Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 24. szám - Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

25. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 291. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről/ 1. Országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet állíttatik fel. Az intézet székhelye Hudapest. 2. %, Az intézetnek az ügyvédi kamarák ügyvédi lajstromába felvett minden ügyvéd törvénynél fogva tagja. Az intézeti tagság az ügyvédi lajstromba történt jogerős felvétellel kezdődik és az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével végződik. 3. §. A tagok az intézet javára évi járulékok fizetésére vannak kötelezve. Az évi járulék hatvan koronánál kisebb és százhúsz koronánál nagyobb nem lehet. 4. §. Az intézeti járulékokat az intézeti tagoktól az ügyvédi kamarák szedik be. A kamarák kötelesek a tagjaikra eső évi járulékokat az intézetnek minden naptári év végéig az intézet székhelyén kiszolgáltatni. A tagjaira eső évi járulékok beszolgáltatásáért az intézettel szemben a kamara egyenes adósként felelős, tekintet nélkül arra. hogy a járulékokat a tagoktól heszedte-e vagy sem. A kellő időben be nem szolgáltatolt járulékok után a kamara az intézetnek 5°/o késedelmi kamatot fizet. 5. §. Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat. A kamarai kimutatás alapján elrendelhető végrehajtásra a közjegyzői okirat alapján elrendelhető végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6. §. Az ügyvédi kamara választmánya a kamarának fizetni nem tudó tagját különös méltánylást érdemlő okból az intézeti járulék fizetése alól egészben vagy részhen felmentheti. A kamara a felmentett tag intézeti járulékáért az intézettel szemben felelős marad. (4. §.) 7. §. Az ügyvédi kamara választmánya azt az intézeti tagot, aki intézeti járulékát az esedékesség napjától számított két éven belül le nem fizeti, ha a fizetés alól fel nem mentették, az ügyvédi lajstromból törölni köteles. A törlés tárgyáhan hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye a kir. Curia ügyvédi tanácsához. Ha az intézeti tag a törlés jogerőre emelkedése előtt intézeti járulékát, a késedelmi kamatot és a felmerült költséget lefizeti, a kamara választmánya a törlés iránt folyó eljárást •megszünteti. 8. §. Az ügyvédi lajstromból az előbbi §. alapján törölt tag ugyanazon vagy más kamarának ügyvédi lajstromába csak abban az esetben vehető fel, ha a törlés jogerőre emelkedéséig felmerült összes hátralékát lefizeti. Az intézeti tagság az uj felvétellel kezdődik. E §. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a volt intézeti tagra is, akinek ügyvédi kamarai tagsága lemondás következtében szűnt meg. {). §. Minden évben közgyűlést kell tartani. Az intézet tisztviselői a közgyűlésnek hivataluknál fog^a tagjai. A közgyűlés többi tagjait az ügyvédi kamarák közgyűlései három évre választják. Mindegyik kamara legalább egy tagot választ; amely kamarának hetvenötnél több tagja van, minden hetvenöt tag után egy-egy tagot és a kamara tagjainak ezen felül fenmaradó része után további egy tagot választ. Husz közgyűlési tag bármikor kívánhatja a közgyűlés egybehivását. Ugyanez a jog illeti az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és bármelyik ügyvédi kamara közgyűlését. A közgyűlés hatáskörébe tartoznak különösen: 1. az alapszabályok megalkotása, megváltoztatása és kiegészítése ; 2. az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása ; 3. határozathozatal az évi számadások jóváhagyásának kérdésében, valamint az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagv megtagadása tárgyában; 4. az évi költségvetés, az évi mérleg és minden ötödik évben a mathematikai mérleg megállapítása. A közgyűlés határozatképességéhez harmincz tag jelenléte szükséges. * E törvényjavaslatot, azon általános érdeklődésnél fogva, melylyel azt az egész ügyvédi kar fogadta, teljes szövegében leközöljük. A vonatkozó észrevételek közlésére lapunkat VLZ érdekeltek rendelkezésére bocsátjuk. A 3. pont alatt emiitett határozatra vonatkozó szavazásban az igazgatóság tagjai részt nem vehetnek. 10. §. Az igazgatóság tíz rendes tagból, négy póttagból és az intézet tisztviselőiből áll. Az igazgatóság rendes tagjait és póttagjait a közgyűlés viszonylagos szó többséggel három évre választja. Mind a rendes tagok, mind a póttagok felerészben a közgyűlés tagjai, felerészben az intézetnek más tagjai közű' választandók akként, hogy mind a rendes tagok, mind a póttagok felerésze a budapesti kamara, felerésze a vidéki kamarák lagjaiWA álljon. Az igazgatóság hatáskörét az alapszabályok állapítják meg. (lb. §.) 11. §. A felügyelő bizottság öt rendes tagból és két póttagból áll. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel három évre választja. A felügyelő bizottság tagjait az intézetnek oly tagjai közül kell választani, a kik nem tagjai a közgyűlésnek vagy az igazgatóságnak. A felügyelő bízottság hatáskörébe tartoznak különösen: 1. az igazgatóság működésének ellenőrzése; 2. az évi számadások, az évi mérleg, valamint a mathematikai mérleg megvizsgálása és ezek tárgyában javaslattétel a közgyűléshez; 3. javaslattétel a közgyűléshez az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában. 12. §. Az intézet tisztviselői: az intézet elnöke, helyetteselnöke, titkára, ügyésze és pénzfárnoka. Az intézet tisztviselőit a közgyűlés az intézet tagjai közül viszonylagos szótöbbséggel az alapszabályokban meghatározott időre választja. Az intézet elnöke hivja össze a közgyűlést és az igazgatóság üléseit, vezeti ezeknek tárgyalásait, szavazategyenlőség esetében dönt, gondoskodik határozatainak végrehajtásáról és képviseli az intézetet hatóságokkal, valamint harmadik személyekkel szemben. Az elnököt akadályoztatása esetében az intézet helyetteselnöke s ha ez is akadályozva volna, az igazgatóság tagjai helyettesitik a magasabb életkor által meghatározott sorrendben. A titkár, az ügyész és a pénztárnok hatáskörét az alapszabályok állapítják meg. 13. §. Az intézettől ellátás csak a jelen törvényben meghatározott személyeknek jár. 14. §. Az intézeti tagot a mathematikai táblázatban meghatározott mértékben ellátás illeti, ha: 1. az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölték vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették, és 2. a törlés vagy fefüggesztés iránt indított eljárás folyamatba tételéig legalább tiz éven át szakadatlanul tagja volt az intézetnek. Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tag törölhető vagy függeszthető fel, a ki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen. A törlést az intézeti tag is kérheti. Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár. 15. §. Az intézeti tag özvegyét a mathematikai táblázatban meghatározott mértékben ellátás illeti, ha: 1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az intézetnek és 2. házasságuk a férj intézeti tagsága alatt legalább két évig tartott s a férj halálakor közös háztartásban éltek. Azt a nőt, kinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, vagy a kit ágytól és asztaltól elválasztottak, vagy a ki a férj halálakor vele közös háztartásban nem élt, szintén megilleti az előbbi bekezdésben meghatározott összegű ellátás, ha az 1. pontban megszabott előfeltétel fennforog, és házasságuk az elhalt intézeti tag tagsága alatt és halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s az elhalt intézeti tag a nő eltartására törvénynél fogva köteles volt. A jogosult a neki járó ellátásban az intézeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit részesíteni köteles. Ha a jogosult újra férjhez megy, az ellátási igény reá nézve megszűnik. 16. Az elhalt intézeti tag törvényes (törvényesített) gyermekét az előbbi §-ban bizositott ellátásnak megfelelő összegű ellátás illeti, ha: 1. az intézeti tag után az előbbi §. szerint ellátásra jogosult nem maradt, vagy a jogosult újra férjhez ment, ha ellátási igényéről lemondott avagy meghalt, és