Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 22. szám - Ingyenes jogvédő intézményekről

274. Erdélyrészi Jo; gi Közlöny 22. szám. X Ingyenes jogvédő intézményekről. Ingyenes ügyvédi állások szervezése már évtizedek óta fontos pontját képezi a szocziális munkaprogrammnak. A közéletben gyakran van arra példa, hogy valaki valamely téren sérelmet szenvedett és mégis eláll azon szándékától, hogy jogorvoslattal éljen a sérelem elkövetője ellen. Inkább eltekint a kártól, semhogy egy bonyolult, nagy költségekkel járó és esetleg kétes kimenetelű perbe bocsátkozzék. Az nj intézmény lenne hivatva megszüntetni e visszás és a forgalom biztonságára kétségkívül hátiányos állapotokat. Czélja ugyanis az, hogy a szegényebb néposztályoknak módot nyújtson arra, hogy a maguk igazát könnyebben megvédhessék s hogy azok, kik az ügyvédi honoráriumok költségeit elviselni nem képesek, ingyenes jogvédelemben részesüljenek.* Az európai kulturállamok között Németország volt az, mely az intézmény létesítését ugy társadalmi, mint szövetkezeti alapon keresztülvitte s azt annyira fejlesztenie sikerült, hogy belátva annak szocziológiai jelentőségét, ma már alig van állama a birodalomnak, melyben jogvédők ne működnének. Főleg a különböző mnnkás-szövetkezetek karolták fel az eszmét, mely bár már jó ideje felvetődött, kivitelre csak 1883-ban került, mikor a rajnai munkás-egylet szervezete az első ügyvédi állást a köznép, illetőleg saját tagjai peres ügyeinek vezetésére. Nemsokára ezután az egyesület 14 ügyvéddel szerződést kötött, hogy bizonyos megállapított fizetés fejében kötelesek a tagok által hozzájuk intézett minden kérdésre felelni. Az ügyvédi kamara azonban eltiltotta őket attól, hogy peres ügyekben ily módon tanácscsal szolgáljanak, mire az egylet a rajnamelléki nagyobb városokban ügyvédek vezetése alatt álló rendes irodákat nyitott. Ezeket a tagok nagyon gyakran igénybe is vették, amennyiben csak 1906-ban 3289 szóbeli és 1876 Írásbeli kérdésre adtak választ. Azonkívül ugyanaz az egyesület szervezett négy bíróságot, melyek a tagok között felmerült ügyekben Ítélkeztek. E bíróságok élén jogtudósok állanak, tagjai pedig mezőgazdák. 1906-ban nyolez pert intéztek el; valamennyinek költségeit az egyesület viselte, melynek az említett két intézmény fenntartása nem kevesebb, mint 75.000 koronába került. Hasonlóan organizált jogvédő intézmények vannak a trieri, sohlesiai, hesseni, nassaui és a badeni munkásszövetkezetekben is. Részben csekély összegért, részben pedig ingyen látják el a tagok peres ügyeit, főleg akkor, ha a mezőgazdasági érdekek megvédéséről van szó. Hogy mily fontos missziót teljesítenek s mily hasznos tevékenységet fejtenek ki: eléggé bizonyítják például a trieri munkásszövetkezet adatai, mely szerint a szövetkezet alapítása, tehát 1884 óta 64,710 koronát adott ki e czélra s jogvédői 41,669 szóbeli és 47,403 írásbeli kérdésre feleltek. Hasonlóképen a badeni munkásegylet is az olyan pereket, melyekben tagjai is érdekelve vannak, a maga költségén intézteti el és 1906-ban csak ügyvédi honoráriumokra 20,400 koronát fordított. Nagyon természetes, hogy ilyen helyzetben a birtok lett a telekkönyvezés tárgya és nem a fejedelmek kezében