a külvilágban tolmácsoltassanak. De ha a birói egyesület fontos szerepet is fog birói közéletünkben játszani és ha a birói karnak, mint egységnek öntudata meg fog jelenni működésében: nézetem szerint már a szervezet természetes nehézségeinél fogva — de a birói szervezeti törvényeknél fogva is — le kell mondani arról, hogy a hinti egyes testületek (kir, törvényszékek, járásbíróságok, táblák stb.) benső életében a j közvetlen ellenőrző szerepet játsza. Már pedig a birói testületek benső, mindennapi életében is szükséges önkormányzatunkat kiszélesíteni és a birói függetlenségnek, a kar testületi érdekeinek védelméről gondoskodni. Távol áll tőlem a rsalhatatlansággal kérkedni, hogy a most javaslatba hozandó eszmém megvalósulhat-e s ha megvalósul, képes lesz-e a mindnyájunk által óhajtott czélt, testületi érdekeinket megvédeni, kellően szolgálni, de csak gondolkodjunk a lefolyt nehéz idők tanulságain és emlékezzünk az időre, a midőn „furfangos személycserékkel gondolták a birói közszellemet a hatalom kezelői saját czéljaikra átgyúrni" és midőn ..a napi élet szertelenül csapkodó, fájdalom legtöbbször a kormányzati rétegekből alázuhanó mocskos sara1' veszélyeztette a birói függetlenséget (YVlassics) és ha gondolkodtunk, át kell látnunk, hogv valamely intézményre szükség van. Ezt én következően tervezném. Minden törvényszéki székhelyen az egész területre kiterjedően : minden tábla székhelyén az egész táblai területre és végül a curiánál az egész országra kiterjedően a birói testület (elnökkel, tanácselnökkel együtt), mint szervezett egység biróságot (juryt) alkotna. ítélkeznék pedig ezen jury mindazon esetekben, a midim valamely bíró vagy ügyész a nemzeti alkotmány a birói szervezet alkotmánya (birói függetlenség biztosítékai) a birói te.-tilleti szellem ellen ténykedéseivel sértést, merényletet követ el. a midőn összeférhetetlen, vagy épen botrányos magatartása által a testület becsületét és méltóságát veszélyezteti, föltéve, hogy a kir. közvádló, illetve magánfél kérelmére a fegyelmi eljárás folyamatba nem tétetett. A jury ítélete szólna, intésre, feddésre, a testület megkövetésére, sőt súlyosabb esetekben a testületből vak) kizárásra (kiközösítésre.) Utóbbi esetben a panaszlottnak jogában állana a felsőbb bírósághoz (jury) ügyét felvinni. Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy sem a birói ügyviteli szabályok 73. §-a által a felügyeleti hatóságok részére megszabott ellenőrzés, sem a fegyelmi bíróságok működése nem tud ha gátat vetni a testületi szellemet, a birói függetlenséget, tekintélyünket mélyen sértő oly eseteknek, a melyek a legközelebbi szomorú időkben megbotránkoztatták az egész nemzeti közvéleményt és a melyek megtorlása végett lehetetlenségnek látszott, hogy a kir. közvádlók akkor fellépjenek. Testületi bíráskodás kell és ha a katonaság hecsület-birósági intézménynyel védi meg tiszti bojtjának becsületét, vájjon nem indokolt-e a birói talár védelme. Részletekbe, eljárási módozatok tervezetébe nem bocsájtkozom. Mondják meg véleményüket a kartársak. Kedvenc eszmém fölvetésénél, csak az a gondolat vezetett, hogyha nehéz idők jönnek még e nemzetre — quod Deus avertát — a midőn a jognak és alkotmánynak utolsó menedéke ..a
