Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 18. szám - A magyar Hamletekről

70. Jogesetek Tára 18. szám. szerint kötelező módja, tehát a jogszerző félnek jogában áll a más módon valóban megtett akarat kijelentés megtörténtét s ezzel az ügylet anyagi érvényességét bizonyítani. Mivel pedig alperesek bizonyítást ajánlottak abban a tekintetben, hogy felperes jogelőde a pertárgya ingatlanokból őt illető ugy apai, mint anyai jutalékra nézve kielégíttetett s annak az alperesek nevére leendő átruházásához, illetőleg az ebből a célból kiállított okirathoz hozzájárult: lényeges ellárási szabályt sértett a felebbezési bíróság az által, hogy az alperesek részétől ez irányban megajánlott bizonyítékok felvételét mellőzte. Ez okból alperesek felülvizsgálati kérelmének ebben a részében helyet kellett adni. A felülvizsgálati kérelem egyébb része, úgyszintén a válasziratban etőterjesztett csatlakozási kérelem a feloldás folytán tárgytalanná válván, azokkal a kir. Ítélőtábla ezúttal nem foglalkozik. 1008. évi márczius hó 23-án. A kereskedelmi jog köréből. A közgyűlésnek azon határozata, mely szerint az elsőbbségi kötvények birtokosai részére a közgyűlésem szavazati jogot biztosította: a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben nem állván. 1008. I. 0()4. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla a „kolozsvári ásvány- és gyógyszappangvár részvénytársaság" alapszabály módosítása és czégjegyzése iránt, a kolozsvári kir. törvényszók előtt folyamatba tett és az 1008. februárius 11-én 414—008. sz a. hozott végzéssel befejezett kereskedelmi ügyben végzett : Az első bíróság végzése felfolyamodással megtámadott azon részében, mely szerint a ..Kolozsvári (H. J.) ásvány- és gyógyszapgangyár részvénytársaság'' 1007. deczember 15-én tartott rendkívüli közgyűlésének azon határozatát: hogy az alapszabáWok 9-dik §-ának 22-ik-bekezdését oda módosította, ..hogy az elsőbbségi kötvények birtokosait a társasági részvényesekkel egyenlő szavazati jog illeti meg a társaság közgyűlésein", megsemmisítette, megváltoztatik és a közgyűlésnek a fennirt alapszabály módosításra vonatkozó határozata tudomásul vetetik és a czégjegyzékbe való bejegyzése elrendeltetik és annak foganatosítására az elsóbiróság utasittatik. Az elsöbiróság végzése egyébb részeiben — felfolyamodás hiányában — nem érintetik. Indokok : Az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 166. §-ának 3-ik bekezdése I szerint, annak megállapítása, hogy az elsőbbségi kötvények, szemben a részvényekkel, mily előnyben részesülnek: a közgyűlés hatáskörébe tartozik; következőleg a közgyűlés a törvényben adott jogával élt akkor: amidőn a kibocsátott elsőbbségi kötvény előnyeit meghatározta. Az elsőbbségi kötvények nem részei az alaptökének és azok tulajdonosai sem tagjai ugyan, hanem hitelezői a részvénytársaságnak, mint ilyenek azonban a részvényesekkel szemben —- azon anyagi előnyön kívül, hogy azok osztalék igényeit megelőzik és az alaptőkéből is fedezhetők: más előnyökben is részesíthetők a közgyűlés által és a kereskedelmi törvény nem zárja ki, hogy az elsőbbségi kötvények birtokosai — ezen minőségükbeni nagyobb mérvű érdekeltségüknél fogva, a társaság ügyeire befolyást ne gyakorolhassanak — ami rendszerint a közgyűlésem jelenlét és szavazattal történik; ennélfogva a 7, ötr/y ülésnek azon határozata. mely szerint az elsőbbségi kötvények birtokosai részéve a közgyűlésem! szavazati jogot biztosította : a kereskedelmi törvény vonatkozó- rendelkezéseivel ellentét* ben nem állván : azon határozat tudomásul veendő és a czégjegyzékbe való bevezetése elrendelendő volt. 1008. évi márczius hó 25-én. Telekkönyvi rendtartásból. A perfeljegyzés peren kiviili ügy lévén, az addig marad feljegyezve, amig az ügy peres ágában hozott ítéletek jogerőre emelkednek. 