Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 30. szám - A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályterületén. 2. [r.]

118, Jogesetek Tára Alpereseknek rendes gondosság mellett kötelességük volt utánjárni annak, vájjon a vételtárgyát képező ingatlan az eladók birtokában van-e. vagyis, bogy az utóbbiakat valóban teljes tulajdonjoggal illeti. Mivel pedig e tekintetben a köteles gondosságot elmulasztották, e mulasztás következménye őket terheli és mert az elörebocsátott tényállás szerint felperes az ingatlant elbirtoklás utján tulajdonul megszerezte, ezek következményeként alpereseket az érvényesen szerzett e tulajdonjog elismerésére a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával Kötelezni kellett. 1908. évi május hó 2-ik napján. A törvénytelen gyermek tartási költsége. Az optkv. nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a törvénytelen gyermeknek nincs igénye a természetes .ipától tartást követelni, ha az anya a fogamzás idején többekkel nemileg közösült, vagy esetleg erkölcstelen, feslett életet folytatott, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, hanem az optkv. 163. §-ának megfelelően járt el. midőn a fennti tényállásból alperes kötelezettségére iont jogi következtetést. Az optkv. 167. §-a szerint a természetes gyerek tartására első sorban az atya köteles, miből önként íoly, hogy e kötelezettség magával a születés napjával veszi kezdetét. 1908. G. 100/2. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság kk. V. Ilona kolozsvári lakós felperesnek dr. R. Miksa algyógyi lakós alperes ellen atyaság elismerése s jár. iránt a dévai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1907. Sp. Ili. 85/21. számú Ítélettel befejezett sommás perében itélt i A felülvizsgálati kérelemnek hélyet nem ad. Indokok: A felebbezési bíróság marasztaló ítélete ellen alperes élt a S. E. T. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kéréssel s panaszolta, hogy eljárási szabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy a felperes feslett és erkölcstelen életmódjának bizonyítására ajánlott tanúi kihallgatását mellőzte, miből íoly az az anyagi jogszabálysértés, hogy felperes ezen életmódjának figyelemre méltatása nélkül őt az Optkv. 163. §-a alapján tartásra kötelezte. Egyben sérelmezte a tartási összeg magas összegben megállapítását s azt is, hogy a kérései indítást megelőző időre is tartásdíj fizetésére köteleztetett. E panaszokalaptalanok. A felebbezési bíróság által megállapított, e részben meg nem támadott s igy a S. E. T. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, alperes felperessel az optkv. 163. §-ában irt idő alatt nemileg közösült és pedig az optkv. területi joghatálya alá tartozó helyen. Minthogy az optkv. nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a törvénytelen gyermeknek nincs igénye a természetes apától tartást követelni, ha az anya a fogamzás idején többekkel nemileg közösült, vagy esetleg erkölcstelen, feslett életet folytatott, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, hanem az optkv. 163. §-ának megfelelően járt el, midőn a fenti tényállásból alperes kötelezettségére vont jogi következtetést. A bizonyítani kivánt ténykörülmények a fennebbiek szerint a per lényegére befolyást nem gyakorolhatván, a bizony'tás mellőzése miatt, alaki jogszabálysértés okából, emelt panasz sem bír alappal. A tartási összeg mennyisége kérdésében emelt panasz, mint ténykérdés körébe eső, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Az a panasz, hogy a felperes a kereset indítást megelőző időre tartást nem igényelhet, figyelembe vehető azért nem volt, mert az Optkv. 167. §-a szerint a természetes gyerek tartására első sorban az atya köteles, miből önként foly, hogy e kötelezettség magával a születés napjával veszi kezdetét. Felperes a tartás iránti kötelem megállapítása végett aránvlag a születést követő elég rövid időn belül indította meg a pert alperes ellen s igy őt oly késedelem nem terhelte e tekintetben, a miből arra lehetne jogi következtetést vonni, hogy a kereset beadását megelőző időre, a gyermeknek járó tartást az atya helyett a magáéból ő kívánta nyújtani. Igy jogszabálysértés e tekintetben nincs. 1908. évi május 30. napján. AB. A feslettség kérdésében az optkv. hatályának területén a gyakorlat még mindig ingadozó. A jelen határozatban a szigorúbb felfogás jutott ! érvényre, habár a gyakorlat a feslettség bizonyítását megengedi. E tábla • gyakorlata is változó. A tartás összegének hosszabb idő után való érvényesítése esetében állandó a gyrkorlat, hogy a peresités késedelmének okát felperes igazolni tartozik. A polgári perrendtartáshoz. A szakértő dijaira vonatkozólag a zsellér per ellen a felek szabadon egyezkedhetnek. 1908. Ezs. 2/2 szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla P. György és tsai felpereseknek ü. János alperes ellen, ingatlanok megváltása iránti perében B. József mérnök'dijainak kifizetése tárgyában végzett: Az első bíróság végzését helyben hagyja. Indokok: Felperesek a 9615/1904 sz. kéréshez csatolt 1904 évi augusztus 17. napján kelt szerződés 2. c. pontja szerint arra kötelezték magukat hogy B. József mérnöknek a szerződésben megállapitott munkadija % (utolsó) részletét a nevezett mérnök által készített muukálatnak a törvényszékhez való beterjesztése után az ítélet meghozatalakor fogják kifizetni, illetve a szerződés 3. pontja szerint, hogy az az összeg a felperesek által a kir. törvényszék elnökéhez felperesek által előre befizetendő öszszegből lesz a nevezett mérnöknek kiutalandó. Minthogy B. József mérnök munkálatát elkészítette és azo kat a kir törvényszék a 2202/1905 szám alatt kelt végzése szerint elfogadta, továbbá minthogy annak megtörténte után a kir. törvényszék az ügyben 16921/1907 szám alatt 1907 évi december 21. napján Ítéletét meghozta: ennélfogva B. József mérnök dijának az első bíróság végzésében megállapitott utolsó díj rész. lete az Ítélet meghozatala napján esedékessé vált. Ezokból az I. bíróság végzését helybenhagyni kellett. 1908. évi június hó 1. napján. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Knsztrich János, táblai tanácsjegyző. Az optk. 87S. £-hoz. Az 1888. évi XXXV. t.-cz. s az erre vonatkozó többi pénzügyi törvények és italmérési rendeletek szerint az italmérési jognak kormány engedély nélkül másra való átruházása nincs ugyan megengedve, de ennek következményeként az van meghatározva, hogy ily esetben a jogosulttól italmérési jogosultságot elvonják, ellenben a felhívott törvényes szabályok rendelkezései a különben megengedetten át nem ruházhatónak jelzett jog tényleges gyakorlása iránt létesített magánjogi viszonyok anyagi érvénytelenségét meg nem állapítják. 1908. G. 73/2. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla Dr. S. Miklós felperesnek, B. Sergio, B. Filemon és B. Gligor alperesek ellen 2000 K és jár. iránt, a folyamatba tett sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán végzett: A felebbezési bíróság Ítéletét az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. §-a alapján föloldja, ugyanazt a bíróságot a tényállásnak az alább kifejtendők szerint való szabályszerű megállapítására s a per és felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő ujabb véghatározat hozatalára utasítja. Indokok. A felebbezési bíróság ítéletében megállapitott meg nem támadott, s eként az 1893. XVIII. t.-cz. 197. §-sához képest e helyen is irányadó tényállás szerint megállapítást nvert az, hogy a Fogaras—Brassói épülő vasút építési vállalata élt áz 1888. évi XXXV. t.-cz. 9. §-sában biztosított előjogával, hogy az építkezési vonalon felállított kantin részére az italmérési jogot lehetőleg az általa ajánlott egyénnek engedélyezzék, tényleg azonban a kijelölési jogot abból a czélból, hogy azt felperes a maga részére hasznosíthassa jogtanácsosi díjazásként felperesnek en-