Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 27. szám - Az uj perrendtartás és az ügyvédi kar

Erdélyrészi Jogi Közlöny 27 szám. 1. §. Ha a bírói szervezet megbírja is az értékhatár felemelését, szembetűnő lesz a törvényszékeknél a csekély súlyú elsőfokú bűnügyek (csekély értékű élvezeti és szükségleti czikkre irányuló cseléd- vagy házközösségi lopás és ebből eredő orgazdaság, csekély értékű és nem üzletszerű uzsora, erős felindulásban vagy gondatlanságból elkövetett és 20—60 nap alatt gyógyuló testi sértés, zálogoló községi elöljárósági tag vagy mezőőr eljárásának bántalmazás nélkül akadályozása, távíró porczellán játékból eltörése, szülőket terhelő véletlen gyerekhalál) túltengése, a melyek elvonják s birói és jegyzői munkaerőt a nagyszámú polgári tárgyalástól és azokon kihirdetett határozatok írásba foglalásától. A járásbíróság hatáskörébe értékre tekintet nélkül utalt ügyeknek a felülvizsgálati bíróság szempontjából értékmaximum általi korlátolását illetőleg lásd az 525. §-t illető jegyzet végét. A járásbirósági hatáskör kikötése bármely kötelezettel szemben csak akkor lenne érvényesíthető, ha az összessel szemben ki van kötve, nehogy ugyanazon okirat és kötelezettség alapján kétféle fórum előtt folyjon per. 5. §. Későbbi szemle elkerüle végett kiegészítendő azzal, hogy ha a bíróság a hatáskör megállapítása végett szemlét tart, ezen a per érdemére tartozó helyszíni adatokat és kihallgatásokat is lehetőség szerint felvegye, (v. ö. 188. §. jegyz.) 6. §. 1, 3. és 5. p. Helyesebb lenne, ha arány megállapítási perben a vitás hányad (jutalék) illetve az 5. p. esetén az át nem adott s a peres felek között vitás nyers hagyaték értéke lenne irányadó a hatáskör megállapításánál, különben, ha az aránymegállapitás tárgyát képező vagyonnak, illetve a hagyatéknak csak kis része is vitás, csekélyértékü perek nyernek magas hatáskört. 31. §. A kereskedők- és iparosoknak adott az a kedvezmény, hogy elköltözött feleiket 3 hónapig még régi illetékességük szerint perelhetik, kiterjesztendő az orvosokra is. 34. §. 2. bek. szerinti illetékesség pedig a tagok örököseivel szemben is. 57. §. Elnök és járásbiró közös megjelöléssel tárgyalás vezetőjének, elnök és járásbíróság vezetője pedig bíróság vezetőjének, (v. ö. pl. 252. §. 2. bek.) 59, §. 4. p. Ügyvédi dijak feletti határozásból hivatalból kizárandó az a bíró, a ki az illető ügyvédnek, vagy azzal egyetemleges másnak bármely, habár per tárgyát nem képező ügyben adósa. Megfontolandó, hogy a képviselőre ne legyen e törvényes kizáró ok az ellenféllel való rokonsági vagy érdekeltségi viszony, kivéve, ha ezt a fél a megbízáskor tudta. (Folytatjuk.) XTflz uj perrendtartás és az ügyvédi har. Olvasóink előtt ismeretes az az álláspont, melyet a kolozsvári ügyvédi kamara az Igazságügyministeriumhoz felterjesztett jelentésében elfoglalt a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat azon szakaszával szemben, mely szerint az ügyvédjelölt a törvényszék, a kir. ítélőtábla és a kir. Curia előtt tartott tárgyalásokon főnökének helyettese nem lehet. Állást foglalt a kamara ezen törvényjavaslatban contemplált intézkedés ellen főleg az ügyvédképzés szempontjából, de a felek érdekeit védendő s költségkímélés céljából is. Ismételjük a kamara felterjesztésének ide vonatkozó részét. rA törvényjavaslat 92. §-át az ügyvédi karra felette sérelmesnek s az ügyvédképzésre károsnak tartjuk annyiban, hogy az ügyvédjelölteket a felsőbb bíróságoktól teljesen elzárja, s csupán a járásbirósági praxisra szorítja. Sérelmes ez a rendelkezés az ügyvédi karra azért, mert az uj perrendtartás a szóbeli eljárást az egész vonalon kiterjesztvén, természetszerűleg az ügyvéd ügyei ellátásába mindig személyesen és hosszasabban lesz elfoglalva. Egy valamelyes forgalommal bíró ügyvédi irodában napirenden lesz a tárgyalások összetalálkozása, mikor is okvetlenül szüksége lesz az ügyvédnek arra, hogy valaki kisegítse. Már most ha ezen segítséget a megbízott ügyvéd idegen kartásától kéri, ez mint az ügygyei teljesen ismeretlen vagy csak a tárgyalás elhalasztását fogja kérni, vagy pedig képviselete az ügy előnyére nem szolgálhat s így mindenesetre a megbízónak kárára lehet. — Mig az irodában alkalmazott jelölt, ki az ügyet már az irodai kezelésből is ismeri és akiért az ügyvéd felelőséggel tartozik, a legtöbbször alaposabban látja el főnöke tárgyalását. Az ügyvédképzésre nézve is feltétlen fontossággal bir az, hogy az ügyvédjelölteknek betekintés adassék a felsőbirósági gyakorlatba és mód