Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 36. szám - A végrehajtási bejegyzései kitörléséről

36. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 393. KÜLÖNFÉLÉK. = Küzvédők. A kolozsvári ügyvédi kamara a kolozsvári kir. Ítélőtáblán működő büntető tanácsokhoz közvédőül 1908. évi október hóra Dr. Fekete Károly és Dr. Jelen Gyula; novemberre Dr. Ausch Jenő és Dr. Nagy Mór; és deczemberre Dr. Karpf Vilmos és Dr. Benedek Miklós ügyvédeket rendelte ki. = Züllött gyermekek védelme s a csendőrség. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter valamennyi csendőrkerületi parancsnoksághoz a következő körrendeletet intézte: Erkölcsi romlásnak kitett, avagy züllésnek indult gyermekek oltalmáról az állami gyermekvédelem körében 1907. é\i 60,000. sz. a. körrendeletet bocsátottam ki az összes töi /ényhatóságokhoz, valamennyi ái /aszékhez és a m. kir. állami gyermekmenhelyekhez. E körrendelettel szabályoztam a szóba i levő gyermekeknek az állam! gyermekvédelem körébe va'ó oltp'mát. Tekintettel azonban arra, hogy az ily gyermekek éber figyelemmel kisérése nemcsak társadalmi, de közbiztonsági szempontból is fölötte fontos, szükségesnek tartom a parancsnokság figyelmét felhivni, hogy gondoskodjék arról, hogy a járőrök poúyázásaik alkalmával éber figyelemmel legyenek oly tizenötéven aluli gyermekekre, akik, ha büntettet, vétséget vagy k'hágást nem is követtek el, egyébként züllésnek indultak, továbbá oly gyermekekre, kik büntettet, vétséget, vagy k'hágást követtek el, de az elkövetéskor még nem haladták meg tizenkettedik életévüket s igy bünvád alá nem vonhatók. Ha a csendőrség ily gyermekek-öl akár közvetve, akár közvetlenül éúesül, kötelessége ezt azonna' az illetékes közigazgatási hatóságnak a további intézkedések megtétele végett bejelenten'. = A katonai irodák iparigazolványa. A kereskedelmi miniszter valamennyi másodfokú iparhatósághoz leiratot intézett, a melyben köz1' álláspontját a részben iparigazolványnyal, részben a nélkül működő katonai irodákra vonatkozólag. Ezek a katonai irodák — ug.mond a ír észter — üzletszerűen fogla'koznak magánfelek képviseletével a katonai hatóságok előtt. Minthogy pedig ez az ügjvédi tevékenység tényálladékát foglalja magában és minthogy a töi vény értelmében az, a ki anélkü1, hogy ügyvéd lenne, felel íek bíróság vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen fol\ tatja, mint zugirász, büntetés alá kerül, ezért felhívja a mir>szter a másodfokú iparhatóságokat, utasítsák az elsőfokú iparhatóságokat, hogy a működő katonai irodákból a kiadott iparigazolványokat vonják vissza és uj ipa'-igazolványokat ne adjanak ki. = Csődöt kértek egy országgyűlési képviselő ellen. A budapes^ kir. törvényszék a csődn^itási kérelemnek helyt nem adott, azonban panaszlottat eskü letételére kötelezte, arra határnapot tűzött és arra panaszlottat üg/gondnoka utján, a csődtörvény 122. szakaszában foglaU letartóztatás terhe a'att megidézte, indokul azt hozván fel, hogy panaszlott képviseli fizetése a cs. törv. 87. §-a értelmében számításba nem jöhet, különben is csődn^itás esetén panaszlott képviselői minősége megszűnik s igy az ezzel járó fizetés is, minthogy továbbá panaszos panaszlottnak tagadásával szemben mi sem bizonyította, hogy panaszlottná1 20X23 koronát l'tevő követelései volnának s ekként csődvagyon előterjeszthetőnek nem mutatkozik, miért is a csődnyitásnak még kauezió letétele esetén sem volna czélja és értelme. A budapesti ki". Ítélőtábla a napokban helybenhagyja a törvényszék végzését. = Osztrák ügyvédgyülés. Az osztrák üg/védgyülés állandó bizottsága e^atározta, hogy a legközelebbi ügyvédgyülést ez évben október 11. és 14. közötti napokon Bécsben tartják meg. Napirenden lesz: a polgári törvénykönyv, a csődtörvény revisiója, a felsőbíróság szervezése, tekintettel az ügyvédi karra, az ügyvéd immunitása, az ügyvédi dijkérdés, az ügyvédség viszonya a közjegyzőséghez. = Tiltott politizálás? A pozsonyi kir tábla: A fegyelmi eljárás megindítását mellőzi, egyúttal azonban a fennforogni látszó csekélyebb rendetlenség megtorlása végett az iratokat a f-i törvényszék elnökéhez átteszi. Indokok: A p-i főügyész b—i kir. albiró ellen az 1871: VIII t.-c. 20. §-ának a) pomja alá eső fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendelését kéri, mert nevezett albró politikai lapján saját neve alat: megjelent, és tőle eredt „Magyarország tisztviselőihez,, feli.-atu cikkben a birák tisztviselők és tanítókhoz fe'hivást intéz egy „Magyar tisztviselői pár." szervezésére avégből, hogy a bíráknak, tisztviselőknek és tanítóknak hivatalos képviselete legyen az országházban, mert az úgynevezett nemzeti kormány s annak egyes miniszterei semmibe sem veszik panaszukat, miért is a legközelebbi választásra való tekintettel már most kell tömörülniük, szervezkedniük, hogy soraikból 50—G0 képviselőt behozhassanak az országgyűlésbe. A cikk egész tartalmának figyelembe vétele mellett azonban kétségtelen, hogy albiró nem valami politikai kérdéssel foglalkozó párt szei vezésére hívta fel a bírákat, tisztviselőket és tanítókat, hanem a szervezendő pártnak csak az volna a feladata, hogy a birák, tisztviselők és tanítók jogos érdekeit szivükön viselő képviselők jussanak be a képviselőházba, arról azonban, hogy az igy szervezendő pártnak politikai kérdések tekintetében bizonyos iránya legyen, a cikben szó sincs. Mithogy ped'g oly párt még nem tekinthető polit'kai pártnak, amely párt tagjainak —teLntet nélkül egyébként politikai meggyőződésükre —• az legyen kötelességük, hogy a tisztviselők jogos érdekeinek szószólói legyenek: minthogy eszerint a cikben nem valamely politikai pártnak a szervezésére való felhívás foglaltatik: az 1869. évi IV t.-c. 11. §-ának megszegése a panaszolt terhére nem állapitható meg; imért is a fegyelmi eljárás e' -endelése mellőzendő volt. M'nthogy azonban panaszolt a cikkben a kormányra és a hivatal főnökökre nézve oly hangot és kifejezéseket haszná1, melyek a birói állás komolyságával és méltóságával össze nem férőK íek látszanak, ennek mint csekélyebb rendet'enségnek megtorlása végett, az iratok a törvényszék elnökéhez voltak átieendők. (1907. március 16. 13/907. sz.) A kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. (1908. február 11. 548/907. sz.) = Magyar perrendtartás osztrák bíróság előtt Egy budapesti úrinő egy bécsi szabónőnél levélben bársony kabátot rendelt. A kabát áUitólag nem felelvén meg a megrendelésnek, azt a megrendelő rendelkezésére bocsájtotta. A szabónő most Bécsben perelte a budapesti alperesnőt a kabát vételáráéit. Alperes pergatló kifogásának a bécsi bíróságok nem adtak helyet. Az első kérdés az volt, hogy kön^ i kivonat alapján perelhet-e a be nem jegyzett szabónő Bécsben. Erre a bíróságok azt mondták, hogy ez kétes, mert egy 1899. é\i magyar igazságügyminiszteri átirat szerint nem minden mag/ar bíróság van azon az állásponton, hogy a magyar perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése csak bejegyzett kereskedőre vonatkozik. Ellenben ugyanezen §. 1. bekezdésének és a magyar kereskedelmi törvény 324. §-ának idézése mellett megalapította a bécsi töi vényszék, hogy a vételár fizetésére nézve teljesítési helyül Bécs tekintendő. Fehettetett az a kérdés is, hogy a magyar birói gyakorlat értelmében a kereskedő csak az i'lető kerületi járásbíróságnál éi vényesitheti a peirendtartás 35. §-a alapján követelését, és nem az illető hely bármely ik járásbíróságánál. A bécsi bíróságok ezzel szemben kimondották, hogy a viszonosság annyira nem terjedhet, hogy ilyen kérdésekben is a külföldi törvény legyen irányadó; minthogy ped;g az osztrák törvény megengedi, hogy Ugyanazon hely bíróságai közöLt felperes vá'asszon, ennélfogva ez a k".fogás is tárgytalan. Táblai értesítő. í A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi augusztus hó 18. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesüllek: I. Polgári szakosztályban. 2770. Jancsó Emma — Ferenczy Árpád házasság felbontása — megs. v. 2778. Werncr Tamás — neje Schmidt Katalin és kk. Werner János utóbbi töi /éntelen születésének kimondása — hh. it. 2798. Manitiu János — Bozdog Dumitru végrh me^sz - hh. it. 2758. Popa Veronim — Patitia Bubin ügyvéd ingatlanok végrehajtás alá vonásának megszüntetése — hh. it. 2749. Korona Bank és t. — Pataki Viktor végrh. ügy a kielégítési sorrend kérdésében — r. mv. v. 2753. Herczeg János — Nemes Pável 187 K 50 f. bizi. végrh. — hh. v. 2754. Csórt Demeter és t. — ugyanaz 160 K biztosítási végrh. — hh. v. 2755. Csoú Alcxandru és t. - ugyanaz 638 K biztosit, végrh. — hh. v.