Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 38. szám - A m. kir. közig. bíróság egy elvi határozata

ságok, figyelembe véve egyrészt a többi bíróságok által követett gyakorlatot, másrészt a helyi viszonyokat s nemcsak az igazságügyi, hanem a gazdasági szempontokat is, megállapították tarifájukat, amelyet azután minden eltérés nélkül követnek is. Ez a díjmegállapítás több garancziát képez az ügyvédi karra nézve, mintha esetleg a törvényhozás felhatalmazása alapján a kérdés rendeleti uton szabályoztatnék, mert a bíróság függetlensége, a jogorvoslat lehetősége, a bírósági helyi ismeretei mind garancziát képeznek arra, hogy a díjtételek megállapítása tisztán és kizárólag csak igazságügyi czéloUt szolgál. Az ügyvédi kar nem is annyira az átlagos munka díjazása miatt panaszkodik, hanem az érdemleges munka nem megfelelő dÍjazása miatt, ez pedig, amint már emiitettük, törvényhozásilag alig szabályozható és ahol a szabályozás meg is történt, az az ügyvédi karra nézve nem volt ki jlégitő. De eltekintve ettől, különösen két okból nem tartjak időszerűnek a dij törvényes szabályozását. Küszöbén állunk az uj perrendtartás megalkotásának és életbeléptetésének. Bíróságokra és ügyvédi karra uj óriási feladatok fognak hárulni. A per előkészítése, letárgyalása, a jogorvoslati rendszer, a végrehajtási eljárás mind uj dolog lesz, amelyek, hogy az életben mint fognak beválni, az ügyvédi kar mily arányú tevékenységét fogják igénybe venni, majd csak a perrendtartás éveken keresztül való gyakorlatban léte után fog kiderülni. Ily körülmények között sötétbe ugrás lenne a perrendtartás életbelépte előtt megállapítani az ügyvédi díjszabást. De nem véleményezhetjük az ügyvédi díjszabás törvényhozási megállapítását azért sem, mert a mai hangulatot, melynek a törvényhozás bizonyára visszhangja lenne, nem találjuk erre nézve alkalmasnak. Kétségtelen, hogy az egész országban, hivatalos es nem hivatalos körökben egyaránt ügyvéd-ellenes áramai uralkodik. Messze vezetne ennek okait ez alkalommal kuta;ni. de ezen kérdésnél feltétlenül számolni kell azon ténynyel, s igj I zonyos, hogy a kérdés ezidőszerint az ügyvédi karra csakis Hátrányosan oldatnék meg. Majd ha a közvélemény tudtára fog ébredni azon nagy szolgálatoknak, melyeket a magyar ügyvédség az országnak a múltban tett, majd ha tudatára jön annak, hogy a jó, gyors és alapos igazságszolgáltatásnak az ügyvédi kar nélkülözhetetlen faktorát képezi, majd csak akkor lehet az ügyvédi díjszabás kérdését törvényhozás elé vinni. Mindezeknélfogva véleményezzük, hogy: 1. az ügyvédi díjszabás törvényhozási szabályozása felesleges; 2. ha már szabályoztatik, csakis az egyszerű és gyakran előforduló (sablonos) munkára szorítandó; 3. az egész díjszabás mindenféle visszaélések megakadályozása végett törvénybe foglalandó és a rendeleti szabályozás mellőzendő. = Bírósági kinevezések. A király kinevezte: dr. Gébért József erzsébetvárosi törvényszéki albirót az erzsébetvárosi törvényszékhez alügyésszé ; Kelemen Kálmán és dr. Földes Béla nyárádszeredai járásbirósági jegyzőket az oklándi járásbírósághoz ; Nagy Miklós erzsébetvárosi törvényszéki jegyzőt a hosszuaszói járásbírósághoz albirákká. Megengedte továbbá Baló Ödön kézdivásárhelyi kir. járásbirónak a kézdivásárhelyi kir. törvényszékhez, Schivester Ferenc szilágysomlyói kir. járásbirósági albirónak a dévai kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését. = „Ügyvédnek." A bánya telekkönyvekbe bejegyzett tehertételek tárgyában az alábbi elvi jelentőségű birói határozatokat közölhetjük: 1. Zálogjog átkebelezés a hánya telekkönyvekbe. 5008—1904. tábl. Az 1841. évben kiállított adóslevél szerint kölcsönvett s ugyanakkor eszközölt bevezetés (introductio) és betáblázás által jelzálogilag biztosított kölcsöntőkének, a bányakönyvbe való átkebelezése elrendelendő még abban az esetben is, ha a bányakönyvben az ingatlannak első tulajdonosául már nem az adós, hanem annak jogutóda és pedig tehermentesen van bejegyezve; mert abból az igazolt körülményből, hogy az adós kijelentette az adóslevélben, miszerint a hitelező javára biztosítékul a saját tulajdonát képező dolgokat kötötte le, s abból a szintén igazolt tényből, hogy a hitelező a törvényes alakiságok megtartásával bevezettetett, s a bevezetésnek törvényes időn belül senki ellent nem mondott, okszerűen következtethető, hogy az az ingatlan, melyre a kölcsön átkebelezése kéretik, az adósnak az adóslevél kelte idejében tulajdonát képezte és hogy az már csak a bevezetéssel megszerzett zálogjoggal megterhelten mehetett át az adós jogutódának a tulajdonába; elévülés pedig a keresetjogra nézve az osztrák polgári törvénykönyv 1478. §. szerint csak 30 év multával állhat be, mivel a bányakönyvbe való átkebelezésre hirdetményi határidő kitűzve nem volt és nincs. (Curia, 195—1893.) • 2. Az ideiglenes osztrák prts. 557. és 558. §§-hoz. Szám: 3286-97. I. A sorrendi tárgyalás rendén előterjesztett ama kifogás, hogy a bányatelekkönyvben utóbb történt azonosan látszó bejegyzés folytán egy megelőző tétel alatti bejegyzés rangsorozotával érvényesíttetni kívánt követelés érvényét és hatályát vesztett, a korábbi tétel alatt bejegyzett zálogjog fenállását és elsőbbségét támadván meg, a bánya ügyekben alkalmazandó ideiglenes osztr. prts. 557. és 558. §§. alapján a kifogásoló hitelezők kifogásaik érvényesítése végett perreutasitandók. (Curia 3357—97.) 3. oszt. ideigl. prts. 596. és 612. §§. Számadástételre irányuló felhívási keresetnek az oszt. ált. bányatörvény hatályának területén helye nincs, a beadott kereset hivatalból visszautasítandó. 87—1903. Minthogy a bányaügyekben érvényben tartott osztrák ideiglenes perrendtartás 596. §-a és ezen prts. XXVII. fejezete a szám adás tételre való felhívási jogot nem adja meg, hanem csak a számadás helyeslése iránti felhívási jogot, s igy a száraadástétel iránti felhívási keresetnek helye nincs, azért a kereset hivatalból visszautasítandó volt. ( M. kir. Curia 1902. december 22-én 6556—1902. sz. a. hozott végzése.) = Tulmagas kötbér erkölcstelen. Felperes az al! perest gyárában vegyésznek szerződtette, kikötve, hogy alkalmaztatásának ideje alatt senkinek az ő gyára berendezéséről, a különböző áruezikkek előállítási módjáról felvilágosítást nem ad, hogy az ő speciális hatáskörén kivül álló üzemi dolgok után nem fog kutatni, végül, hogy a szolgálatból való kilépés után 3 évig olyan gyárban nem vállal alkalmazást, amelyben ugyanazon vegyi termékek állíttatnak elő. Mindezeket becsületszó mellett kellett a vegyésznek Ígérnie és még ezen kivül kötelezettsége megszegésének minden egyes esetére 100,000 márka kötbér megfizetésére kellett magát köteleznie. Ennek ellenében a vegyész fizetése 2400 márka, körülbelül, ugyanezen keretben mozgó nyereményrészesedés és 1000 márka gratifikáczió volt. A vegyész a gyárból való kilépése után a 3 év eltelte előtt egy konkurrens czégnél alkalmazásba lépett. Főnöke őt a kikötött kötbérér perelvén, a két elsőbiróság a kötbért 10,000 márkára mérsékelte és alperest ebben az összegben marasztalta. A német birodalmi törvényszék a keresetet egészen elutasította, mert az egész szerződés a polgári törvénykönyv 138. §-a értelmében, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvénytelen. Mindenekelőtt érvénytelen a kikötés a minueziózus kötelezettségek megszegéseért esetenként külön-külön fizetendő horribilis kötbér miatt, amely az egyik szerződő félnek egész életére vagyoni állását megsemmisíthetné. Még akkor is beleütköznék a jó erkölcsökbe ez a kikötés, ha felperesi gyár érdekében ez szükséges volna. Ezenkívül mérlegelendő, hogy a gyár anyagi érdekének biztosítására lekötötte alkalmazottjának becsületszavát is. Nincs olyan személyes momentum, amely igazolná, hogy az alperes kötelezettségének biztosítására a becsületszóval való lekötés szükséges vagy indokolt lett volna. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. Ítélőtáblán 1908. évi szeptember hó 1. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 2034. Makaria János és özv. Makaria Vasziliéné — Benga Szimionné Makaria Anna hagyaték megállap. — hh. it. 2061. Reitmann János és t. — Reitmann Mihály t. végr. érvényt. — r. mv. it. 2221. Csákány Sándorné sz. Szabó Ilona — Csákány Zoltánné Kovács Ilona 1100 K — f. o. v. 2283. Jánk Miklós a Flóré — Macaveíu Sándor szerz. érvényt. — mv. it. 2323. Popa János — Vakár Anna és kisk. Popa János törvénytelen származás megállapítás — f. o. v. 2369. Usieru Pétre és t. — Bese Pál szerződés teljesít. — hh. it. J 2444. Porumb Silimonné és t. — Zsellér Simonné és t. végrendelet érvényesítése — hh. it. 2822. Pereu Gyorgya és neje — Nagy József végrh. • — hh. v.