Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 14. szám - A polgári perrendtartás tervezete és a zugirászat

116. Erdély részi Jojfi Közlöny 14- szám. szabadlábra helyezése és a bűnvádi eljárás megszüntetése iránti kérését a nyilt törvényszéki ülésen előterjesztheti.'' Mihelyt az esküdtbíróság összeült, a vádló — akár a békebírótól utasíttatott vád emelésére (reeognizance toprosecute), akár előleges vizsgálat nélkül emeli a vádat — az írásba foglalt vádat a grand jury elé köteles terjeszteni. Ezen vádjury. mely 12—23 tagból áll. minden elébe terjesztett vádat felülvizsgál éh a vád alá helyezés megtörténik, ha legalább 12 esküdt azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a vád eléggé bizonyítva (sulficiently proved) van,7 a mintán a bili8 hátrészére a „grand jory foreman"-ja a „True bili" szavakat ráirja. Ha az esküdtek többsége nincs abban a meggyőződésben, hogy a vád eléggé bizonyítva van, ugy a bili hátrészére „No true bili" szavakai ir reá a foreman. X A polgári perrendtartás teruezeíe és a zypászaí. Irta : Dr. Tóth György. A tervezel 94. §-ban szabályozott képviselet ellen az ügyvédi kar szót nem emelhet. Az ott foglalt rendelkezés helyes is, méltányos is. / A 95. §. 2. a) pontjában foglalt rendelkezést a közgazdasági viszonyok eléggé támogatják és csupán azt tarlom lényegesnek, hogy az „ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan meghatalmazott" e minőségét közjegyzői okirattal tartozzék igazolni, mert ily okmányok kiállítására nem egy könnyen határozza el magát a tulajdonos, csak a valóban í'euforgó szükség esetén. Ellenben a perelhetés céljából a szükséges alkalmi nyilatkozatot minden érdekelt kiállítja. A 2. pont c) alpontjára ugorva sajátságosnak találom, hogy a gazda és gazdatiszt az alkalmazott cselédek képviseletére följogosittassanak a polgári perekben, mert hisz azt, hogy valaki ép a cselédjét képviseli-e: — a bíróság nem conlrolirozhatja oly mérvben, hogy az csak igazán indokolt esetekben forduljon elő. És itt a vidéken élő gazdalisztek részére egy ajtó van nyitva a zugirászat helyesen: jogosulatlan képviselet üzésére. Rátérek most már a zugirászat törvényesített valóságos formájára : a 95. §. 2. b, pontjában szabályozott esetekre. E pontnál hosszasabban kell időznöm, mert kettős érdek figyelembe vételét ezélozza a rendelkezés. A törvénytervezet indokolása (57. lap) az 1893. IS. t.-ez. 7. §-ában foglalt intézkedéstől való eltérést igy indokolja : ,.. . .mellőzi a javaslat a jogosultak kői éből a kereskedő és iparossegédel. A sommás eljárásnak az a rendelkezése, hogy ezeknek is megengedte a meghatalmazottként való fellépését, a zugirászatot nagy mértékben fokozta. Egyes esetben nem volt ezeknek a kellő értelmi és erkölcsi képesitésök arra, hogy mint meghatalmazottak eljárjanak. A segédi minőség is nehezen állapiiható meg." Ez az indokolás a való tények constatálása és azt az 1901. évi országos ügyvédgyülésen dr. Végmann Ferencz előadó által tett eme kijelentés hozzáadásával pótoljuk : .,a kereskedők egyenként, vagy néha összeállva ügyvédi irodákból kikopott egyéneket alkalmaznak segédeim!, pusztán abból a czélból, hogy a peres ügyeiket ellássák." Ez az igazságnak igy aztán megfelel. A mint tudjuk, az ily zugirászok a kereskedő leiepe köriili járásbíróságokat keresetekkel és mindenféle beadványokkal elárasztották és a feleket anyagikig tönkre tették. Ennek a tudatában az igazságügyi bizolíság az 1903. évi tervezet 95. §. 2. pont b) alpontjában foglalt szövegezésre nézve azt ajánlotta volt, hogy „a kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosok üzletvezetője az üzletből származó perekben főnökét a bíróság előtt képviselhesse. Ez ment át az uj javaslatba. Az igazságügyi kormány azt hiszi, hogy ezzel megtalálta a bölcsesség kövét? Csalódik. Mert hát ki is az a kereskedelmi meghatalmazott ? Az 1875. 37. t.-cz. 43. §-a erre határozott és világos feleletet ad. A kereskedelmi meghatalmazottnak, kit főnöke czégvezetöi jogosultság nélkül akár egész üzlete vezetésére, akár üzlete 0 V. ö. Habeas Corpus Act, 1679. — A gyanúsított szabadlábra helyezés iránti jogára nézve, Stephen a. 0. p. 88 fí'. 182. 