Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 14. szám - A polgári perrendtartás tervezete és a zugirászat

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ES MAROSVÁSÁRHELYI K1R- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELEHTŐSÉGO HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 14. számához. Kolozsvár, 1908. márczius 22. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. A kolozsvári királyi Ítélőtábla értekezleti megállapodásai. Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök megbízása folytán összegyűjtötte dr Tóth fwyorgy ügyvéd, ítélőtáblai tanácsjegyző. Tájékoztató. Tudnunk kell, hogy a ni. kir. Curia döntvényhozási jogára vonatkozó 1881: JJX. t.-c. 4. §-a alapján kibocsátott s a rri. kir. Curia döntvényhozását részletesen szabályozó 2214—1881 I. M. E. sz. rendelettel egyidejűleg 3274—1881 I. M. E. sz. a. (!>. T. 1444) kiadott rendelet 33. §-a akként rendelkezett, hogy: ..A királyi tábláknál felülvizsgálat alatt levő polgári vagy bűnügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése czéljából a 2214—1881. I. M. E. szánni idézett rendelet hasonszeriien alkalmazandó ; a királyi ítélőtáblai teljes elvi megállapodások azonban a hivatalos lapban közzé nem teendők." Eme rendelkezés alapján 1882 I/l-töl kezdődően 1891V/4-éig vagyis az 1880: XXV. t.-c. 13. §-a értehnéhen a kir. Ítélőtáblákat is megillető döntvényhozási jog hatályosságának kezdeti időpontjáig: a) a budapesti kir. ítélőtábla a polgári ügyszakban 10, és a bü ntetőszakhan 4 teljes ülési elvi megállapodást létesített, h) a marosvásárhelyi kir. ilélölábla szintén létesített ily elvi megállapodásokat, de azokat pontosan összegyűjtve nem találtam. Fekete Gábor táblai elnök úr útmutatása folytán a B. TXV. évfolyamában rábukkantam ugyan a marosvásárhelyi tábla néhány ily értekezleti megállapodására. A királyi Ítélőtáblák csak az 1890. XXV. t.-c. 13. §-a alapján ruháztatván föl döntvényhozási joggal, jól megjegyzendő, hogy az 1882 I/l-től kezdődően keletkezett határozatok csak „teljes ülési elvi megállapodások"-nak tekintendők. Az 1890: XXV. t.-c. 13. §-a értelmében a táblák is felruháztattak döntvényhozási joggal, de csak azokban az ügyekben, a melyekben a törvény szerint mint utolsó fokú bíróságok járnak el. A részletes intézkedéseket a 4214—1891 I. M. E. sz. rendelet tartalmazza: E rendelet 22. §-a azonban azt tartalmazta: ..Ezen rendelet a királyi Ítélőtábláknak azt a jogát, melynél fogva az 1881. évi november hó 1-én 3274. I. M. E. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tarthatnak teljes üléseket, amelyekben nem utolsó fokú bíróságként járnak el, nem érinti." E rendelet tehát a jogegységet azokban az ügyekben is megkívánta óvni egyes táblákként, amelyekben a táblák döntvényeket nem hozhatnak. Ily „értekezleti megállapodások" 1891. V/4 után a „döntvények" és ,határozattárba felvett határozatok" mellett a legtöbb táblán keletkeztek és jó szolgálatot tettek, mert oly ügyekben is előmozdították az egyes táblák területén a jogegység megóvását, amely ügyekre nézve a jogegység országos megóvása a m. kir. Curia hatásköréhez tartozik. Ily természetű határozatok azok, amelyeket a kolozsvári kir. Ítélőtábla teljes ülési értekezleti megállapodásaiként közölni kívánok. Megjegyezni kívánom azonban, hogy az 1900. T. 25—67. I. M. rendelet (I. K. XV. V szám) idevonatkozólag ekként intézkedik •* ..Az idézett (4214—1891) rendelet 22. §-'nák azt a rendelkezését, melynél fogva a királyi táblák az 1881. évi november hó 1-én 3274. I. M. E. szám alatt kelt igazságügyininiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tarthatnak teljes üléseket, amelyekben nem utolsó fokú bíróságként járnak el, a bírói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában az 189J. évi augusztus hó 19-én 4291. 1. Al. E. sz. alatt kelt lg. min. rendeletnek (R. T. XXV. évf. 145. sz. 935. lap) 1. pontja által hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni." E legális magyarázattal szemben a rendelet értelmen.' nézve további észrevételt nem tehetünk, de azért kiemelni kívánom, hogy igen üdvösnek mutatkozik, hogyha ;t királyi Ítélőtáblák, mintegy házi szokásként, a jogegység megóvása érdekélten ezuután is létesítenek ily elvi megállapodásokat. Ha uincs is oly kötelező hatása e megállapodásoknak, mini a döntvényeknek, de a megállapodások létesítésének nincs semmi akadálya, azonban van ezélja!1 l. Az O. p. tk. H\t S-nak értelmezéséhez. A kii-. ítélőtábla az osztrák polgári törvénykönyv Kii. S-a állni az 1791. február hó 22-én kiadott rendelet (I. (!. S. 115.1 4. >?-át, mely szerint az esetben ha a házasságon kívül született gyermek a házasságkötés idején már nem volna életben, ezen utóházasságnak hatálya a meghalt gyermektől leszármazott s netán életben levő unokákra nem terjed ki, — hatályon kívül helyezettnek tekinti s a 161. §-nak azt az értelmezést adja, hogy a szülők utólagos házassága által az időközben elhalt, házasságon kívül született gvermek leszármazni is törvényesíttetnek. (Sz. 3490—1896. I., 1896. dec. 16.) NB. A fnagyar magánjog területére né/ve 1. a 79. száinu döntvényt. 2. A lelkészi congrua lefoglalható-e ? Tekintettel arra, hogy az 1898. XIV. t.-c. 2. §-a értelmében az ott irt lelkészi állások jövedelme az államkincstár által 1600 s illetve 800 koronára egészíttetett ki, mely jövedelem és ennek kiegészítése is (congrua) az illető lelkésznek az L881. LX. t.-c. 54. §-a alá eső rendes fizetését képezi — az ilyen összegű lelkészi fizetés pedig az elébb hivatkozott 54. §. értelmében végrehajtás alá nem vehető: ennélfogva az 1898. XIV. t.-c. alapján az államkincstár terhére megállapított lelkészi jövedelem-kiegészítés (congrua) végrehajtás alá nem vonható. (Sz. 4158—1901. 1901. december 31.) 3. A bírói szemle mikénti foganatosítása tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslat használható-e ? A kir. törvényszék által elrendelt bírói helyszíni szemle mikénti foganatosítása tárgyában hozott határozat nem tekinthető a per előkészítésére vonatkozó rendelkezésnek s az 1881. évi LIX. t.-c. 52. §-a alá nem esvén, az ellen felfolyamodásnak helye van. I. IIa a szemle nagy költséggel jár. a területi illetékességgel bíró jársisbiróság keresendő meg annak foganatosítása iránt. Ha a birói szemlének az elrendelő kir. törvényszék kebelbéli tagja által való foganatosítása — tekintettel a szemle helyének a törvényszéktől való nagy távolságára, —• a per tárgya értékével arányban nem álló s eként a felek érdekeit sértő nagy költséggel jár, — a birói szemle foganatosításával nem a kir. törvényszék kebelbéli birája, hanem a területi illetékességgel bíró kir. járásbíróság bízandó meg. (1901. december 31-én sz. 12406—95—I. és 2798—98—1.) 1 L. Dr. Tóth Gy. Kanapé-pör ;i döntvényliozási-jo^ körül. Jog. 1908. 2. szám.