nyújtassék arra. hogy e bíróságok előtt is tárgyalhasson. Mindezen okoknál fogva tiszteletteljes véleményünk az, hogy az ügyvédjelölteknek a törvényszéki tárgyaláson feltétlenül, de a lehetőség szerint a kir. táblák előtt való képviselet is megengedtessék helyettesi minőségben." Egry Béla orsz, gyűlési képviselő, ügyvéd most szintén felhívja figyelmünket a törvényjavaslat ezen sérelmes szakaszára, mely az ö véleménye szerint is az igazságszolgáltatás alapossága, gyorsítására bénitólag hathat s melyből a jogkereső közönségnek nem lenne semmi előnye, sőt hátrányára szolgálna, de rovására lenne az ügyvédképzés magasztos intézményeinek és e mellett alapjában megtámadja az ügyvédi kar létérdekeit is. Fgry Béla a „Pécsi Közlöny"-ben egy hosszabb czikket is irt a kérdésről, melyből, mint bennünket közelről érintő részt, a következőket tartjuk szükségesnek e helyen közölni. „Ösziutén elmondhatom, hogy nincs a társadalomnak egyetlen egy osztálya sem, mely annyira igénybe volna véve minden oldalról, mint éppen az ügyvédi kar, vonatkozzék az most már akár reprezentátióra. akár hazafias vagy jótékony célra, vagy bármiféle más culturális, társadalmi és más politikai mozgalomra, az ügyvédi kar mindenütt ott van, kiveszi részét, söt a tapasztalat bizonyítja, hogy mindenütt elől jár. Ennek a viszonyokhoz képest gyalázatosan dijjazott és bizonytalan jövedelem felett rendelkező karnak intézménye és existentiája van megtámadva az uj polgári prtsi javaslat 96. §-ban. mely szakasznak elejtése, esetleg annak módosítása tárgyában tettem meg, néhány ügyvéd barátommal történt előzetes megbeszélés után, a szükséges lépéseket, s talán nem sikertelenül, mert mint értesültem, az igazságügyminiszter is belátván e szakasznak tarthatatlan voltát, nem zárkózik el annak módosítása elöl. A törvényjavaslat részletes tárgyalása a nyári szünet után fog megkezdődni, miért is szükségét látom annak, hogy e szakasz ellen a mozgalmat már most megindítsam, leközölve egész terjedelmében jelen cikkem keretében azt a levelet, melyet az összes bizottsági tagoknak elküldöttem, hogy az üggyel esetleg az egyes, ügyvédi kamarák is foglalkozhassanak, megtévén a szükséges lépéseket a szakasz kihagyása, esetleg módosítása miatt, melynek, egész biztonsággal állithatom, meg lesz a kívánt eredménye. Levelem egyébként következőleg hangzik, melyből mindenki meggyőződhetik, mi körül forog tulajdonképen a szó. Tisztelt barátom! Nem lévén tagja az igazságügyi bizottságnak és tudva azt. hogy minő nehéz a plénum előtti tárgyalás alkalmával valamely törvényszakasz módosításának keresztül vitele, ezúton hivom fel figyelmedet az 594. számú polgári perrendtartás 96. §-ára, mely veszéllyel fenyegeti nemcsak az ügyvédképzés intézményét, de végveszéllyel fenyegeti magának az ügyvédi karnak az existentiáját is, melyet tehát e kettős indokból elfogadni nem lehet, azt törvényerőre emelkedni hagyni nem szabad. A 96. § ugyanis szószerint idézve, azt mondja: „A törvényszék, a kir. ítélő tábla és kir. Curia előtt a félnek ügyvéddel kell magát képviseltetnie" stb.; ez helyes. „A törvényszék a kir. Ítélőtábla és a kir. Curia előtti tárgyalásokon ügyvédjelölt nem lehet az ügyvéd helyettese," vagyis más szavakkal csakis az ügyvéd személyesen végezhetné a tárgyalásokat, kizárja a javaslata tárgyalásokból még a doktor juris oklevél felett rendelkező ügyvédjelölteket is. A javaslat erre vonatkozó megokolása többek között azzal indokolja eme állásfoglalást, hogy a társas bíróságoknál folyó perekben „a pertárgy nagysága és fontossága" stb. megkövetelheti a felektől, hogy az eljárás alaposságának és zavartalanságának érdekében a felek ügyvéd által képviseltessék magukat, s gondoskodni kiván a javaslat arról, hogy a társas bíróságok előtt ne járjanak el kezdő jogászok! kiknek se elméleti, se gyakorlati jártasságuk nincsen! Tehát a fősúlyt a javaslat a gyakorlati kiképzésre és a gyakorlatra fekteti és mégis ebben és illetve ennek a megszerzésében akadálvoza meg az ügyvédjelölteket ! Első sorban tehát az ügyvédképzés intézményével kívánok foglalkozni. Említettem már czikkem legelején, hogy törvényjavaslat társas bíróságok előtti perekben is a szóbeliséget hozza be, eltekintve már most attól, hogy a kir. járásbíróságok előtt folyó perekben, azok bizonyos részében a szóbeliség a felebbezési eljárásban már gyakorlatban van, eltekintve ettől a 96. §. szerint az ügyvédjelölt még ezekben a felebbviteli perekben sem képviselheti princzipálisát, holott eddig helyettesítette, más szavak-