Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 37. szám - A büntető novella életbeléptetése. Miniszteri rendeletek

395. Erdélyrészi Jogi Közlöny 37. szám. sulás stádiumában áll s mindenesetre valóságos communis opinio.1 Törvényhozásilag a kérdést eddig három eontinentalis állam rendezte. Dánia2, Hollandia* és legújabban Ausztria.4 Komoly lépéseket tett a törvényhozási uton való rendezés felé &cfaveitzr>, Németország* és végül Belgium1. Angliában és az Egyesült­Állmnokban szintén existálnak automobil törvények, melyeket azonban — holland törvénynyel egyezően — az európai eonti­nentalis irányzattal szemben az jellemez, hogy az automobil­jog magánjogias vonatkozásaival egyáltalában nem foglalkoznak, hanem átengedik azt egészen a mindennapi igazságszolgáltatás feladatául, mely aztán a mondott és csak a kérdés politialis és büntetőjogi oldalát érintő törvényekre támaszkodva máris hatal­mas „automobil szokásjogot" tudott kifejleszteni. Mellőzve a törvényben szabályozott külföldi jogok elvi álláspontjának ismertetését, pusztán grra utalunk, hogy a specials automobiljog sehol sem nehezedik rája a gépkocsi ipar fejlődé­sére, s nem bénítja, illetőleg nem bénította meg azt, a miként a status quo ante fentartásának hívei állították, s így a külön­leges szabályozás ez a legnyomósabb ellenérve ma már teljesen elesettnek tekinthető. )C 9 büntető novella életbeléptetése. /^r Miniszteri rendeletek. — A büntető novella életbeléptetése idejének megh atározását a törvény az igazságügyminiszterre bizta. A Budapesti Közlöny most közölte az igazságügyminiszternek s kapcsolatban a belügy­miniszternek az életbeléptetésre vonatkozó rendeleteit. Az 1908. évi XXXVI. t.-c. a büntető törvénykönyvek és a bűnvádi perrend­tartás kiegészítéséről és módosításáról —• egy tejezet kivételével — október elsején lép életbe, a második fejezet pedig, amely a fiatalkorú terheltekről szól, 1909 január elsején. Az október elsején életbelépő fejezetek között a legfontosabb a büntetés föltételes felfüggesztésének az intézménye. A bíró belátásától függöleg a különös méltánylást igénylő esetekben, azokkal szemben, akik még büntetve nem voltak, felfüggeszthető lesz az egy hónapot meg uem haladó fogház és elzárás büntetés s a pénzbüntetés s a felfüggesztett büntetést nem lehet végre­hajtani, ha az elitélt ellen az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évi (illetőleg a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyekben egy évi) próbaidő alatt bűnvádi eljárás nem volt folyamatban. A büntetést felfüggeszteni nem lehet, ha az elitélt cselekményét aljas indokból követte el. A rendőri büntető bíró­ságnak felfüggesztő ítéleteit hivatalból kell a másodfokú ható­sághoz felülbírálás végett fölterjeszteni. A rendelet egy másik része a bűnügyi muzeumokra vonat­kozik. A rendelet szerint mindazokat a tárgyakat, amelyeket a bíróság elkoboztatott, az esküdtbíróság vagy a törvényszék hatás­köréhez tartozó ügyekben az ügyészség, a járásbíróság hatás­köréhez tartozó ügyekben pedig a járásbíróság vezetője a székes­fővárosi államrendőrség főkapitányi hivatalánál vagy valamely csendőrségi parancsnokságnál, vagy más közhatóságnál szervezett bűnügyi múzeum megkeresésére, az eljárás jogerős betejezése után a múzeumnak megküldi. Az ügyészség, vagy a járásbíró­ságnak vezetője hivatalból is köteles a székesfővárosi állam­rendőrség főkapitányi hivatalánál szervezett vagy a legközelebb eső bűnügyi múzeumba küldeni azokat az elkedzott tárgyakat, amelyek megőrzése a nyomozó hatóságoknak vagy a büntetőjogi tudományos továbbképzésnek céljaira kívánatos. Ha az elkobzott tárgy ritkaságánál vagy más oknál fogva tudományos szem­pontból külösen tanulságosnak, vagy olyannak mutatkozik, amely 1 Lsd. erre nézve Mcili _Die Kodifikation des Automobílreclits. Wien, 1907. Manz'sche k. u. k. Hof-Verlags und Univ. Buchhanglung* cz. müvét, melyben az összes hivatalos, félhivatalos és magánjellegű, pro meg contra felmerült javaslatok, tervzetek részletes ismertetése mellett a maga egészé­ben föl van tárva az automobilisták és antiautomobilisták közt a gépkocsik megrendszabályozása körül folyó küzdelem. 2 Két törvénynyel: 19Ó3. máj. 15-án és 19U6. márcz. G-án kelt törvények. 3 1895. febr. 10-iki törv. ,Motor en Rijwiehvet." 4 Az osztrák törv. tudtunkkal még kihirdetve nincs. A javaslat rész­letes ismertetetését lsd. Banda, Die Schadensersatzpflicht. cz. m. „Anhang"­jában. (Wien, 1907.) 210. és köv. 1. 5 Szövetségtanácsi előterjesztés 1902. decz. 15-ről. „Bericht über die Unterstellung der Automobile unter die Haftpflicht der Eisenbahnen." c A birodalnüj tanács által már elfogadott javaslat .— über die Haftpflicht für den bei dem Betriebe von Kraftfahrzeugen enstehenden Schaden." 7 „Proposition de ]loi relatíve á la respontsalité des propriétaires et conducteurs d'automobiles. a büntetendő cselekmény elkövetésének valamely uj módozatát világitja meg, ily tárgyra a székesfővárosi államrendőrség fő­kapitányi hivatalánál szervezett bűnügyi múzeumnak má3 bűnügyi muzeumok netalán korábban érkezett megkeresésével szemben is előjoga van. Ily tárgyak elkobzásáról a székesfő­városi államrendőrség főkapitányi hivatalánál szervezett bűnügyi muzeumot értesíteni kell. Egyes elkobzott tárgyaknak valamelyik büuügyi múzeumba küldését a bíróságok hatásköréhez tartozó gyekben az igazságügyminiszter esetenkint is elrendelheti. A második igazságügyminiszteri rendelet a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatásköréhez tartozó ügyekben a büntetés föltételes felfüggesztésének nyilvántartásáról és a bűnügyi muzeumokról az 1908: XXXVI. t.-c-ben foglalt rendelkezések végrehajtásáról szól, s a nyilvántartásról és a bűnügyi muzeumokról ugyanazokat rendeli el, mint az előbbi rendeletben. A harmadik igazságügyminiszteri rendelet a fiatalkorú ter­heltek bűnügyeinek ellátásáról szól. A budapesti büntető járás­bíróságnál, amelyeknél a bűnügyeket állandóan két vagy több bíró látja el. azoknak a bűnügyeknek elintézését, amelyekben az eljárás megindításakor a terhelt életének tizennyolcadik évét még be nem töltötte (fiatalkorú terhelt), állandóan erre a célra külön kijelölt bíróra kell bízni. A fiatalkorú terheltek bírójául a járásbíróságnak erre a célra személyes tulajdonságainál fogva legalkalmasabb bíráját a járásbíróság vezetője jelöli ki. A fiatal­korú terheltek birájául a járásbíróság vezetője önmagát is ki­jelölheti. A budapesti büntető törvényszéknél és mindazoknál a törvényszékeknél, a melyeknél állandóan két vagy több fő­tárgyalási tanács működik: a fiatalkorú terheltek bűnügyeiben a főtárgyalást állandóan a törvényszéknek az elnök által erre a célra kijelölt egyik tanácsa tartja meg. Ugyané tanácsa elé tar­toznak a fiatalkorú terhelteknek a járásbíróságtól fölebbvitt bűn­ügyei is. Budapesten, ahol a fiatalkorú terheltek nagyobb száma vagy a helyi viszonyok miatt indokoltnak mutatkozik: a fiatal­korú terheltek bűnügyeit a bíróság többi hivatali helyiségétől elkülönített, lehetőleg a hivatali épülettől egészen különálló, esetleg e célra bérelt alkalmas szobában kell tárgyalni. A tárgyaló szoba mellett a fiatalkorú terheltek részére a lehetőség szerint az idősebbektől elkülönített külön váróhelyiséget kell berendezni és pedig ott is, hol a tárgyalás megtartására a bíróság többi hivatali helyiségétől elkülönített helyiség nem áll rendelkezésre. Általában ügyelni kell arra, hogy a fiatalkorú terheltek a bíró­ságok hivatali helyiségeiben a többi terheltekkel ne érintkezzenek. Mindazoknál a járásbíróságoknál, ahol a fiatalkorú terheltek bűnügyeit elkülönített helyiségben tárgyalni nem lehet, a fiatal­korú terheltek bűnügyeinek tárgyalására külön tárgyalási napot vagy napszakot (délelőt, délután) kell kitűzni és ezen a napon vagy napszakon idősebb terheltek bűnügyeit tárgyalni nem szabad. Tekintettel a Bp. 295. szakaszának rendelkezésére, ügyelni kell arra, hogy a büntetőbírósági tárgyalásokra fiatalkorú egyének, mint hallgatók a tárgyaló helyiségbe ne bocsáttassanak. A fegyintézetek, börtönök és fogházak vezetői a fiatalkorú el­itéltek szabadulása előtt kellő időben érintkezni tartoznak a fiatalkorú törvényes képviselőjével, a helyi rabsegélyző. patró­mage-, vagy a fiatalkorú terheltek védelmére alakult és náluk erre a célra jelentkezett más bizottsággal vagy egyesülettel, a szabadulók megfelelő kihelyezése végett. Az utolsó rendelet a belügyminiszternek a büntető törvény­könyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módo­sításról szóló 1908. XXXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelete, mely valamennyi törvényhatósághoz van intézve s ezek számára rendeli el az igazságügyminiszternek föntebb is­mertetetett rendeleteinek végrehajtását. KÜLÖNFÉLÉK. üz „Erdélyrészi üogi Közlöny" ujabb pályadija. Miután célunk az, hogy az erdélyrészi fiatal jogásznem­zedéket állandó munkásságra ösztönözzük, ujabb pályadijat tüzünk ki. Pályázatunk feltételei a régiek maradnak. Pályázhatnak ugyanis a kolozsvári és marosvásárhely kir. Ítélőtáblák terü­letén működő kir. jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok és a kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói és nagyszebeni ügyvédi kamarák területén bejegyzett ügyvédjelöltek. Pályakérdésül a következő tételeket tűzzük ki: I. Az uj általános polgári törvénykönyben mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom