Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 32. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Vége - Törvényjavaslat a családi otthonról (az otthonról). Előadói tervezet

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI K'R- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSEGO HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 32. számához. Kolozsvár, 1908. július 26. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. Teljesítési határidő számítása kérdéséhez. A sommás eljárás rendén, annak szóbeli és közvetlen jelleg-érc tekintettel, a m. kir. Curiának 33. sz. teljes ülési határozata csak oly értelmezéssel alkalmazható, hogy a teljesítési határidő bekövetkeztének a felebbezési biróság ítéletének hozataláig van helye. ÍOOS. G. 80—3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt. A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad s a felebbezési bíróság Ítéletét — a perköltségekről intézkedő rész hatályon kivül helyezésével — megváltoztatja, felperest a keresettel időelöttiség okából elutasithatónak nem találja s utasítja a felebbbezési bíróságot, hogy peresfelek szabályszerű idéztetésével kitűzendő szóbeli tárgyaláson, a netán szükséges bizonyítás felvétele után állapítson meg szabályszerű tényállást a részben, hogy alperesek a terhek törlése után fizetési kötelezettségüknek eleget tettek-c s ennek megtörténtével hozzon uj ítéletet. Indokok: A kir. Ítélőtábla "a felperes által a felebbezési bíróság Ítélete ellen beadott s az 1893. XVIII. t.-cz. 185. § a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmet annak anyagi jogszabálysértést panaszló részében alaposnak találta. A felebbezési bíróság által megállapított, e tekintetben a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott s így az id. t.-cz. 107. § éltelmében itt is irányadó tényállás szerint felperes az alperesek fizetési kötelezettségének beálltát előidéző tehermentesítési kötelezettségnek 1908. márczius 7. napján, tehát a felebbezési bíróság első ítéletét feloldó felülvizsgálati bírósági határozat kelte irtán, de a jelen felülvizsgálat tárgyát képező felebbezési bírósági ítélet meghozatala (1908. március 10.) előtt tett eleget. E tényállás mellett anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság, mikor azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy felperes keresete időelőtti s a keresetet egyedül abból az okból elutasította, mert a feloldás folytán az az előtt hozott birói határozatok hatályukat vesztették s amaz általános jogszabály mellett, hogy le nem járt követelés is érvényesíthető perrel, ha a teljesítési határidő, mint a jelen esetben, per közben bekövetkezett, a kereset csakis időelöttiség okából el nem utasítható, annál kevésbDé, mert a sommás eljárás rendén, annak szóbeli és közvetlen jellegére tekintettel, a m. kir. Curiának 32. sz. teljes ülési határozata csak oly értelmezéssel alkalmazható, hogy a teljesítési határidő bekövetkeztének a felebbezési bíróság ítéletének hozataláig van helye. Ez okból a felebbezési bíróság Ítéletét e részben meg kellett változtatni. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás azonban az ügy eldöntésére nem alkalmas. Az előadottak szerint ugyanis az optkv. 1052. § felperes követelési joga csakis 1908. március 7-én nyilt meg s alperesek azt az uj tényállást terjesztették elő, hogy ő, mihelyt a tehermentesítésről, vagyis a teljesítési kötelesettség beálltáról tudomást nyert, annak eleget is tett. Mivel pedig alperesek valószínűsítették, hogy e körülményt előbb, mint a felülvizsgálati kérelemben fel nem hozhatták, az 1893. XVIII. t.-cz. 197. 198. §§-ra tekintettel s a 204. §. alapján a felebbezési bíróságot a döntő körülményre tényállás megállapítására kellett utasítani. 