Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 38. szám - A m. kir. közig. bíróság egy elvi határozata

ságok, figyelembe véve egyrészt a többi bíróságok által követett gyakorlatot, másrészt a helyi viszonyokat s nemcsak az igazság­ügyi, hanem a gazdasági szempontokat is, megállapították ta­rifájukat, amelyet azután minden eltérés nélkül követnek is. Ez a díjmegállapítás több garancziát képez az ügyvédi karra nézve, mintha esetleg a törvényhozás felhatalmazása alapján a kérdés rendeleti uton szabályoztatnék, mert a bíróság függetlensége, a jogorvoslat lehetősége, a bírósági helyi ismeretei mind garancziát képeznek arra, hogy a díjtételek megállapítása tisztán és kizárólag csak igazságügyi czéloUt szolgál. Az ügyvédi kar nem is annyira az átlagos munka díjazása miatt panaszkodik, hanem az érdem­leges munka nem megfelelő dÍjazása miatt, ez pedig, amint már emiitettük, törvényhozásilag alig szabályozható és ahol a szabá­lyozás meg is történt, az az ügyvédi karra nézve nem volt ki jlégitő. De eltekintve ettől, különösen két okból nem tartjak idő­szerűnek a dij törvényes szabályozását. Küszöbén állunk az uj perrendtartás megalkotásának és életbeléptetésének. Bíróságokra és ügyvédi karra uj óriási fel­adatok fognak hárulni. A per előkészítése, letárgyalása, a jog­orvoslati rendszer, a végrehajtási eljárás mind uj dolog lesz, amelyek, hogy az életben mint fognak beválni, az ügyvédi kar mily arányú tevékenységét fogják igénybe venni, majd csak a perrendtartás éveken keresztül való gyakorlatban léte után fog kiderülni. Ily körülmények között sötétbe ugrás lenne a per­rendtartás életbelépte előtt megállapítani az ügyvédi díjszabást. De nem véleményezhetjük az ügyvédi díjszabás törvény­hozási megállapítását azért sem, mert a mai hangulatot, mely­nek a törvényhozás bizonyára visszhangja lenne, nem találjuk erre nézve alkalmasnak. Kétségtelen, hogy az egész országban, hivatalos es nem hivatalos körökben egyaránt ügyvéd-ellenes áramai uralkodik. Messze vezetne ennek okait ez alkalommal kuta;ni. de ezen kérdésnél feltétlenül számolni kell azon ténynyel, s igj I zonyos, hogy a kérdés ezidőszerint az ügyvédi karra csakis Hátrányosan oldatnék meg. Majd ha a közvélemény tudtára fog ébredni azon nagy szolgálatoknak, melyeket a magyar ügyvédség az országnak a múltban tett, majd ha tudatára jön annak, hogy a jó, gyors és alapos igazságszolgáltatásnak az ügyvédi kar nélkülözhetetlen faktorát képezi, majd csak akkor lehet az ügyvédi díjszabás kérdését törvényhozás elé vinni. Mindezeknélfogva véleményezzük, hogy: 1. az ügyvédi díj­szabás törvényhozási szabályozása felesleges; 2. ha már szabá­lyoztatik, csakis az egyszerű és gyakran előforduló (sablonos) munkára szorítandó; 3. az egész díjszabás mindenféle vissza­élések megakadályozása végett törvénybe foglalandó és a rende­leti szabályozás mellőzendő. = Bírósági kinevezések. A király kinevezte: dr. Gébért József erzsébetvárosi törvényszéki albirót az erzsébet­városi törvényszékhez alügyésszé ; Kelemen Kálmán és dr. Földes Béla nyárádszeredai járásbirósági jegyzőket az oklándi járásbíró­sághoz ; Nagy Miklós erzsébetvárosi törvényszéki jegyzőt a hosszu­aszói járásbírósághoz albirákká. Megengedte továbbá Baló Ödön kézdivásárhelyi kir. járásbirónak a kézdivásárhelyi kir. törvény­székhez, Schivester Ferenc szilágysomlyói kir. járásbirósági al­birónak a dévai kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését. = „Ügyvédnek." A bánya telekkönyvekbe bejegyzett tehertételek tárgyában az alábbi elvi jelentőségű birói határo­zatokat közölhetjük: 1. Zálogjog átkebelezés a hánya telekkönyvekbe. 5008—1904. tábl. Az 1841. évben kiállított adóslevél szerint kölcsönvett s ugyanakkor eszközölt bevezetés (introductio) és betáblázás által jelzálogilag biztosított kölcsöntőkének, a bányakönyvbe való át­kebelezése elrendelendő még abban az esetben is, ha a bánya­könyvben az ingatlannak első tulajdonosául már nem az adós, hanem annak jogutóda és pedig tehermentesen van bejegyezve; mert abból az igazolt körülményből, hogy az adós kijelentette az adóslevélben, miszerint a hitelező javára biztosítékul a saját tulajdonát képező dolgokat kötötte le, s abból a szintén igazolt tényből, hogy a hitelező a törvényes alakiságok megtartásával bevezettetett, s a bevezetésnek törvényes időn belül senki ellent nem mondott, okszerűen következtethető, hogy az az ingatlan, melyre a kölcsön átkebelezése kéretik, az adósnak az adóslevél kelte idejében tulajdonát képezte és hogy az már csak a beve­zetéssel megszerzett zálogjoggal megterhelten mehetett át az adós jogutódának a tulajdonába; elévülés pedig a keresetjogra nézve az osztrák polgári törvénykönyv 1478. §. szerint csak 30 év multával állhat be, mivel a bányakönyvbe való átkebelezésre hirdetményi határidő kitűzve nem volt és nincs. (Curia, 195—1893.) • 2. Az ideiglenes osztrák prts. 557. és 558. §§-hoz. Szám: 3286-97. I. A sorrendi tárgyalás rendén előterjesztett ama kifogás, hogy a bányatelekkönyvben utóbb történt azonosan látszó bejegyzés folytán egy megelőző tétel alatti bejegyzés rangsorozotával ér­vényesíttetni kívánt követelés érvényét és hatályát vesztett, a korábbi tétel alatt bejegyzett zálogjog fenállását és elsőbbségét támadván meg, a bánya ügyekben alkalmazandó ideiglenes osztr. prts. 557. és 558. §§. alapján a kifogásoló hitelezők kifogásaik érvényesítése végett perreutasitandók. (Curia 3357—97.) 3. oszt. ideigl. prts. 596. és 612. §§. Számadástételre irányuló felhívási keresetnek az oszt. ált. bányatörvény hatályának terü­letén helye nincs, a beadott kereset hivatalból visszautasítandó. 87—1903. Minthogy a bányaügyekben érvényben tartott osztrák ideig­lenes perrendtartás 596. §-a és ezen prts. XXVII. fejezete a szám adás tételre való felhívási jogot nem adja meg, hanem csak a számadás helyeslése iránti felhívási jogot, s igy a száraadás­tétel iránti felhívási keresetnek helye nincs, azért a kereset hivatalból visszautasítandó volt. ( M. kir. Curia 1902. december 22-én 6556—1902. sz. a. hozott végzése.) = Tulmagas kötbér erkölcstelen. Felperes az al­! perest gyárában vegyésznek szerződtette, kikötve, hogy alkal­maztatásának ideje alatt senkinek az ő gyára berendezéséről, a különböző áruezikkek előállítási módjáról felvilágosítást nem ad, hogy az ő speciális hatáskörén kivül álló üzemi dolgok után nem fog kutatni, végül, hogy a szolgálatból való kilépés után 3 évig olyan gyárban nem vállal alkalmazást, amelyben ugyanazon vegyi termékek állíttatnak elő. Mindezeket becsületszó mellett kellett a vegyésznek Ígérnie és még ezen kivül kötelezettsége megszegésének minden egyes esetére 100,000 márka kötbér meg­fizetésére kellett magát köteleznie. Ennek ellenében a vegyész fizetése 2400 márka, körülbelül, ugyanezen keretben mozgó nyere­ményrészesedés és 1000 márka gratifikáczió volt. A vegyész a gyárból való kilépése után a 3 év eltelte előtt egy konkurrens czégnél alkalmazásba lépett. Főnöke őt a kikötött kötbérér pe­relvén, a két elsőbiróság a kötbért 10,000 márkára mérsékelte és alperest ebben az összegben marasztalta. A német birodalmi törvényszék a keresetet egészen elutasította, mert az egész szer­ződés a polgári törvénykönyv 138. §-a értelmében, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvénytelen. Mindenekelőtt érvénytelen a kikötés a minueziózus kötelezettségek megszegéseért esetenként külön-külön fizetendő horribilis kötbér miatt, amely az egyik szerződő félnek egész életére vagyoni állását megsemmisíthetné. Még akkor is beleütköznék a jó erkölcsökbe ez a kikötés, ha felperesi gyár érdekében ez szükséges volna. Ezenkívül mérlege­lendő, hogy a gyár anyagi érdekének biztosítására lekötötte al­kalmazottjának becsületszavát is. Nincs olyan személyes momen­tum, amely igazolná, hogy az alperes kötelezettségének biztosí­tására a becsületszóval való lekötés szükséges vagy indokolt lett volna. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. Ítélőtáblán 1908. évi szeptember hó 1. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézés­ben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 2034. Makaria János és özv. Makaria Vasziliéné — Benga Szimionné Makaria Anna hagyaték megállap. — hh. it. 2061. Reitmann János és t. — Reitmann Mihály t. végr. érvényt. — r. mv. it. 2221. Csákány Sándorné sz. Szabó Ilona — Csákány Zoltánné Kovács Ilona 1100 K — f. o. v. 2283. Jánk Miklós a Flóré — Macaveíu Sándor szerz. érvényt. — mv. it. 2323. Popa János — Vakár Anna és kisk. Popa János törvénytelen származás megállapítás — f. o. v. 2369. Usieru Pétre és t. — Bese Pál szerződés teljesít. — hh. it. J 2444. Porumb Silimonné és t. — Zsellér Simonné és t. végrendelet érvényesítése — hh. it. 2822. Pereu Gyorgya és neje — Nagy József végrh. • — hh. v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom