Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 16. szám - Az "Erdélyi Jogi KözIöny" pályadija - Az igazságügyminiszter leirata az ügyvédi kamarák feletti főfelügyeleti jog értelmezése tárgyában

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ES MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGO HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 16. számához. Kolozsvár. 1908. április 5. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. A kolozsvári királyi Ítélőtábla őrt«»kez­leti megállapodásai. Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök megbízása folytán Összegyűjtötte dr. Tóth tiyőrgy ügyvéd, ítélőtáblai tanácsjegyző. 3<$. Az 1894. XVI. t.-eas. 40—43., H., 55. és Ifi. g. 8. be­kezdésének rendelkezéseire ligy elemmel hagyatéki ügy ék­ben, ha a közjegyzői díjszámításnak aiapjánl szolgáló lel­tári érték megállapítása a hivatkozott t.-ez. 10—13. §£-ai rendelkezéseinek figyelembe vételével történt, ettől eltérő, az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyaláson tett egyoldalii, önkényes jelentésein alapuló értékmegáliapitás alapján van-e eltérő díjszámításnak helye s az Ily módon (elszámí­tott kir. közjegyzői dijak mcgállapithatók-e ? Örökösödési eljárásban a kir. közjegyzőt az 1894. XVI. t.-cz. 317. §-sa értelmében megillető díjátalány meghatározásánál figyelembe veendők az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyalá­son a leltárba tartozó vagyon értékére nézve önkényesen és egyértelműen tetl oly kijelentései, melyek az id. törvény 40---42. rendelkezései szerint megállapított hagyatéki leltári érték felemelésére irányulnak; ellenben a közjegyzői dij megállapítása szempontjából nem vehetők figyelembe ezek a bejelentések ak­kor, ha azokkal az idézett törvény 40—42. §§-ai rendelkezései szerint megállapított leltári érték leszállítása ezéloztatik. 190(5. El. 3. C. 6. 1314—1906. I. és 1315—1900. I. NB. L. a 1(>. s/.. megállapodást is! »"í. A végrehajtást szemcdő a végrehajtást elrendelő vég­zés ellen az esetben, ha a végzés neki csak a foganatosítás­kor kézbesítendő, a végrehajtás pedig még foganatosítva nem lett, a végzés keltétől számított három hónapon belül felfolyamodással élni jogosnit-e? (1881. LX. t.-ez. 13. ^.ma­rosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 3. sz. polgári döntvénye. Igazs. Közlöny 1891. évf. 3*1. 1.) Végrehajtási szenvedő a végrehajtást elrendelő végzés ellen az esetben, ha a végzés neki csak a foganatosításkor kézbesí­tendő, a végrehajtás pedig még foganatosítva nem lett, a végzés keltétől számítva három hónapon belől felfolyamodással élni nem jogosult. 38. A büntető bírósági ítéleten alapnló IO koronán alól* követelés felhajtása czéljából az ingósági végrehajtás foga­natosításával a községi elöljáróság megbízható-e. vagy ez esetben is esak a bírósági végrehajtónak adható megbízás ? A büntető bírósági ítéleten alapuló 40 koronán alóli köve­telés felhajtása czéljából az ingósági végrehajtás foganatosításá­val az 1877. XXII. t.-cz. 66. §-a és az e törvényezikkre vonat­kozó ügyviteli szabályok 18. §-ának analógiájára, czélszerüségi okokból, a községi elöljáróság bizható meg. Ha ily ügyekben a bírósági végrehajtó bízatnék meg, abban az esetben" a megbízás iránti intézkedés megáll ugyan, de ez a költségtöbblet viselésének kérdésére lehet kihatással. 3*. A kincstári adó és illctékkövetelés mennyiben képez­heti ex-Iex állapotban telekkönyvi perenkivüli biztosítás tárgyát ? Oly időben lejárt és esedékessé vált adók és illetékek, a midőn a felelős kormány a költségvetési törvényjavaslatban fog­lalt bevételek beszedésére felhatalmazással (appropriaeia) bírt, még ex-lex idején is képezhetik nemcsak leiekkönyvi biztosítás, hanem kielégítés tárgyát is. Ex-lex idejében a meg nem ajánlott és meg nem szava­zott adók és kiszabotl illetékek biztosítására — minthogy ese­dékessé, lejártakká és így hátralékosokká sem válhatnak - a Ikvi rendtartás 84. §. c) pontja alapján bekeblezés, illetve a 8W. §. szerint az itt is alkalmazandó 88i §. b) pontjára tekintettel, előjegyzés sem rendelhető el. I<>. Telekkönyvezett ingatlannak végrehajtást szenvedőt , megillető nem telekkönyvezett haszonvételére és az ingat­lanon levő nem telekkönyvezett felülépitményrc vezetett végrehajtás esetében az 1881. 1LX. t.-ez. 303. g. utolsó be­kezdése alkalmazható-e? Ily esetben a végrehajtás elren­delésének mikor van helye ? Valamely ingatlannak a végrehajtást szenvedőt nyil­vánkönyvi bejegyzés nélkül megillető haszonvétele és az ingat­lanon levő felülépítmény végrehajtás alá vonásánál a vgrh. törvény 203. §. utolsó bekezdésének szabályai alkalmazandók abban az esetben is, ha maga az ingatlan telekkönyvezve van. A végrehajtás azonban csak ugy rendelhető el, ha teljes hitelt érdemlő módon ki van mutatva, hogy a vgrh. törv. 208. §. utolsó bekezdése esetében körülirt jogviszony, vagyis az osz­tott tulajdon esete fennforog. A végrehajtási rendelő végzés ellen az ingatlan telekkönyvi tulajdonosa felfolyamodással élhet azon az alapon, hogy a meg­kívánt feltételek nincsenek kimutatva, vagy nem kellő módon vannak kimutatva. 11. Az 1881. L,X. t.-ez. 303. §. utolsó bekezdése alapján elrendelt végrehajtás esetében a foganatosítás végett meg­keresett telekkönyvi hatóság a 303. §. ntolsó bekezdésében körülirt jogviszony fenuforgását vizsgálhatja-e vagy sem ? A végrehajtási törvény 203. >?. utolsó bekezdése alapján elrendelt végrehajtás esetében a foganatosítás végett megkere­sett telekkönyvi hatóság nem vizsgálhatja, hogy a 203. §. utolsó ixikezdésében körülirt jogviszony fennforgásának megkívánt ki­mutatása kellő módon történt meg vagy sem, hanem ha nincs telekkönyvi akadály a megkeresést foganatosítani köteles : ellenben, ha a megkeresésből vagy a csatolt végrehajtási kérvényből az tűnik ki, hogy a megkívánt kimutatásra a végre­hajtó semmit sem terjesztett elő s ugy, mivel a véletlen a telje­tulajdon mellett van (optkv. 360. §.) a telekkönyvi akadály szem­pontja alá esik az a körülmény, hogy a telekkönyvből osztott tulajdon esete nem tűnik ki s a végrehajtó semmivel sem mutatta ki, hogy a 203. §. utolsó bekezdésében irt jogviszony fennforog; minélfogva a megkeresés teljesítése ezen az alapon megtagadandó. A telekkönyvi hatóság végzése ellen az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát felfolyamodás joga illeti. 13. „A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XWVI. t.-ez. 17. s illetőleg 18. §-aiban irt telekkönyvi feljegyzésnek a záloglevelek kibocsátására jogosított részvénytársaságok s illetve ingatlan birtokok tulajdonosai szövetkezeteinek kérelmére helye van-e már a záloglevelek tényleges kibo­csátása előtt, avagy a záloglevelek kibocsátása kell meg­előzze a kölcsönkövetelés jelzálog! bekebelezését? A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. L-cz. 17. és 18. §-aiban irt telekkönyvi feljegyzésnek a záloglevelek kibo­csátására jogosított részvénytársaságok s illetve ingatlan birtokok tulajdonosainak szövetkezetei kérelmére helye van a záloglevelek­tényleges kibocsátása előtt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom