Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 41. szám - Törvényt a forgópisztolyra

3H-M¥ I. évfolyam. 41. szám. Kolozsvár, 1908. szeptember 37. ERDELYRESZI30BI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Husztrich János, kir. törv.-széki birő. ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. EL.ŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Törvényt a forgópisztolyra. Irta: Nagy Sándor. — A végrehajtási novella 2-ik §-a és a végrehajtási tőrvény 72. §-a. Irta: dr. Farkas Mózes kolozsvári ügyvéd. — Az ügyészség pénzkezeléséről. Irta: B. J. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügye. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Törvényt a forgépisztoíp. Irta : Nagy Sándor. Napról-napra növekszik azoknak száma, akiket a forgópisztoly visz a szerencsétlenségbe. A mérget szigorú zár alatt őriztetjük és a halálnak ezen nem kevésbbé veszedelmes eszközével senki nem törődik. Az öngyilkosságok végrehajtásának eme legszokottabb tárgya hihetetlen gyorsasággal terjedt el a nép minden rétegében. Ott van majd minden háznál, városon és falun. A serdülő gyermekek és fiatal emberek nagyobb része ott hordozza állandóan a zsebében s a legelső felindulás hevében használja azt, mielőtt a józan észtől kérne tanácsot. Pedig minden körülmények közt veszedelmes a forgópisztoly hordozása, még használás nélkül is. Egy esküdtszéki tárgyalás epilógusaként — szomorú tapasztalatból — állítjuk ezen tényt. A Btk. bizonyítja ezt, melynek 337. §-a szerint: tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj : ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt sem nem használta, sem nem mutatta. Ugyanazon büntetés éri azon tetteseket és részeseket is, akik ezen körülményről tudomással bírtak. 447. §. Aki valamely fogolynak a fogságból vagy a hatósági őrizetből való megszökésére segélyt nyújt: büntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntethető. Aki pedig a megszökés czéljából a fogolynak fegyvert, kulcsot vagy bánni másféle eszközt ad: három évig terjedhető börtönnel büntetendő". A Kkbtk. 68. §-a szerint: „Két hónapig terjedhető elzárással büntettetnek azon hatósági engedély mellett, vagy anélkül koldulók, a kiknél a koldulás almaimával fegyver találtatik". Találunk a törvényekben és rendeletekben eseteket, amikor nyíltan el van tiltva bizonyos helyeken fegyverrel, vagy töltött fegyverrel jelenni meg. Már az 1848. évi V. t.-cz. 40. §-a kimondta az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 68. §-a által is fenntartott, a képviselőválasztásokra vonatkozó azon rendelkezést: A választóknak az összeírásnál vagy választásnál semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad". Az ideiglenes folyó-, csatorna- és tó-hajózási rendszabályok 19. §-a igy intézkedik: „Töltött fegyvert a hajóra vinni vagy szállítani nem szabad. A hajóvezetönek jogában áll a hajóra hozott vagy feladott lőfegyvereket megvizsgálni vagy megvizsgáltatni. Katonák és lőfegyverrel ellátott biztonsági közeget, mielőtt a hajóra szállnának, tartoznak a hajóvezetőnek aziránt megnyugvást szerezni, hogy fegyvereikben töltény nincs". A vasúti üzletszabályzat 22. §-a rendeli: „Töltött fegyvereket, lőport, stb. a személykocsikba bevinni nem szabad. A szolgálati személyzetnek jogában áll ez irányban kellő meggyöi ződést szerezni". Kevés törvény intézkedik a fegyvertilalomról. A Kbtk. 34. §-a csak azt rendeli büntetni egy hónapig terjedhető elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, aki „1. lőfegyvert vagy lőszert nagyobb menyiségben titkon, vagy a kormány által kibocsátott tilalom ellenére megsze- z: 2. olynemü fegyvereket, melyeknek tartása tiltva var, Ó hatóság engedélye nélkül készít, készíttet, megszerez vagy forgalomba hoz: 3. olyan időben, midőn ez a kormányrendelet által tiltatik, fegyvert, lőszert vagy lovat külföldre szállít." A Kbtk. 35. §-a szerint pedig: ..300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon iparos és kereskedő, aki a fegyverek vagy löszerek készítésére, eladására vonatkozó rendeleteket megszegj." A Kbtk. 61. §-a szerint: .,Akik a hatóság vagy magánosok elleni erőszak gyilkosság, rablás zsarolás, lopás, vagy két izben elkövetett orvvadászat miatt megbüntettetvén, büntetésük kiállása után a hatóság által a fegyver birhatástól eltiltattak, ha e tilalmat megszegik, 10 napig terjedhető elzárússal és 100 frtig. terjedhető pénz büntetéssel büntettetnek." Felemlíthető még itt az 1890. szeptember 8-án 61.219. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelet „a fegyver- és vadászati adó határozmányaiba ütköző jövedéki kihágások elkövetőitől elkobzott, illetve lefoglalt lőfegyverek kezelése tárgyában", amely rendelet, midőn kimondja, hogy a büntetés lefizetése, illetve kikötése után a fegyver bizonyos esetekben a tulajdonosnak visszaadható, egyszersmind az orvvadászat miatt elkobzott fegyverrel való elbánásra az 1884. novemben 27-én 63.477. sz. belügyminiszteri rendelet határozmányoit tartja fenn, amely szerint a fegyver értékesítésénél gondoskodnia kell az alispánnak arról, hogy az „a vadorzással foglalkozás gyanújában álló egyének birtokába ne jusson". A Kbtk. 115. §-a a lövöldözést tiltja, kimondván: „Ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a hatóság tilalma ellen valamely községben, vagy ennek közvetlen közelében lő". E törvény alapján aztán a hatóságok (megyék és városok) szabályrendeleteket alkottak, amelyek részletezik azokat az eseteket is, midőn a lövés tilos, vagy megvan engedve. így pld. legutóbb épen a mai említett szomorú esemény következtében Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága alkotott szabályrendelet, melyben a forgópisztoly forgalomba hozatalát is korlátozza, Bihar várm. pedig 101/1884. sz. a. hozott s a 20,252/1884 belügymin. sz. a. jóváhagyott szabályrendeletének 5. §-ában a következőket rendeli: „A községek belterületén lőni általáhan tilos, kivévén a személyes védelmet, vagy amidőn ragadozó állat vagy madár, úgyszintén belső telek kertjében nyulak vagy más állat által okozható károk megóvása végett az szükségessé válik, azonban ez a szükség elbírálása az eljáró hatósági közeg mérlegelésétől tétetik függővé".