Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 23. szám - A részvénytársaság bejegyzése előtti jogviszonyokról

$41. 5yy 1. folyam. s/ám. Kolozsvár. IttOS. május 31. ERDELYK I JOGI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATAROZATTARAVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I)r. Tóth György, Kusztrieh János, Ítélőtáblai tanácsjegyzó'k. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvód, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Fercncz-ntoza 12. sz. $1egjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI »tJ: Negvedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhiyatalhoz intézendök. TA UTALOM JEGYZÉK : A részvénytársaság bejegyzése előtti jogviszonyokról. Itta: Kwn.cz (htöu dr. — A bűnügyi költségek viselése. Irta: ér. Grandpierre Emil, kir. táblai tanácsjegyző. — Felelet „egy ügyvéd" nyüt kérdésére. Irta: dr. Pordea Gyula, kolozsvári ügyvéd. — A telekkönyvi rendtartás tervezete. V. Irta: Bölöni László, ügyvéd. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir, Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. >C 3 TÉSZUB bejegyzése előtti jogviszonyokról. Irta : Kuncz Ödön dr. A kereskedelmi törvények által a részvénytársaságokkal szemben elfoglalt törvényhozási elvek különbözősége szerint — a részvénytársaság létrehozása is különböző feltételekhez van kötve. A gazdasági erő szabad kifejtését és a közérdeket olyformán legjobban biztosító normativus szabályozási rendszer — amely törvényhozásunknak is irányító elve — kimerítő, törvényes intézkedésekkel igyekszik megszabni azokat az előfeltételeket, amelyek egy részvénytársaság keletkezéséhez és működéséhez szükségesek. Keresk. törvényünknek nagy hiánya, hogyartság alapítását és az alapitás közben felmerülő jogi viszonyokat csak általánosságban szabályozza és sok jogviszonyt egyáltalában nem ölel föl. És így az alapitás stádiumában felmerülő jogviszonyokkal szemben, törvényhozásunk feladata: egyrészről az eddigi szabályozás részletezése, tökéletesítése és uj elemekkel való kibővítése, másrészről a gyakorlati élet által felvetett ujabb kérdéseknek rendszerbe illesztése és szabályozása. Ami az első hiányt ilíeti, felemiitjük, hogy a K. T. az alapítók fogalmát a normativus szabályozási rendszer szellemével ellenkezőleg állapítja meg, amikor az alapitói minőséghez nem kívánja meg a megalakítandó rtsággal való érdekközösséget (részvényesi minőség, stb.); ugyancsak részletesebb szabályozást igényel az alapitás közben eszközölt cselekményeknek felülbírálása, mert amidőn törvényünk ezt tisztán az alakuló közgyűlésen megjelenő, rendszerint ahoz nem értő részvényesek hatáskörébe utalja lehetővé tenni, hogy a nagyközönség ezen gyarlóságát kihasználó alapítók a társaságra nézve kóros ügyletekből származó felelősségük alól minden ellenőrzés és érdemi felülvizsgálat nélkül meneküljenek. A szabályozatlan fontos jogviszonyok közül felemiitjük, hogy törvényünk az egyszerre történő alapitást (Simultangründung), a már megalakult, de még be nem jegyzett rtság müködéséf egyáltalában nem szabályozza. Már pedig az alapitás közben felmerülő jogviszonyoknak részletes és alapos szabályozása épen a normativus szabályozási rendszer homlokára tűzött közérdek szempontjából nagyon is eminens törvényhozási feladat, mert ha létrejöhetnek, teljesen inrealis alapon szervezett, tisztán egyesek haszonszerzését czélozó részvénytársaságok, az azok működésében rejlő kártékony hatás megakadályozására, a bejegyzés utáni bírói ellenőrzés már nagyon keveset tehet. Különösen áll a rtságra vonatkozólag a párolnia „quod initis vitiosum est, non potest cursu temporis convalescere". Jelenlegi törvényünk mellett a bírói gyakorlat és az elmélet útmutatásai kell, hogy pótolják a törvényhozásunkban e tekintetben mutatkozó hiányokat. A részvénytársaságok jogi létezése tisztán formai momentumtól van függővé téve. A bejegyzés létesiti a részvénytársaságot. A bejegyzés azonban valójában nem egyéb, mint egy már létrejött részvénytársaságnak a jogrendbe való beiktatása. Egy olyan birói vizsgálat megejtése után, amely vizsgálat a keletkezés fázisain átvonuló ténykedések törvényszerűségét van hivatva ellenőrizni. A részvénytársaság alapításának általánosságban kétféle módját szokták megkülönböztetni. Az egyiK az egyszerre történő (Simultan Ciründung), a másik a fokozatos alapitás (Successio Gründung). A gyakorlati élet inkább az előbbi módhoz hajlik, ami egyszerűbb és gyorsabb létesítési módja a rtságnak. Ez t. i. abban áll, hogy a rtságot alakítani akaró egyének az alaptökét képező összes részvényeket jegyzik, megalkotják az alapszabályokat és eljárásuk közben betartva a törvény által megkövetelt formaságokat — bejegyzést eszközölnek ki. És csak a bejegyzés után történik a részvényeknek forgalomba hozatala, rendszerint a tőzsdére való bevezetéssel. A fokozatos alapitás sokkal bonyodalmasabb lefolyású. Ez magyarázza meg, hogy K. T.-ünk ezen alapítási módot részletesebben szabályozza, helyesebben, csakis ezt szabályozza. Ennél az alapítási módnál fontos szerepet játszanak az alapítók, akik részvényaláírási iveket bocsájtanak ki, alakuló közgyűlést hivnak össze és csak mindezen cselekmények szabályszerű lefolytatása után jegyeztetik be a rtságot. Az alapitásnak ez a kétféle módja természetszerűen lényeges befolyással bír a bejegyzés előtti jogviszonyok minemüségére nézve is. Az alapításkor szereplő személyek között K. T.-ünk az ala* pitók jogi helyzetét szabályozza mindenek előtt. Alapítók azok, akik ,a tervezetet polgári állásuk és lakhelyük kitüntetés J mellett aláírják". Tehát K. T.-ünk szerint bárki lehet alapító, akinek soha semmiféle érdeke nem fűződik a rtság létrejöveteléhez. Az uj N. K. T. számolva a gyakorlati élet követelményeivel, mélyebbről vett definícióval határolja körül az alapítók fogalmát. A 187. § szerint „Azon részvényesek, akik a társasági szerződést megállapították, vagy nem készpénzből álló betétet szolgáltatnak — a rtság alapitói'*. A N. K. T. szerint tehát csak ,részvényes" lehet alapító. És pedig az a részvényes, aki az alapszabályok létrehozásánál közreműködik (és nem csak aldirja a tervezetet), vagy pedig, aki a rtság működéséhez szükséges vagyoni betétet visz be a társaságba, pl. egy gyártelepet, valamely ipari czikk szabadalmát, a minek értékesítése képezi a rtság feladatát stb. Nyilvánvaló tehát, hogy a N. K. T. álláspontja sokkal inkább