erőhatalommal védett tulajdon; az osztrák polg. törvény vonatkozó §§. épen ugy mint a magyarországi vármegyei betáblázások, a telekkönyvi bejegyzés valódiságaként és biztosításaként magát a birtokot vették alapul és bejegyzés tárgyául. Ezen eljárás nyomán keletkezett — egész természetesen a fennálló alkotmány szerint —• a birtokrendszer, vagyis a német rendszer. A többi európai alkotmányos államokban — előljárt Francziaország — ellenben a telekkönyvi bejegyzés valódisága és biztosítása feltételeként magát a tulajdont vették alapul és bejegyzés tárgyául. Ezen eljárás nyomán keletkezett, itt is egész természetesen a fennálló alkotmány szerint — a tulajdonrendszer, vagyis a franczia rendszer. Tulajdonjog és birtokjog megoszthatatlanul együtt az egyesek rendelkezése alatt állván, a tulajdon telekkönyvezése kizárólagos fontossággal bírt. Azért hivatkoztam ilt — lehető legrövidebben — e két rendszerre s emiitettem föl annak alapelveit és alapelveiben rejiő különbségeit, mert ezek ismerete nélkül bajos világosan megfelelni arra a kérdésre, hogy a telekkönyvi bejegyzésnek mi a hitele s ehez mérten mi annak a törvényes joghatálya ? Ha van a telekkönyvnek mint hí leltelekkönyvnek hitele, akkor bejegyzése hatályos jogilag. A telekkönyv hitelét tartalmának valódisága biztosítja. A valódiságot kézzelfogható mérték és állapot szerint kell bizonyossá tenni: tehát a telekkönyvi bejegyzés joghatályának mértéke egyenesen függ tartalma valódiságának bizonyossá tételétől. A német rendszer szerint ha födi * Nálunk, a kevés helyen létesített „Néphivatalon" kivül a kamarák által kirendelt pártfogó ügyvédek teljesitik e nemes, bár felette nehéz hivatást, teljesen díjtalanul. a bejegyzést a tulajdon: akkor valódi a telekkönyv tartalma ésakkor van a bejegyzésnek törvényben biztosított joghatálya. Meglehet bizonyosodni könnyen a telekkönyv tartalma valódiságáról és igy épen ilyen könnyen meglehet ismerni a bejegyzés joghatályát. Ezen két rendszer — a maga módja szerint — teljesen megfelelő. Ám cl: uj idők következtek. A német tartományokból is kipusztult a feudalisinus ; az egyéni tulajdon kivált, tulajdon és birtok egy jogalany kezében egyesült, a birtokos tulajdonos lett. Reformokra volt szükség. A franczia telekkönyvi rendszer, mely bejegyzés tárgyául eredetileg a tulajdont vette, alkalmassá vált a germán államokban is a hűbériség megszűntével, épen ugy mint Magyarországon az ősiség eltörlésével; a német telekkönyvi rendszer pedig a birtok (t. i. a jogi birtok) megszűnésével használhatatlanná lett, ismétlem, reformokra volt szükség vagy elfogadni a franczia rendszert. Mi magyarok csak még tapogatózunk, tényleg nem fogadtunk el egy rendszert sem t. i. alaptörvényileg, mivel törvényünk még nincs is; ámde a nagynémetek már készítettek törvényt, uj törvényt az ingatlanokra és ingatlan jogrendszerüket nem fektették sem a birtok-, sem a tulajdonrendszerre, hanem találtak ki uj rendszert, elnevezték telekkönyvi rendszernek. Ez ma egy 3-ik rendszer! Lássuk ebben a 3-ik rendszerben miként lehet a telekkönyvi bejegyzés joghatályának megismeréséhez jutni ? KÜLÖNFÉLÉK. = A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya szombaton délután tartott választmányi ülésén foglalkozott azzal a nagyfontosságú eseménynyel, hogy Günther Antal igazságügyminiszter az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslatot a képviselőház asztalára letette. A kamara választmánya elhatározta, hogy örömének és megelégedésének jegyzökönyvében ad kifejezést, az igazságügyminisztert ebből az alkalomból meleghangú föliratban üdvözli. = Hirdetmény. A nagyszebeni ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy: 1. Dr. Szundhausen Emil Szelistye székhelylyel és Dr. Heilper Lajos Medgyes székhelylyel az ügyvédek lajstromába felvétettek. 2. Dr. Kis György Lajos mint Dr. Király Géza segesvári, Bárdosij Ágoston mint Dr. Szlakovitz Gergely nagyszebeni, -Leicht János mint Dr. Liess Ferencz szentágotai, Schiller Érik mint Dr. Sehmidt József medgyesi, Dr. Salamon Ignácz mint Dr. Verzár Ferencz nagyszebeni, Dr. Apáthy Árpád mint Dr. Király Géza segesvári, Kováesy Andor mint Dr. Gillyén Kálmán erzsébetvárosi, Issékutz Viktor mint | Dr. Issékutz Viktor erzsébetvárosi. Streitfeld Erich mint Dr. Grasser Károly szászsebesi, Dr. Nicola András mint Dr. Fruma János nagyszebeni, Albert Károly mint Dr. Baumgarten Károly segesvári és Kupu János mint Dr. Stian Miklós szerdahelyi ügyvéd irodájában gvakorló ügyvédjelöltként és Bocskor Árpád mint segesvári kir. járásbíróság! joggyakornok az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetett. 3. Murulin Leó Dr. Mátyás Lázár ügyvéd irodájából Dr. Fruma János nagyszebeni, Dr. Bithi János Dr. Verzár Ferencz ügyvéd irodájából Dr. Mátyás Lázár nagyszebeni, Kovácsi/ Andor Dr. Gillyén Kálmán erzsébetvárosi ügyvéd irodájából Dr. Erdős Izor dicsőszentmártoni ügyvéd irodájába lépett át és Dr. Bielz Gyula Dr. Heinrich Dániel nagyszebeni ügyvéd irodájából kilépett és joggyakornoknak történt kineveztetése folytán a nagyszebeni kir. törvényszéknél folytatja joggyakorlatát. 4. Keamtin János, Dr. Dávidot, György, Dr. Pop Jusztin és Dr. Bradiczanu Mihály dicsőszentmártoni, Dr. Bergleiter György, Dr. Doros Titusz. Dr. Vadome Samu. Dr. Velicán Kamilla, Dr. Frőhlich Gyula, Dr. Benda Chirion, Szenhoviis Viktor és Dr. Tinák Ödön nagyszebeni, Gacser Dániel és Gross Aliiért erzsébetvárosi lakósok az ügyvédjelöltek névjegyzékéből töröltettek. = Ügyvédjelölt ncin lehet hivatalból kirendelt védő. Szándékos emberölés miatt folytatott egy bűnügyben, a megtartott főtárgyaláson az egyik védő, a ki két vádlott választott védőjeként szerepelt, érdekellentétet látván fennforogni, az egyik vádlott részére más védőt kért kirendelni. Erre a törvényszék elnöke egy a tárgyalásnál jelen volt ügyvédjelöltet bizott meg a védelemmel, ki azt elfogadta és a nevezett vádlott beleegyezésével a védelmet teljesítette is. A m. kir. Curia az esküdtbíróság ítéletét a főtárgyalással együtt megsemmisítette, mert a Bp. 58. §-a szerint, hivatalból csak ügyvédet lehet védőül kirendelni, de ügyvédjelöltet nem, sőt ezt a Bp. 55. §-a szerint maga a vádlott sem bizhatja meg a védelemmel. (M. k. C. 1908. apr. 9-én 2768. sz.) = Az ügyvédi nyugdíj törvényjavaslat. A képviselőház igazságügyi bizottsága szerdán délután Holló Lajos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen résztvettek Günther Antal igazságügy-