7 Eléggé bizonyítva kell lennie a vádnak, hogy a vádjury helybenhagyja ; minden aggályon kívül bizonyítva kell lenni (proved bevond ampereidé doobt) hogv az itélö jury ,bünös"-re szóló verdiktet hozzon. * Szigorú törvényes terminológia szerint a vádirat addig nevezhető J)ill--nok, mig a grand jury kimondta, hogy „trul bili" van jelen, ami azután mint .indictment- jeleztet'ik. Daczára ennek az „indictment kifejezést a jogi irodalomban vádirat helyett használják, mielőtt azt a grand jury mint okadatoltat elfogadta volna. körében bizonyos nemű, vagy egyes ügyletre felhatalmaz, jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, a melyek az ily l'ereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak. . . . Perek folytatására a kereskedelmi meghatalmazott csak akkor van feljogosítva, ha erre különös meghatalmazást nyer. És föl lehetne-e tételezni, hogy azok a zugirászok, a kik most be és be nem jegyzett, kis- és nagykereskedők üzletében „könyvelő," segéd, fösegéd stb. stb. közhasználatú czimek alatt szerepelve perek folytatásából élnek, nem fognak-e mint kereskedelmi meghatalmazottak tovább is kuruzslókent működni. Justitia istenasszony templomaiban : köznyelven a kir. járásbíróságoknál ? Tessék felütni a felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatainak gyűjteményét, a hol szintén megfelelő felvilágosítást találhatni arra nézve, hogy a segéd is kereskedelmi meghatalmazott a főnök távollétében, ha az üzlet körébe eső teendők végzésével van megbízva. És azt se feledje a magyar képviselőház, hogy a törvényekel nem az angyalok részérc készíti. Annak tehát, hogy a zugirászat e tekintetben kiküszöbölttssék. csak egy módja vau s ez: a tervezet 95. §-ának 2. b) alpontjának a törlése. A 94. §. első bekezdést? értelmében a czégvezetö amúgy is jogosítva van perek vitelére, tehát vagy a főnök személyesen, vagy a ezégvezelö vigye a pereket — ellenkezőleg pedig lessek ügyvédei megbízni a képviselettel, mert az csak nem lehet közgazdasági érdek, hogy az irni és olvasni tudó iparossegéd vagy kereskedő segéd „meghatalmazottként" jogvédelmet teljesítsenek és a jogvédőkkel szerepet cseréljenek. Végül képviseleti jogosultság a teljes kórhoz (betöltött 24 évhez) volna kötendő. Hogy miért? Csak azért, mert a javaslat ellenkező álláspontja nem eléggé meggyőző. A törvényjavaslat tárgyalásakor a 95. §-át ily irányban tehát feltétlenül módosítani kell, mert a fél személyes eljárásán kívül, perjogi szempontból — föltétlen szükséges — a legesekélyei)!) kivételtől eltekintve, hogy a képviselet szakképzett képviselőkhöz, az ügyvédekhez ulaltassék. De nem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak ama szomorú visszaélésekre is, a melyek nevezetesen a sommás váltó keresetek ellenjegyzése körül követtetnek cl. Egyes kereskedő-házak kiválasztanak egyes ügyvédeket és azért, hogy a eég zugirászsza által elkészített sommás váltó kereseteket ellenjegyezzék: az ellenjegyzésért 50—100 fillért adnak. Elismerem, hogy a nyomasztó helyzet és konkurencia még erre is rá visz egyeseket, de uraim! ügyvéd urak! mit jelent ez?! Amig a zugirász kényelmesen él, böjövedeleminel rendelkezik, addig az ügyvéd koldus kenyérre jut. Ez a modern jogállam legszégyenletesebb szépség hibája. A készülő ügyvédi rendtartás intézkedései közé tehát az 1880 : 7. t.-cz. 42. 43. §-ának megfelelően föl kellene venni, hogy legsúlyosabb fegyelmi vétségek egyikét követi cl az ügyvéd és ügyvédjelölt, a ki a zugirászokat tiltott cselekményeikben az általuk készilett beadványoknak ellenjegyzésével, a dolgozatok kiigazításával, tanácscsal vagy véleményezéssel elősegíti vagv azon cselekményeikel elpalástolni igyekszik — vagy irodáját saját czégc alatt arra nem képesített egyének áttol vezetteti, ilyen is van. Eme szempontból nézve a dolgot, világosan áll előttünk az, hogy a 95. § 2. b) pontja alapján a törvény által meghatározott zugirászat tovább fog virágozni és a törvény oltalma alatt fejlődni. Kell tehát valaki, a ki az országházban a jelzett pont törlését indítványozni fogja és az igazságügyminiszler nem csak a budapesti, de az egész országban tapasztalható viszonyok miatt a javaslat e pontjának törléséhez maga is hozzájárul, — ha az igazságot keresni kényszerülő közönség eminens érdekét valaki föltárni fogja. Ezek után áttérek a törvény által tiltott zugirászalra. A jogállamban a zugirászok a jogélet és jogvédelem parasitái és nem kevés részök van abban, hogy a köznép az ügyvédi és közjegyzői intézményt még ma sem szívlelte meg és hogy a valódi banditák helyett az ügyvédi kar tekintélye áll alacsony niveaun a nép előtt. Nem lévén gyakorló ügyvéd, nem foghatja rám senki, hogy egyéni vagy testületi érdeket képviselek és védek, de belső ösztön késztet arra, hogy a lappangó betegség romboló munkáját ismét szóvá tegyem, hogy ujabban is rámutassak ama bajokra, a melyeket a polgári perrendtartással kapcsolatban az igazságügyi kormánynak orvosolnia kell, ha csak ujabbi pár évtizedet nem akar biztosítani a jogélet banditáinak, a zugirászoknak. E kérdésre vonatkozó álláspontom megvilágítása előtt legyen szabad az érdekeltek figyelmét fölhívnom arra, hogy a zugirászat elleni küzdelmükben nem foglaltak el helyes álláspontot.