Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 12. szám

12. szám. Jogesetek Tára 47. Indokok : Alperes a felebbezési bíróság ítéletét a miatt támadja meg, hogy a felebbezési bíróság az alperes részéről fölhívott tanuk kihallgatását mellőzte; és hogy nem állapította meg, hogy a kereseti összeg felperes kezéhez befolyt. Ezek szerint felperes a tényállás hiányossága miatt panaszol, minélfogva panaszát az 1893. XVIII. t-cz 185. §-ának a) és c) pontjára fektetve, az itélét föloldását s nj Ítélet hozatalának elrendelését kéri. A tanuk kihallgatásának mellőzése azonban eljárási szabályt nem sért, az id. 185. §. c) pontjára alapított panasz tehát -alaptalan. Mert e mellőzésnél a felebbezési bíróság abban a jogkörben mozgott, melyet részére az 1893. XVIII. 64. §-a biztosit s a mellőzés indokait a most idézett 64. §-nak megfelelően az ítélet indokaiban ki is fejtette. Az, hogy a helyes döntés szempontjából a hiányzó ténymegállapítás, az arra ajánlott tanubizonyitas szükséges-e ? s hogy ebből folyóan az 1893. XVIII. t.-cz. 204. §-ára fektethető föloldási kérelem alapos-e? anyagjogi kérdés, melynek eldöntése attól függ, hogy a felebbezési biróság döntése az alperes álíal meg nem támadott s ennélfogva az 1893. XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati biróság előtt is irányadó tényállás alapján, figyelemmel a panasz szerint megállapítani kért ténykörülményekre, anyagjogi alapon megáll-e ? Mert a mennyiben a most előadottakra tekintettel, a döntés megáll, a tényállásnak anyagjogi szempontból való hiányossága miatt emelt panaszt s az ebből folyó feloldási kérelem alapos nem lehet. A kir. ítélőtábla a panaszt ebből a szempontból is alaptalannak ítélte. Mert az irányadó tényállás szerint alperes a nála felperes által betéti könyv mellett kamatozás czéljáből, személyes felvételi jog fentartása mellett elhelyezett pénzből felperes férjének, a nélkül, hogy felperes férje a felperestől az 1886. VII. t.-cz. 21. §-ának b) pontjában meghatározott módon kiállitott meghatalmazással birt volna, 1003. február 14-én 1000 koronát adott ki. Minthogy nincs tényállás, de tényállítás sincs arra, hogy felperes e pénzfölvételt utólag jóváhagyta volna, helyes a felebbezési biróság ítéletében elfoglaltnak látszó az a jogi álláspont, mely szerint alperes az általa helytelenül felperes férjének kiadott összeget csak abban az esetben nem köteles felperesnek megfizetni, ha az az összeg felpereshez befolyt. Alperes mellőzött tanú által azt akarja bizonyítani, hogy felperes férje, S. T. kihallgatni kért tanúnak a felperes betétjéből kivett pénzből adott kölcsön. Minthogy pedig nem vitás, hogy felperes a S.-nak adott 1300 korona kölcsönösszeget megkapta: az alperes által bizonyitni kívánt ténykörülmény az ügy eldöntésére, lényeges befolyással bir. Ámde a felebbezési biróság a fentebb előadottak szerint sikertelenül megtámadott tényállásban azt állapította meg, hogy felperes férje a kölcsönt S.-nak nem az itt kérdéses betétből adta, abból tehát, hogy S. a kölcsönösszeget felperesnek megfizette, nem következik, hogy felperes kezéhez az itt kérdéses betétből felperes férje által fölvett pénz befolyt volna. Ezek szerint tehát nem lévén megállapítva, hogy a kereseti összeg, vagy annak bizonyos része felpereshez befolyt, a felebbezési bíróságnak alperest elmarasztaló döntése megáll; minélfogva alperes felülvizsgálati panasza minden ponton alaptalan. 1908. évi február hó Il ik napján. I. Az 1893. XVIII. t.-cz. 193. §-a szerint, tekintettel arra is, hogy e törvény 306. §-át az 1907. XVII. t.-cz. 5. §-a hatályon kivül helyezte, felülvizsgálati kérelem érdemleges elintézése Ill-ad fokban csak szóbeli tárgyalás utján történhetik : II. Nincsen olyan tételes törvény, sem olyan birói gyakorlat által elfogadott jogszabály, mely ideiglenes nőtartási költség követelhetését ahhoz kötné, hogy a tartási dijat követelő no, legalább egyidejűleg, a házassági kötelék felbontása iránt Is pert indítson. Állandó a birói gyakorlat, az Optkv. 