Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 21. szám - Perköltségek Angliában

268. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 21. szám. lapot nyitni, birtokot t. i. jogi birtokot telekkönyvezni — 1848. után lehetetlenség, mert ez a jogi birtok ma már nem létezik; a tényleges birtokváltozások forgalmát telekkönyvi kitüntetéssel ellenőrizni, a törvénynek ismét sehogy se lehet föladata, mert ez a tényleges birtok jogi eonstuetióval nem bir, aprólékos és időleges egyéni forgalma pedig telekkönyvileg ellenőrizhetetlen minden tényező hozzájárulásával is. A telekkönyvezés tárgya marad tehát egyedül a Tulajdon, ez a telekkönyv első lapja; második a Tulajdonos lapja; és a harmadik a Teher lap. Ha a rendtartás tervezete ettől eltér, rosz útra téved azonnal. KÜLÖNFÉLÉK. — IVvili kérdés. 18—20 évvel ezelőtt sok esőzés követ* keztében a talajvíz lecsúsztatott egy 2 holdas területű ingatlant — a maga egészében — az alantabb fekvő több apróbb ingatlanra és azokat 2—3 méter vastagságban elfedte. A lecsú­szott föld tulajdonosa földjét lecsúszott alakjában és helyén a lecsúszás pillanatától mai napig háboríthatatlanul használja. Felmerülendő vita esetében kit Bog illetni a birtok a két tulajdonos közül, váljon az elfedett ingatlanok tulajdonosát, vagy a lecsúszott ingatlan tulajdonosát? Váljon hivatkozhatik-e a lecsúszott föld tulajdonosa az 1885. évi XXIII. t.-cz. 8. $-ában foglalt törvényes intézkedésre, vagy ha nem hivatkozhatik, milyen más törvényes rendelkezés al­kalmazandó ilyen esetben. E;pj ügyvéd. Hirdetmény. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírre teszi, hogy a) di\ Karpf Vilmos íigwédel kolozsvári székhellyel az ügyédek név­jegyzékébe felvette; b) Prodán János ügyvédjelöltöt az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölte; o) Tocloru J. Géza ügyvédjelöltet a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékéhe felvette. = A tagositási törvény. Legközelebb megalkottatott az 1908. VII. törvénycikk az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna. Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kövár vidék területén a birtokrendezésről, aránvositásról és tagosítás­ról szóló 1881: LV., 18c0: XLV.ésl892- XXIV. törvénycikkek módosítása és kiegészítése tárgyában. Ehhez a törvényhez csat­lakozik az igazságügyminiszter által a törvényhozáshoz most be­mutatott törvényjavaslat, amelynek célja a birtokrendezésre, külö­nösen az úrbéri elkülönítésre, arányosításra és tagosításra fönn­álló jogszabályokat az ország többi részeinek területén módo­sítani és kiegészíteni. = Fürdőkedvezmény Korond gyógyfürdőben. Korond gyógyfürdő tulajdonosa az előzőleg felajánlott (Igazság­ügyi Közlöny XVI. évf. 5. sz. 179. 1.) kedvezménynek részben való módosításával kijelentette, hogy az igazságügyminiszteriuin főfelügyelete alá tartozó összes állami tisztviselőknek — előleges jelentkezésük esetén — azt a kedvezményt nyújtja, hogy ők „Korond" gyógyfürdőben a lakást és ellátást mérsékelt áron, a hideg tömör sós-, szénsavas és vasas hideg fürdőket — ruha használat nélkül — 20 fillérért vehetik igénybe. (9039—1903. I. M. szám.) = A hatásköri bíróság. A közigazgatási hatóságoknak a kir. bíróságokkal való hatásköri összeütközések tekintetében eddig a minisztertanács döntött. Az 1907. évi LXI. t.-c. ezeket az összeütközéseket most a kir. Curia és a közigazgatási bíróság biráiból alakult hatásköri bírósághoz utalja. A törvény, a mely május 1-én lépett életbe, ugy intézkedik, hogy egy hat tagból és elnökből álló tanács végérvényesen birálja el az ügyeket. A tagjainak fele curiai biró, fele pedig közigazgatási bíró, elnöke az első három évre a Curia elnöke, aztán három évig a köz­igazgatási biróság elnöke, majd újra a curiai elnök. A kir. Curia május 6-iki összes ülésén választotta meg titkos szavazás utján a hatásköri biróság nyolc tagjait. - Az automobil-tulajdonos kártérítési felelős­sége. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban a következő elvi kijelentést tette egy automobil-tulajdonos ellen indított kártérítési perben : Tekintettel arra, hogy az automobil hajtására robbanó gázok vagy villamos áram ereje alkalmaztatik, hogy ez a hajtó erő a kocsinak az állatok által vontatott jármüveknél tetemesen gyorsabb mozgását idézi elő. menetiránya pedig sínpárokkal szabályozva nincsen s mindez a közutakon való gyalogjárást nagy mértékben veszélyezteti, az automobol-közlekedés által okozott károkért való felelősség elbírálásánál a veszélyes üze­mekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkal­mazni. E jogszabály értelmében pedig a kárért, minthogy a veszély az automobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek'tulajdonosát terheli a felelősség, tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megválasztásában vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheli-e vagy sem és a tulajdonos a felelősség alul csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elhárithatlan cselekménye vagy magának a károsultnak hibája okozta. (1908. G. 12.) Bizonyítási teher a kiskora ügyleteinél Angliában. Angliában kiskorú állal kötött adási vételeknél a legritkább esetekben szoktak az ügylet érvénytelenségének kifo­gásával élni, mert a szülök nem tartják „fair"' dolognak meg­tagadni a fizetést oly áruknál, melyeket a kiskorú tényleg átvett Ez az erkölcsi felfogás a kereskedőket bizonyos fokig könnyelmű hitelezésre csábítja. így egy esetben, mely a Court of Apperl előtt legutóbb szerepelt, egy szabóczég egy kiskorú egyetemi hallgatónak 145 font sterling (1625 K) erejéig hitelezett. Az apa ily nagy összeggel szemben már mégis rászánta niagát a kis­korusági kifogás megtételére, és így a bíróságnak el kellett dön­tenie azt a kérdést, hogy kereseti áruk „szükségeseknek" „neces­saries" tekinthetők-e. Döntő jelentőségű ez ügyben a bizonyítási teher kérdése volt. Az elsöbiróság abban a nézetben volt, hogy a felperes csakis azt tartozik bebizonyítani, hogy az áruk olyan kategóriába tartoznak, amely a kiskorúnak szükséges lehet, de nem tartozik bizonyítani, hogy az adott esetben és körülményele között tényleg szükségesek voltak. A felsőbíróság e tekintetben is felperesre hárította a bizonyítás egész terhét és ennek foly­tán keresetével elutasította. /v Perköltségek Angliában. Angolorszá^ban tudva­levőleg igen drága a perlekedés. Azok a keresetek, melyeknek táa-gya 5.0 Iont sterling értéket meg nem halad, a gróí'sági bíró­sághoz, az 50 fontot meghaladó perek rendszerint a londoni High Court hatáskörébe tartoznak. Csekély kivételtől eltekintve, nincs a perköltségre skála és így közömbös, hogy mekkora a per tár­gyának értéke. A következő négy eset mutatja a költségek nagyságát: I. A grófsági biróság előtt folyó per tárgya 20 és 50 £ közötti érték, a kérdés oly egyszerű, hogy baristerre nincs szük­ség. A szóbeli tárgyalás előtt kölcsönösen felmutattatnak az ok­iratok, a szóbeli tárgyaláson két tann hallgattatik ki. A költségek következőképpen alakulnak: a) a sollicitor költségei; 1. az adós­hoz intézet felszólító levél, kereset benyújtása, kézbesítése, kere­set szerkesztése: 1 £ 10 s. 6 d.; % a szóbeli tárgyalást meg­előző bizonyítás fölvétel költsége 2 £ 18 s. 10 d.; 3. a főtár­gyaláson való kégviselet dija 1 £ 1 s.: 4. a költségmegállapilás dija 14 s.; b) törvénykevési költségek 3 £ 12 s.; c( tanudij és posta 1 £, összesen 12 £ 16 s. 4. d., vagyis 500—1220 kor. értéké egyszerű perben a költség körülbelül 319 K. 60 fül. II. Ugyanolyan értékű a per tárgya, de a jogvita bonyolul­tabb természetű, ugy hogy a barrister bevonása is szükséges. Terjedelmes előkészítő bizonyítás folyik, amennyiben megenged­tetik tényekre vonatkozó írásbeli kérdések intézése (iuterrogato­ries) és az ellenfél felhivatik minden jelentőséggel biró okirat felmutatására, (diseovery.) A költségek a következők: a) a solli­citor költségei: 1. Felszólító levél, kereset szerkesztése, beadása, kézbesítése 7 £ 19 s. '4 d.; 2. a szóbeli tárgyalást megelőző bizonyitásfelvétcl költsége: 10 £ 16 s. 8. d.; 3. a szóbeli tár­gyalásra vonatkozó tevékenységének dija 5 £ 7 s. 4 d.; 4. a költségmegállapitás dija 14 s., b) törvénykezési költségek 6 £ 18 s. 6 d.; c) a barrister dija 11 £ 10 s.; d) tanudijak 15 s., összesen 44 £ 6 d. vagyis körülbelül 1103 K. 80 fi.ll. III. A per tárgya 50 fontot meghalad: a londoni High Court King's-Bench Divisonja illetékes. A jogvita nem különösen nehéz, ugy hogy csak egy barristere van szükség. A bizonyítás iratok eölcsönös felmutatásból és két tanú kihallgatásából áll. A költ­ségek: a) a sollicitor dijai 23 £ 2 s. 6 d.; b) a barrister dijai 10 £ 1 s. 6 d.; c) törvénykazési költségek 6 £ 5 s. 6 d., d) tanudij 4 £ 4 s., összesen 43 £ 13 s. 6 d., azaz körülbelül 1091 korona 20 fillér. IV. Ugyanolyan értékű a per tárgya, de a jogkérdés bonyo­lultabb, kéi barrister működése vétetik igénybe. Szélesebb körű előkészítő bizonyító eljárás folytattik le interrogatories és diseovery utján két tanú hallgattatik ki. A szóbeli tárgyalás három napig tart. A költségek: a) a sollicitor dijai 55 £ 11 s. 10 d.; b) a barristerek dijai 70 £ 14 s.; c) a törvénykezési költségek 8 £ 18 s. 8 d.; d) a tanudij 10 £ 19 s., összesen 146 £ 3 s. 6. d., vagyis mintegy 3654 kor. 20 ml. Hogy ezek az összegek nem szokatlanok, mutatja a hiva­talos statistika a King's-Bench előtt lefolyt 20 perről, melyek költ­sége 40—600 font között ingadózik, egy perre töhát átlag 159 £ esik. Még költségesebb az eljárás a felsőbb fokokon. Az 1904.

Next

/
Oldalképek
Tartalom