Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 30. szám - Jegyzetek a polgári perrendtortósi javaslatokhoz

340. Erdélyrészi Jogi Közlöny 30. szám. jogügylettel átengedett ingatlanokra vonatkozó dologi jogszerzés telekkönyvi bejegyzése iránt akként is megállapodhatnak, hogy ez ne a hagyatéki bíróság közvetítésével történjék, hanem másként, amiként az érdekeltek megállapodtak. Pl. az átadó végzés foganatosítása után a királyi közjegyző, vagy ügyvéd által kívánják kérvényi uton foganatosíttatni a külön jegyzőkönyvben foglalt jogügyletet. Az átadóvégzés foganatosítása előtt azonban ily jogügylet tkvi foganatosítására gondolni sem lehet, mert az örökhagyó jogutódai nincsenek legitimálva. (Folyt küv.) X Jegyzetek a polgári perrendtortósi janosloíokhoz. Irta: Dr. Mészöly Endre dcsi kir. törvényszéki biró. 401. §. 3. p. Az ítéletben a pertárgy értéke is megjelölendő. (V. ö. 129. §. jegyz.) 407. §. Nyilvánvalóan tévesen hozott Ítéletet az eljárt bíróság önmaga hivatalból is hatályon kivül helyezhetne. (Pl. ha tanudij nem előlegezése miatt elutasító ítéletet hoz, holott a tanudij előlegezve volt, vagy pl. a keresetbe vett ingatlan-rész helyett megfordítva a keresetbe nem vettet itéli ki stb.) 415. §. 4. p. Az előzetes végrehajtbatóságot az egyszerűség vagy sürgősség indokolhatja, de nem a pertárgy értéke. (Felebbezésnél 509. §.) 425. §. azzal egészítendő ki, hogy oly esetben, midőn az ügyvédi dijak megállapítását az eljárás folyamán nem kérik, a határozat indokaiban megjelölendő, hogy az ellenfél terhére eső perköltségekből mennyi az ügyvédi díj és költség, mennyi a tanués szakértő dij, esetleg mennyi a nem ügyvéd meghatalmazott 314. §. szerinti költsége és mennyi az egyéb költség. 426. §. Az eset minősége szerint a perköltségek viselésére befolyással bírónak talált körülmények az indokokban megemlitendők. 427. §. azzal egészítendő ki, hogy a költségeket akkor is felperes viseli, ha alperes a követelést az első tárgyalási nap előtt kifizeti, habár azon nem jelenik is meg; és pedig a tárgyalás költségeit mindig, a keresetlevél költségeit pedig csak akkor, ha abban nincs igazolva, hogy alperes kellő időben (397. §.) a perlésre figyelmeztetve lett. 438. §. Azokra, kik az ügy első kikiáltásakor jelen vannak, de a várakozási időn belül (ami jelenleg és a jav. szerint is = oo , v. ö. 295. §. jegyz. 2. bek., 440. §. jegyz. 1. bek. ut.) eltávoznak, a mulasztás következményeinek csak az összes többi tárgyalások berekesztése után kellene beállani; (v. ö. 446. §. 3. bek.) akkor nem lehetne az egész nap ácsorgó, de rövid időre eltávozó idézetteket a tárgyalás kikerülése végett hirtelen másodszor kikiáltani. 440. §. 1. bek. 1. mond. Jobb a s. elj. 50. §. 1. bek. 2mond., a mely, vagy pedig ezen kivül a 443. §. 4. p. azzal lenne kiegészítendő, hogy felperesnek alperes előkészítő iratával ellenkező tényállításai sem tartandók valóknak, (v. ö. 205. §. jegyz.), mert alperes sokszor azért nem jelenik meg a tárgyaláson, mert a per tárgyához képest vagy nem fizeti ki magát, vagy nincs pénze megjelenni, nem pedig azért, mert a követelést elismeri. (Felebbezésre 510. §., váltóperi felebbezésre 678. §.: várakozás kérdéséhez v. ö. 295. § jegyz.) Kötelező ügyvédi képviselet esetén akkor se mondandó ld a megjelenés elmulasztásának következményé, ha a személyesen vagy nem ügyvéd meghatalmazott által megjelent alperes igazolja, hogy szegénységi jog megadását és pártfogó ügyvéd kirendelését kérte vagy egyidejűleg kéri, (115. §. 1. bek., 117. §. ut. bek.) kivéve, ha a kérhetésre korábban figyelmeztetve lett vagy ha szegénységi jogra nyilvánvalóan nem tarthat igényt. 442. §. Ha a kézbesítést a fél eszközölte, (v. ö. 150. §., hird. idézésnél 176. §. jegyz.) a vétiv bemutatására neki határidő szabható. (450. §.) 456. §. A tárgyalásra későn érkezett fél igazolási kérelme aznap tárgyalandó, ha még az ellenfél nem távozott el, vagy ha a megérkezésről tudomást nyert. 465. 