91. és 117. §-ára alapítva abban is, hogy á férjétől jogos okkal, a férj hibájából külön élő nő, a háztartáson kivül való eltartásra s ennek megfelelő tartási költség fizetésére tarthat igényt; s ez igény jogosságára nincs befolyással az. hogy a férj utólag a nő visszaffogadássira hajlandóságot mutat és jelent ki. 1906. G. 10/3. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla M. L.-né felperesnek, M. L. alperes ellen, ideiglenes nőtartás és jár. iránt folyamatba tett sommás perében, alperesnek felülvizsgálati kérelme folytan itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ád s alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok : Előrebocsátja a kir. Ítélőtábla, hogy az 1893. XVIII. t.-cz. 193. §-a szerint, tekintettel arra is, hogy e törvény 206. §-át az 1907. XVII. t.-cz. 5. §-a hatályon kivül helyezte, felülvizsgálati kérelem érdemleges elintézése 111-ad fokban csak szóbeli tárgyalás utján történhetik; az a felülvizsgálati kérelem tehát, hogy ezt az ügyet a kir. ítélőtábla nyilvános előadás utján intézze el, nem teljesíthető. Az ügy érdemét illetőleg, nincsen olyan tételes törvény, sem olyan birói gyakorlat által elfogadott jogszabály, mely ideiglenes nőtarlási költség követelhetését ahoz kötné, hogy a tartási dijat követelő nő, legalább egyidejűleg, a házassági kötelék felbontása iránt is pert indítson. Ily jogszabály az Optkv. 117. §-ából s az 1894. XXXI. t.-cz. 102. §-ából nem vonható le. Ellenkezőleg helyes a felebbezési biróság részéről kifejezetten elfoglalt az a jogi álláspont, hogy a birói gyakorlat által megállapított s állandóan követett jogszabály az, hogy ideiglenes nőtartás iránt, a házassági kötelék fölbontása iránt való per megindítása előtt is lehet pert folyamatba tenni. Alaptalan tehát alperesnek, ellenkező irányú, de semmivel sem támogatott az az érvelése, hogy a felebbezési biróság anyagjogi szabályt sértett volna az által, hogy őt ideiglenes nőtartási költség fizetésére kötelezte, holott megállapította, hogy a felek között házasságot bontó per folyamatban nincsen. Helyes a felebbezési bíróságnak az a kijelentése is, hogy állandó a bírói gyakorlat, az Optkv. 91. -és 117. §-ára alapítva abban is, hogy a férjétől jogos okkal, u férj hibájából külön élő nő, a háztartáson kivül való eltartásra s ennek megfelelő tartási költség fizetésére tarthat igényt; s ez igény jogosságára nincs befolyással az, hogy a férj utólag a nö visszafogadásáiht hajlandóságot mutat és jelent ki. --Ellenkező jogi felfogás meg sem állhat. Mert különben a férj egyszerű kibékülésre hajlandósága már magában véve megszüntetné bármily esetben is a nő különélésének jogosságát; ami pedig jogilag nem volna indokolható. Alaptalan tehát felperesnek az a felülvizsgálati érvelése is: hogy ö a kereset előtt és a per folyama alatt is hajlandó levén felperest magához visszavenni, már ennélfogva jogszabály sértéssel volna tartási költség fizetésére kötelezve. Más kérdés az, vájjon a fennforgó esetben a külön élést előidéző körülmények olyan természetüek-e, hogy azokra s a felek műveltségi fokára és társadalmi állására tekintetlel, ha alperes tettét magbánva, felperest visszatérésre s a házas együttélés folytatására felhívta, annak felperes engedni köteles volt-e ? s ha nem tette, a külön eltartásra s ennek megfelelő költség követelésére való igénye megszünik-e? Ez mint jogkérdés, felülvizsgálat alá eső kérdés. Minthogy azonban a felebbezési biróság ítéletében megállapított s felülvizsgálati panaszsyal meg nem támadott tényállás szerint, a különválásra közvetlenül okul szolgál/) azokat a körülményeket: hogy alperes felperest, kezében kést tartva, megöléssel fenyegette s ily módon magától elűzte, s hogy alperes felperest állandóan üldözte, magától többször elkergette, szidalmazta, meggyalázó kifejezésekkel illette, a kir. ítélőtábla szintén olyanoknak találta, hogy azok folytán felperesnek a különélésre s a visszatérés megtagadására a felek alsóbbrendű műveltségi fokát és társadalmi állását (alperes kerekes, felperes földmivelő nő) is tekintve, jogos oka van: alperes felülvizsgálati panaszát alaposnak ebben a szűkebb körben sem fogadta el. Mivel így alperesnek valamennyi felülvizsgálati panasza elesik; az pedig, hogy felperes a házastársi együttélést jogos ; okkal s alperes hibájából kifolyólag szakította meg és tartja