Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 9. szám - Az államügyészség reformja

36. Jogesetek Tára. 9 szám. megállapított költséget, a végrehajtató maga és pedig tévedéséből kifolyóan szükségtelenül okozta, amely tévedésének következményeit maga tartozik viselni. Maga állítja ugyanis, hogy azok az ingatlanok, a melyekre vezetett végrehajtással a kérdéses költség felmerült, nem a végrehajtást szenvedő tulajdonát képezték és ezért ezekre az ingatlanokra vezetett végrehajtást később kénytelen volt megszüntetni. Az 1881. LX. t.-cz. 27. §-ának helyes értelme szerint, a végrehajtást szenvedőt csak a szükséges végrehajtási lépésekkel felmerült költség terheli. Ezeknélfogva az első bíróság a végrehajtás elrendelését, a 10448—1906. tkvi és 14202—1906. tkvi számú végzésekkel megállapított költségre vonatkozólag helyesen tagadta meg. A végrehajtató semmivel sem mutatta ki, hogy akkor a midőn 1904. V. II. 637'3. számú kérvényével a ligeti 1058. és 1059. számú tjkönyvben felvett ingatlanokra kielégítési végrehajtást kért, a kielégítési végrehajtást a ligeti 935. és 1239. számú tjkönyvben felvett ingatlanokra is egyidejűleg még nem kérhette volna. Ugy tekinthető tehát a végrehajtató, miuL aki az ujabb végrehajtási kérvény beadására, mulasztásával okot maga szolgáltatott. Az ujabb végrehajtási kérvény költségével sem lehet tehát a végrehajtást szenvedőt jogosan terhelni, az 1881. LX. t.-cz. 27. >;-ának helyes értelme ezt kizárja, mert végrehajtató gondos és elővigyázatos eljárással, ezt a költséget is elkerülhette volna. A felfolyamodás sikertelen, ezért a felfolyamodás költsége a fel folyamodót terheli. 1908. évi január hó 30-ik napján. Telekköíivví reEadíartáslUóL Minden tkvi ügy önálló ügyet képez s ebből folyólag két vagy több telekkönyvi ügyben hozott két vagy több végzés ellen egy felebbviteli beadvány nem használható. A szabályszerűen vezetett kereskedelmi könyvek is csak a könyvet vezető féllel és az elkönyvelendő kereskedelmi (fő) ügyletet létesített közvetlen adóssal vagy ennek jogutódával szemben nyújtanak bizonyítékot. 102/908. polg. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla végzeit : Az elsőfokú bíróság végzéseit a 6654. sz. végzésnek Z. Istvánra vonatkozó nem felebbezett rész érintése nélkül egyéb részében megváltoztatja; ugy a 6654. mint a 6700. tkvi számú zálogjog előjegyzés iránti kérvényeket a K. Károly örököseire vonatkozó részében elutasítja; özv. K. Károlyné részéről a maga nevében is használt felebbezést azonban visszautasítja. Indokok: A tkvi rendtartás 119. és következő §-aiból ugyan kétségtelen, hogy minden tkvi ügy önálló ügyet képez s ebből folyólag két vagy több telekkönyvi ügyben hozott két vagy több végzés ellen egy felebbviteli beadvány nem használható; mégis ebben az esetben annak daczára, hogy a két külön végzést folyamodók egy felebbviteli beadványban támadták meg, ezt elfogadandónak s annak alapján mindkét végzést együttesen elbirálandónak találta a kir. ítélőtábla azért: mert egészen kétségtelenül megállapítható a bejegyzések alapjául szolgáló könyvkivonatok egy és azonossága folytán az: hogy a 2 kérvény egy és azonos módon K. Károly örökhagyó egy és azonos tartozására vonatkozik s hogy az ujabb kérvény K. Károly örökösei ellen intézve csak azért lett, mert a nevezett örökhagyó adós már nem tkvi tulajdonos. Kétségtelen ez abból, hogy c könyvkivonatokban csak egyetlen K. Károly szerepel adósként. Minélfogva a két kérvény is lényegben egy és azonosnak tekintendő. Özv. K. Károlyné részéről használt felebbezés, amennyiben az saját nevében is van beadva, azért volt visszautasítandó, mert