Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 16. szám - Az "Erdélyi Jogi KözIöny" pályadija - Az igazságügyminiszter leirata az ügyvédi kamarák feletti főfelügyeleti jog értelmezése tárgyában

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ES MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGO HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 16. számához. Kolozsvár. 1908. április 5. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. A kolozsvári királyi Ítélőtábla őrt«»kezleti megállapodásai. Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök megbízása folytán Összegyűjtötte dr. Tóth tiyőrgy ügyvéd, ítélőtáblai tanácsjegyző. 3<$. Az 1894. XVI. t.-eas. 40—43., H., 55. és Ifi. g. 8. bekezdésének rendelkezéseire ligy elemmel hagyatéki ügy ékben, ha a közjegyzői díjszámításnak aiapjánl szolgáló leltári érték megállapítása a hivatkozott t.-ez. 10—13. §£-ai rendelkezéseinek figyelembe vételével történt, ettől eltérő, az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyaláson tett egyoldalii, önkényes jelentésein alapuló értékmegáliapitás alapján van-e eltérő díjszámításnak helye s az Ily módon (elszámított kir. közjegyzői dijak mcgállapithatók-e ? Örökösödési eljárásban a kir. közjegyzőt az 1894. XVI. t.-cz. 317. §-sa értelmében megillető díjátalány meghatározásánál figyelembe veendők az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyaláson a leltárba tartozó vagyon értékére nézve önkényesen és egyértelműen tetl oly kijelentései, melyek az id. törvény 40---42. rendelkezései szerint megállapított hagyatéki leltári érték felemelésére irányulnak; ellenben a közjegyzői dij megállapítása szempontjából nem vehetők figyelembe ezek a bejelentések akkor, ha azokkal az idézett törvény 40—42. §§-ai rendelkezései szerint megállapított leltári érték leszállítása ezéloztatik. 190(5. El. 3. C. 6. 1314—1906. I. és 1315—1900. I. NB. L. a 1(>. s/.. megállapodást is! »"í. A végrehajtást szemcdő a végrehajtást elrendelő végzés ellen az esetben, ha a végzés neki csak a foganatosításkor kézbesítendő, a végrehajtás pedig még foganatosítva nem lett, a végzés keltétől számított három hónapon belül felfolyamodással élni jogosnit-e? (1881. LX. t.-ez. 13. ^.marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 3. sz. polgári döntvénye. Igazs. Közlöny 1891. évf. 3*1. 1.) Végrehajtási szenvedő a végrehajtást elrendelő végzés ellen az esetben, ha a végzés neki csak a foganatosításkor kézbesítendő, a végrehajtás pedig még foganatosítva nem lett, a végzés keltétől számítva három hónapon belől felfolyamodással élni nem jogosult. 38. A büntető bírósági ítéleten alapnló IO koronán alól* követelés felhajtása czéljából az ingósági végrehajtás foganatosításával a községi elöljáróság megbízható-e. vagy ez esetben is esak a bírósági végrehajtónak adható megbízás ? A büntető bírósági ítéleten alapuló 40 koronán alóli követelés felhajtása czéljából az ingósági végrehajtás foganatosításával az 1877. XXII. t.-cz. 66. §-a és az e törvényezikkre vonatkozó ügyviteli szabályok 18. §-ának analógiájára, czélszerüségi okokból, a községi elöljáróság bizható meg. Ha ily ügyekben a bírósági végrehajtó bízatnék meg, abban az esetben" a megbízás iránti intézkedés megáll ugyan, de ez a költségtöbblet viselésének kérdésére lehet kihatással. 3*. A kincstári adó és illctékkövetelés mennyiben képezheti ex-Iex állapotban telekkönyvi perenkivüli biztosítás tárgyát ? Oly időben lejárt és esedékessé vált adók és illetékek, a midőn a felelős kormány a költségvetési törvényjavaslatban foglalt bevételek beszedésére felhatalmazással (appropriaeia) bírt, még ex-lex idején is képezhetik nemcsak leiekkönyvi biztosítás, hanem kielégítés tárgyát is. Ex-lex idejében a meg nem ajánlott és meg nem szavazott adók és kiszabotl illetékek biztosítására — minthogy esedékessé, lejártakká és így hátralékosokká sem válhatnak - a Ikvi rendtartás 84. §. c) pontja alapján bekeblezés, illetve a 8W. §. szerint az itt is alkalmazandó 88i §. b) pontjára tekintettel, előjegyzés sem rendelhető el. I<>. Telekkönyvezett ingatlannak végrehajtást szenvedőt , megillető nem telekkönyvezett haszonvételére és az ingatlanon levő nem telekkönyvezett felülépitményrc vezetett végrehajtás esetében az 1881. 1LX. t.-ez. 303. g. utolsó bekezdése alkalmazható-e? Ily esetben a végrehajtás elrendelésének mikor van helye ? Valamely ingatlannak a végrehajtást szenvedőt nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül megillető haszonvétele és az ingatlanon levő felülépítmény végrehajtás alá vonásánál a vgrh. törvény 203. §. utolsó bekezdésének szabályai alkalmazandók abban az esetben is, ha maga az ingatlan telekkönyvezve van. A végrehajtás azonban csak ugy rendelhető el, ha teljes hitelt érdemlő módon ki van mutatva, hogy a vgrh. törv. 208. §. utolsó bekezdése esetében körülirt jogviszony, vagyis az osztott tulajdon esete fennforog. A végrehajtási rendelő végzés ellen az ingatlan telekkönyvi tulajdonosa felfolyamodással élhet azon az alapon, hogy a megkívánt feltételek nincsenek kimutatva, vagy nem kellő módon vannak kimutatva. 11. Az 1881. L,X. t.-ez. 303. §. utolsó bekezdése alapján elrendelt végrehajtás esetében a foganatosítás végett megkeresett telekkönyvi hatóság a 303. §. ntolsó bekezdésében körülirt jogviszony fenuforgását vizsgálhatja-e vagy sem ? A végrehajtási törvény 203. >?. utolsó bekezdése alapján elrendelt végrehajtás esetében a foganatosítás végett megkeresett telekkönyvi hatóság nem vizsgálhatja, hogy a 203. §. utolsó ixikezdésében körülirt jogviszony fennforgásának megkívánt kimutatása kellő módon történt meg vagy sem, hanem ha nincs telekkönyvi akadály a megkeresést foganatosítani köteles : ellenben, ha a megkeresésből vagy a csatolt végrehajtási kérvényből az tűnik ki, hogy a megkívánt kimutatásra a végrehajtó semmit sem terjesztett elő s ugy, mivel a véletlen a teljetulajdon mellett van (optkv. 360. §.) a telekkönyvi akadály szempontja alá esik az a körülmény, hogy a telekkönyvből osztott tulajdon esete nem tűnik ki s a végrehajtó semmivel sem mutatta ki, hogy a 203. §. utolsó bekezdésében irt jogviszony fennforog; minélfogva a megkeresés teljesítése ezen az alapon megtagadandó. A telekkönyvi hatóság végzése ellen az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát felfolyamodás joga illeti. 13. „A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XWVI. t.-ez. 17. s illetőleg 18. §-aiban irt telekkönyvi feljegyzésnek a záloglevelek kibocsátására jogosított részvénytársaságok s illetve ingatlan birtokok tulajdonosai szövetkezeteinek kérelmére helye van-e már a záloglevelek tényleges kibocsátása előtt, avagy a záloglevelek kibocsátása kell megelőzze a kölcsönkövetelés jelzálog! bekebelezését? A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. L-cz. 17. és 18. §-aiban irt telekkönyvi feljegyzésnek a záloglevelek kibocsátására jogosított részvénytársaságok s illetve ingatlan birtokok tulajdonosainak szövetkezetei kérelmére helye van a záloglevelektényleges kibocsátása előtt is.