468. §§. A sok félbeszakítás, illetve felfüggesztés (470. §.) gátolja a perek befejezését, helyesebb a mai gyakorlat, mely az örökösöket hivatalból perbe idézi, (a hagyaték tárgyalása előtt pedig az ismeretlen örökösök, Erdélyben a hagyaték részére ügygondnokot nevez) s az .1868: L1V. t.-cz. 266. §. szerint az elhalt vagy ismeretlen tartózkodásu ügyvéd helyett a félnek kézbesít. 471. §. Méltányos lenne azonban a felfüggesztést megengedni akkor is, ha nem a fél, hanem bizonyítéka (tanuja) van akadályozva a megjelenésben és vallomástételben, feltéve, hogy az akadály megszűnte rövid időn belül várható, pl. a tanúnak Amerikából visszatérése,, vagy oly állásból vagy szolgálatból kilé pése, a melyből távozása után töle aggálytalanabb vallomás várható, stb. 475. §. Hogy a felek többszöri szüneteltetésekkel és elővételekkel ne húzhassák a pert tetszésük szerint: a későbbi szünetelés lejártát az első szünetelés kezdetétől kellene számítani, vagy pedig csak egyszeri szünetelést kellene megengedni. A felek rendelkezési joga nem terjedhet arra, hogy a bíróságot orránál fogva vezessék és tulhosszu ideig sakkban tartsák. Minthogy a 3 évi szünetelési idő nem elévülési idő, kifejezendő lenne itt vagy a 446. §-nál, hogy a per megszűnése az újrafelvételi kérés első intézésénél hivatalból vizsgálható. Egyébiránt az előző javaslatnál az igazságügyi bizottság által javasolt 2 hó 3-ra, vagy a 446. §-ba ujonan tett 3 hó 2-re változtatandó. Ugyanezen időközben kellene gyűjteni a statisztikai adatokat is, a mi által a szüneteltetések száma csökkenne, mert a statisztikai időszak végén szünetelőbe tett ügy megint csak a statisztikai szak végén kerülne elő s a statisztikai időszak rövidsége folytán nem volna remélhető, hogy a későbbi statisztikai időszakban már biró, illetve referáda változás lesz. Legegyszerűbb megoldás lenne azonban, hogy a felek bejelentett kölcsönös megegyezése alapján szünetelés, mely a 240. £-ban eltörölt kölcsönös halasztási jognak burkolt alakban engedélyezése, mellőztessék és világosan kifejeztessék, hogy bizonyítás elrendelése után akkor sincs helye szünetelésnek, ha egyik fél sem jelenik meg; utóbbi elv ma is következik a s. e)j. 51. 52. 69. 102. §§-aiból, (jav. 445. 446. 281. 387. §§-ai) mégis — a szünetelő ügy a statisztikában nem számítván — néha a bizonyitásos ügyeket is szüneteltetik és ez a javaslat szerint még inkább igy lenne, mert a jav. 281. §-a csak a kiküldött vagy megkeresett biróra mondja ki, hogy meg nem jelenés esetén is hivatalból tűzzön a bizonyításra ujabb határnapot. A szünetelés intézményeinek fenntartása esetén szabályozandó, hogy végzéssel mondandó-e ki, mint most a törvényszéknél szokásos és ha igen, ülésbe tartozik-e ? (v. ö. 1898: X. t.-cz. 1. §. 2. p.) A kolozsvári tábla nemcsak a megszüntető, (3823/041.) hanem a 3 év múlva megszüntetést kilátásba helyező és szünetelést kimondó végzés is ülésbe tartozik. (2526 051.) De ezt a gyakorlat nem követi. 482. §. Kiegészítendő azzal, hogy a felebbezést a tárgyaláson nyomban be lehet jelenteni, különben csak a panasznapokon veszik fel. 483. §. Hogy ugyanolyan tartalmú felebbezést a fél ne legyen kénytelen kétszer benyújtani, kimondandó, hogy ha a feloldás után hozott itélet azonos a feloldottál, az utóbbi elleni felebbezés ujabb itélet felülvizsgálása végett felterjesztendő. (Felülv. 547. §.) 497. §. E megjegyzéseknek megfelelő menetét a felebbviteli tárgyalásnak összehasonlitólag az alábbi táblázat mutatja: I. II. III. IV. felébb v. t. felülv. t. most és a jav. szer. felebbe z. t. e megj. szer. felülv. t. most és a jav. szer. jav. szer. most 1. it. felolv. 2. zár felebbezési uj és változók kérelmek 3. bírói előadása a) az alsófoku kérelmeknek b) a bizonyítás anyagának felek el ö a d á s a i 4. it. felolv. vagy előad. it. felolv. ítélettel együtt 5. birói előadása a jogorvoslati kórelmeknek 6. a feiek indokolása A 3. a) és 5-nél teret lehetne engedni az összes érdemleges előző tárgyaláson szerepelt ügyvéd vagy ügyvédjelölt általi előadásnak; felebbezési bizonyítás a 4. és 5. közé jutna. 501. §. Annak elérésére, hogy a bíróságok az érdektelen