440. szám. 1908. L A kolozsvári kir. ítélőtábla Sch. Jakabnak az 1375—002. sz. alatti perfeljegyzés törlése iránt, a marosludasi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság előtt folyamaiba tett és az 1907. deczember hó 31-én 300^ sz. a. hozott végzéssel befejezett telekkönyvi ügyében. végzett. Az elsöbiróság végzése helybenhagyatik indokolásánál fogva s azért is, mert a perfeljeggzés perenkivüli ügy lévén, az addig marad feljegyezve, amig az ügy peres ágában hozott ítéletek jogerőre emelkednek, az tehát, hogy a másodbiróság helybenhagyta az elsöbiróság ítéletét, a perfeljegyzés kitörlésére nézve csak ugy volna döntő, ha kérelmes kimutatta volna, hogy a másodbiróság ítélete jogerős, az ellen a kir. Curiához jogorvoslat nem használtatott. 1908. február 10. Jogesetek marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető; Knsztvich János, táblai tanácsjegyző. B^ötelmi jogból. A ni ár megfizetett kamat, még ha a törvényben megszabott mértéken felül is van, többé vissza nem követelhető s esak a félévet meghaladó időre levont kamatot lehet a tőkére fizetettnek tekinteni. 1908. G. 36/3. szám. A marosvasárhelyi kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság dr. M. Sándor felperesnek, „Tarnoveána" takarék és hitelintézet czég alperes ellen, 580 kor. 3G fill. s jár. iránt folyamatba tett felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. Ítélőtábla, felperes felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad. Indokok. A felebbezési bíróság a kötelezvény 3-ik pontja alapján tényállásként megállapította, hogy felperes arra kötelezte magát, miszerint az általa alperestől felvett 23,000 korona kölcsön után évi 7% kamatot 6 hónapra előre fizet s ha felperes a lejáratkor ez! a G havi kamatot előre ki nem fizeti, ez is tőkévé válik és a kiegyenlítésig ez után a tőkésített kamat után is 8% kamat lesz fizetendő. Meg van állapítva tényállásként az is, hogy felperes az általa félévenkint előre fizetendő kamatot az 1007. évi július hó 23-iki lejárati napon ki nem fizette s hogy alperes csak 1007. évi szeptember hó 13-án vett fel P. Józseftől, a felperes apósától, felperes elleni követelésére 23.K80 kor. 45 fillért, mely öszszegbe bele van számítva a 23,000 korona töke után 1007. évi július hó 23-tól 1008. évi január hó 23-ig terjedő hat hónapra a 7% tőkésített kamat fejében 805 kor. és ennek 1007. évi július hó 23-tól 1007. évi szeptember hó 23-ig járó 8% kamata fejében 0 kor. 50 fillér is. Ez a meg nem támadott tényállás az 1803. évi XVIII. t.-cz. 107. §-a értelmében itt is irányadónak veendő. Felperes álláspontja szerint alperest a 23,000 korona kölcsöntőke után 1007. évi július hó 23-tól kezdve 7°/o kamat csak 1007. évi szeptember hó 13-ik napjáig és nem 1008. évi január hó 23=ik napjáig illette s alperes 8% kamatot is nem a félévi 805 kor. kamat után. hanem csak 1007. évi július hó 23-tól a fizetés napjáig: 1007. évi szeptember hó 13-ig számított kamat összeg után számithatott. Felperes szerint az alperes az általa ezen felül felvett kamatot visszafizetni köteles, mert szerinte a kötvény 3-ik pontjában foglalt Kikötés, az 1877 évi VIII. t.-cz. 2. és ü. §§-ai értelmében, érvénytelen s mert igy kamatok megtartásának jogszerű alapja, az 1907. évi szeptember hó 23-án eszközölt fizetés folytán megszűnt (optk. 1435 §-a). Ez alapon felperes azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság öt a fentebb idézett anyagjogi szabályok megsértésével utasította el keresetével. Felperesnek ez a panasza alaptalan. Mert a kamatfizetésnek félévi időre előre való kikötését a törvény nem tiltja, sőt az 1877. évi VIII. t.-cz. 5. §-a ezt kifejezetten megengedi. Mert eszerint felperes a 23,000 kor. tőke után a kamatot