1908. június 1, .1 perjog köréből. Az 1893. XVIII. t.-cz. 1. §, 5. b) pontja szerinti visszavoi násáig használatul átbocsátott épület visszabocsáíiísára irányuló per a községi tisztviselők jutalmának s így a javadalmuk szolgáló természetbeni lakásnak megszüntetése I kérdésében az 1800. XXVI. t.-ez. 27. §. 2. pontja érteimében végérvényesen a közigazgatási biróság határoz. Jogalapja csupán magánjogi jogviszony lehet. 1908. G. 82/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság N. község felperesnek N. N. nyug. jegyző alperes elleni perében végzett: A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a felebbezési biróság Ítéletet az 1893. XVIII. t.-cz. 204. §. alapján I feloldja s utasítja a felebbezési bíróságot, hogy peresfelek sza{ bályszerü idéztetcsével kitűzendő szóbeli tárgyaláson a netán I szükséges bizonyítás felvétele után állapítson meg szabályszerű tényállást a részben, hogy 1. alperes az előzőleg folyamatban volt közigazgatás eljárás rendén végrehajtás terhével lett-e kötelezve a per tárgya épület visszabocsátására ? 2. végre lett-e hajtva a közigazgatási hatóság esetleges ily határozata s ha igen mikép ? 3. A közigazgatási végrehajtás foganatosítása után minő oly ténykedést fejtett ki az alperes, mely a félperes község tulajdonjogát sértette s amely alperesnek a per tárgyához vélt igénye megállapítására alkalmas? E részben felperes különösen felhívandó tüzetes előadásra. Indokok : A felebbezési biróság ítélete ellen az alperes adott be felülvizsgálati kérelmet, az 1893. XVIII. t.-cz. 185. §. a) és c) pontjai alapján anyagi és alaki jogszabálysértést panaszolva. A kereset tartalma szerint, mely a vitatott hatáskör eldöntésénél rendszerint irányadóul szolgál, az alperes, mint állásától jogerős fegyelmi határozattal elmozdított volt körjegyző, az ezen állás javadalmául szolgáló s a felperes tulajdonát képező épületet az elmozdítás daczára birtokában tartja. A keresetben előadottakból s a per adataiból is kiteíszően szó sem lehet arról, hogy a jelen per az 1893. XVIII. t.-cz. 1. §. 5. 1) pontja szerinti, visszavonásáig használatul átbocsátott épület visszabocsátására irányuló per lenne. Ily kereset jogalapja csupán magánjogi jogviszony lehet, itt pedig kétségtelen, hogy alperes birtoka eredetileg közjogi viszonyon alapult s a közjogi viszony megszűnésével a birtokhoz való jog is megszűnik. Ha tehát alperes a birtok közjogi alapjának megszűnte után is birtokban tartja a javadalmazásul szolgált épületet, az ezen egyoldalú tényéből esetleg származható magánjogi visszabocsátásra irányuló keresetjog nem vonható az 1. §. 5. L pontjának esetei közé, mert e törvényszakasz szerint az ingatlan visszavonási jogosultságnak feltétlennek, a felperes tetszéséből függőnek kell lennie, minthogy a feltétel bekövetkeztének kérdése már a dologi viszony eldöntéséhez tartozik. Felperes pedig ily viszony létezését nem is állította, tehát nem is alapíthatta valójában keresetét erre a törvényszakaszra, hanem épen az ingatlanhoz való dologjogából és pedig a tulajdonból folyó birtokjog érvényesítése czéloztatik. Ezek szerint felperes keresete az 1883. XVIII. t.-cz. 1. § 2. p.-ja szerinti birtokke^esetnek mutatkozik, daczára annak, hogy a kereset szóbeli előterjesztése alkalmával az id. t.-cz. 1. §. 5.1. pontja alá eső keresetről tétetik említés. De a követelés jogi minősítése a biróság megállapítási körébe tartozik. A felülvizsgálatnak ez esetben sincs akadálya, mert az épület nem kifogásolt értéke a 400 koronát meghaladja. így a kereset az előbb kifejtett egyedül megállna tó jogi minösités mellett is jelen eljárás rendén elbírálás tárgyát képezheti. Tekintve azonban, hogy a községi tisztviselők javadalmá-