Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - A végrehajtási novella. A képviselőház által elogadott szöveg. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról szóló 1881. LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában

350. Krdélyrészi .logi Közlöny 31. szám. sági eszköz és trágya; vetőmag hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéséhez szükséges összeg; 19. azoknál a személyeknél, a kiknek járandóságai egészben vagy részben le nem foglalhatók, a náluk talált készpénzből olyan összeg, a mely a végrehajtás foganatosításától a járandóság legközelebbi esedékességéig terjedő időre a le nem foglalható járandóság összegének megfelel; 20. azok a vagyontárgyak, a melyeket külön törvény a végrehajtás alól kivesz. 3. §• A 2. §-ban említett minden dolgot végrehajtás utján le lehet foglalni e dolog vételárának behajtása végett, ha a végrehajtást elrendelő bíróság kérelemre a végrehajtást elrendelő végzésben vagy később külön végzésben az illető dolgot lefoglalhatónak kimondotta. A 2. §. 2. pontja esetében lefoglalhatok a foglalványok (keretek), ha az ereklyétől vagy arcképtől állagának sérelme nélkül elválaszthatók. Annak javára, a kinek tartására a végrehajtást szenvedő a törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles, valamint a törvénytelen gyermek javára megállapított tartás behajtása végett a 2. §. 15., 16., 17., 18. és 19. pontjai esetében az ott emiitett készpénzösszegek fele lefoglalható. A 2. §. 19. pontja esetében a 15. pont szerint a végrehajtást szenvedőnek meghagyott összeget be kell számítani. 4. §• Az 1881: LX. t.-cz. 27. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki. Oly végrehajtás esetében, a mely a járulékok nélkül száz koronát meg nem haladó pénzösszeg behajtására irányul, vagy a melynek tárgya a járulékok nélkül száz korona értéket meg nem haladó dolog vagy jog: a végrehajtást feltétlenül hivatalból foganatositandónak kell kimondani. Ebben az esetben oly költséggel, a melyet bármely végrehajtási cselekménynél a végrehajtató közbenjárása okozott, a végrehajtást szenvedő nem terhelhető. Ugyanezek a szabályok a folytatólagos végrehajtásra is állanak. A végrehajtás tárgyának értékét a bíróság az 1893: XVIII. t.-cz. 3. és 4. §-aiban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával a felek meghallgatása nélkül állapítja meg; ebben a kérdésben felfolyamodásnak helye nincs. 5. §. Az 1881. LX. t.-cz. 35. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az előterjesztés a sérelmes eljárás foganatosításakor szóval is megtehető a kiküldött előtt, a ki azt jegyzőkönyvbe foglalja. 6. §. Az 1881. LX. t.-cz. 54. §-a helyébe: Állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, továbbá a lelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok és tanítók, a fegyveres erő (1889. VI. t.-cz. 2. §.), a csendőrség, valamint a letartóztatási és javító intézetek személyzetéhez tartozó személyek, géperőre berendezett közforgalmú vasutak és gőzhajózási vállalatok tisztviselői, egyéb évi fizetéses, valamint havi dijas és havi béres alkalmazottai, a nemzeti színháznál és a magyar kir. operaháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők, zenekari és énekkari tagok, végül a közszolgálatban alkalmazott altisztek és szolgák rendes fizetésének és fizetés természetével biró bármely ezimen élvezett pótlékának, valamint várakozási illetékének legfölebb egyharmada és ez is csak ugy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi kétezer korona a foglaláson tul is érintetlenül maradjon. Az első bekezdésben felsorolt személyek lakpénze csakis lakbérkövetelés fejében foglalható le, a szolgálat után járó más járandóságaik pedig egyáltalában le nem foglalhatók. Ha az első bekezdésben említett valamely személy lakháznak a saját részére való építése vagy megvétele végett lakpénzének lekötésével közokiratban fizetési kötelezettséget vállalt, az ebből eredő követetelés behajtása végett a kötelezettnek lakpénze szintén lefoglalható. Az ugyané személyek járandóságaira vezetett végrehajtásnál a fizetési előlegből származó követelés nem bir elsőbbséggel olv végrehajtató követelésével szemben, a ki a járandóságra az előleg kiutalványozása előtt szerzett zálogjogot; a szolgálati viszonyból származó többi követelés azonban, különösen a szolgálati "díj, fizetési tulélvezmény, téritmény, valamint a pénzbírság és a pénzbüntetés megelőzi azoknak a hitelezőknek követeléseit, a kik a járandóságra előbb nyertek zálogjogot. Megelőzik továbbá az előbb zálogjogot nyert hitelezők követeléseit a nyilvános betegápolási költségek iránti követelések (1898. XXI. t.-cz.), valamint azok az egyéb követelések is, melyekre azt külön jogszabályok rendelik. Az előbbi bekezdésben megjelölt követelésekre a járandóságok tekintet nélkül a jelen törvényben meghatározott korlátozásokra igénybe vehetők. Az igénybevétel mértékére nézve az e részben fennálló külön szabályok irányadók; ilyen szabályok hiányában a járandóságnak a jelen törvény szerint foglalás alá nem vonható összegéből íegfölebb husz százalék vehető igénybe. 7. §• Az 1881. LX. t.-cz. 55. §-a helyébe:* Az előbbi §-ban felsorolt személyeknek és özvegyeiknek nyugdija vagy kegydija, úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdija, valamint a lelkészek aggastyáni fizetése nem foglalható le. Ha e személyek nyugdíj helyett végkielégítést, vagy ha a véderőhöz tartozó személyek katonai rangjuk elvesztésével kegydijat kapnak: ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő. Ha a végkielégítés a beszámítható javadalmazás két évi őszszegében állapíttatott meg, akkor a lefoglalható rész az egy-egy évre eső összeg után külön állapítandó meg. Ugyanez áll a nyugdíj megváltása esetében is. (1885. XI. t.-czikk 28. és 31. §.) Az előbbi három bekezdés esetében a 6. §. harmadik és negvedik bekezdését megfelelően kell alkalmazni. A nevelési járulék (1835. XI. t.-cz. 39—44. §§.) egyáltalán nem foglalható le. 8. §. Az 1881. LX. t. cz. 57. §-a olykép módosittatik. hogy a katonai házassági biztosíték kamatainak csak egy harmada és csak ugy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre ezerkétszáz korona a végrehajtás alól mentes maradjon. 9. §. Az 1881. LX. t.-cz. 58. §-a helyébe: Ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető, valamint törvénytelen gyermek javára megállapított tartás miatt intéztetik, a 6. és 7. §-ban meghatározott mentességek felényire szállanak alá. A katonai házassági biztosíték kamatai az adós feleségének és lemenő rokonainak tartása miatt korlátlanul teljes összegükben vonhatók végrehajtás alá. Az adós felmenő rokonainak tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztosíték kamatait illetőleg csak az ezerkétszáz koronát meghaladó részre van helye. 10. § Az 1881: LX. t.-cz. 00. §-a helyébe: Az 1881: LX. törvényezikknek a jelen törvény 6—9. §-aival módosított 54., 55., 57. és 58. §-ában, valamint az 1881: LX. t.-cz. 56. és 59. §-ában a végrehajtás korlátozására vonatkozólag megállapított intézkedésektől eltérő egyezmény vagy a végrehajtást szenvedő lemondása hatálytalan. A fizetésre kieszközölt végrehajtás hatálya kiterjed a későbbi változott fizetésre, nyugdíjra, kegydijra, végkielégítésre vagy nyugdíj megváltásra is olykép, hogy a fizetésnek foglalás alá vont része ujabb bírói intézkedés nélkül az ujabb járandóság menynyiségéhez képest változik. Ha a járandóság a foglalásmentes összegre vagy ez alá száll le, a végrehajtás hatálya szünetel és önmagától feléled, ha a járandóság a foglalásmentes összeget ismét túlhaladja. Öt évi szünetelés után a végrehajtás hatálya megszűnik. 11. §• Az 1881: LX. t.-cz. 61. §-a helyébe: Állandó köz- vagy magánalkalmazásban levő, de a 6. §-ban fel nem sorolt egyének fizetésének és bármely más ezimen élvezett tényleges szolgálati járandóságának Íegfölebb egy harmada * Ezen szakaszt a főrendiház módosításával egyértelműen a képviselőház is módosította akként, hogy csupán az özvegyek és árvák nyűg- és kegydija lefoglalhatatlan. A 6. §-ban felsorolt személyek nyűg- és kegydija azonban 1200 koronán felül lefoglalható.