ellene bejegyzés elrendelve nem lévén, őt felebbezési jog sem illetheti. A bejegyzés megengedhetösége kérdésében: a tkvi rendtartás 88. §. C. pontja szerint egyebek közt csak oly könyvkivonatra adható előjegyzés, mely az előjegyzéssel terhelni kért adós ellen bizonyítékot képez. A szabályszerűen vezetett kereskedelmi könyvek is azonban csak a könyvet vezető féllel és az elkönyvelendő kereskedelmi (fő) ügyletet létesített közvetlen adóssal vagy ennek jogutódával szemben nyújtanak bizonyítékot. Az előjegyzés iránti kérvényhez csatolt könyvkivonatban azonban az van bejegyezve, hogy K. Károly mások váltójáért tartozik, de nem tűnik ki az, hogy eme harmadik (más) személyek váltójáért közvetlen adósként szerepelne, hogy eme harmadik személyek elkönyvelt váltó (fő) ügyletéből kifolyólag közvetlen adós volna. Már pedig éneikül ellene s igy jogutódai ellen esetleg a harmadik személyek váltó tartozásáért való valamely külön vállalt (mellék ügyletbeli) kötelezettségből folyólag e könyvkivonat bizonyítékot nem képezhet, hanem a külön kötelezettség vállalást tanúsító okirat szolgálhatna csak bizonyítékul. Ily tényállás mellett az emiitett könyvkivonat alapján előjegyzést a tkvi rendtartás 88. §. C. pont ellenére adni nem lehetvén : az ezzel ellenkező első bírósági végzéseket fetítartani nem lehet. 1908. évi január hó 22-ik napján. Ügyvédi rendtartásból. Az államtudományi tudori oklevél alapján nyert ügyvédi kamarai bejegyzés az ügyvédjelölti gyakorlatnak alapját nem képezheti s az első jogtudományi szigorlat előtti idő számitásba nem vehető. Sz. 15—1908. ü. v. b. A marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság ötös taná sa a vizsgára bocsátás iránt előterjesztett kérelemnek helyt nem ad. mert : az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 5. §-ának rendelkezése szerint az ügyvédi vizsgára csak az bocsátható, aki: 1. valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte; 2. aki a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után 3 évi joggyakorlaton volt. * Az 1. és 2. pont rendelkezésének összevetéséből önként következik, hogy az egy szigorlat, mint a mely kezdőpontját képezi a gyakorlati idő beszámithatóságának, a jogtudományi szigorlat kell, hogy legyen, mivel az 1. pont rendelkezésének részbeni és a gyakorlati idő megkezdhetésére befolyással biró teljesítése bírhat csak azzal a sulylyal, hogy az id. t.-cz. 11. §. rendelkezése alapján valaki az ügyvédjelöltek lajstromába felvétessék. Az id. t.-cz. 5. §-ának fenti értelmezése kizárja azt. hogy a 11. §-nak oly értelmezése helyes lenne, hogy az első szigorlat alatt államtudományi szigorlat (vagy akár államtudományi tudorság) is érthető és értendő lenne. Az a folyamodó által vitatott körülmény, hogy az egyetemi vizsgarendre vonatkozó rendeletek a szigorlatok letehetésénél sorrend és az egyes csoportok beszámításánál a vizsgázónak kedvezményes helyzetet engednek, a szóban forgó s törvényileg szabályozott kérdést nem érinthetik. Minthogy pedig a fentiek szerint az államtudományi tudori oklevél alapján nyert ügyvédi kamarai bejegyzés az ügyvédjelölti gyakorlatnak alapját nem képezheti s az első jogtudományi szigorlat előtti idő számitásba nem vehető, a jogtudományi első szigorlatot pedig csak 1906. szeptember hó 13-án tette le s ennek letételétől számítva 3 évi joggyakorlat nem telt el: a bizottság folyamodó kérelmének az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 11. §-a és 2276Ö—907. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján helyt nem adott. 1908. február hó 2-án. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefonszám 323.