Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 9. szám - Az államügyészség reformja

34. Jogesetek Tára 9. szám. A íelfolyamodás lényegeben sikerre nem vezetett s igy ennek költségeit végrehajtató szintén nem igényelheti. HM IS. évi januárius hó 7-én. Bűnvádi eljárásból. A vasúti állomási elöljáró ezen minőségében közhivatalnoknak tekintendő. Sz. 3578—1907. II. A kolozsvári kir. ítélőtábla rágalmazás vétségével vádolt B. Pál elleni ügyben végzett: A királyi Ítélőtábla mindkét alsóbbfökii bíróság Ítéletét a H|>. 557. §. értelmében alkalmazandó 437. §. második bekezdése alapján a l!p. 384. §. 4-ik pontjában irl alaki semmiségi okból ezen §. végtételéhez képest a megelőző egész eljárással együtt hivatalból megsemmisíti s az iratoknak illetékes eljárás czéljából a dérai királyi törvényszékhez leendő áttételét rendeli el. Indokok : Sértett Demeter Rezső vasnti állomási elöljáró ezen minőségében közhivatalnoknak lévén tekintendő, miután a vádlott állal az aradi m. á. v. üzletvezetöség kiküldött közege előtt jegyzőkönyvbe mondott tények az ö hivatali kötelességeire vonatkoznak, vádlott ellenében az eljárás a btkv. 270. §-a értelmében hivatalból inditandó meg. Minthogy pedig a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-cz. 17-ik §-ának 3-ik pontja a rágalmazás vétségének ezen eseteit a királyi törvényszékek hatáskörébe utalja, az alsótoku bíróságok a Bp. 384. §. 4-ik pontjába ütköző nyilvánvaló alaki jogsértést követtek el akkor, a midőn a kir. járásbíróság hatáskörének túllépésével a fentebbiek szerint oda nem tartozó ebben az ügyben eljártak, miért is Ítéleteiknek a hivatkozott §-ok alapján hivatalbóli megsemmisítésével az iratoknak az illetékes királyi törvényszékhez leendő áttétele volt elrendelendő. Tárgytalanná válván ez által a vádlott és védője által a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjaira alapított semmiségi panaszok, a kir. Ítélőtábla azok fclülbirálatát mellőzte. 1907. évi deczember hó 22-én. Telekkönyvi rendtartásból. \ Az okiratban foglalt főügyleten kívül bevett külön s az utóbbival össze nem függő mellékszerződés, hogy kamat helyett hitelezőnek a jelzálogul lekötött ingatlan használata átengedtetett azzal, hogy azt a tőke visszafizetéséig a kérel- | mes hitelező használhassa, az optk. 1373. §. rendelkezése szerint jogilag hatálytalan ugyan, de ennek a főügyletre a kölesön szerződésre befolyása nincs. 4772—1907. [. sz. A kolozsvári kir. Ítélőtábla végzést hozott. Az elsöbiróság végzése részben megváltoztattatik s a Borgómaroson 1907 szeptember 2-án kiállított hiteles magyar fordítással ellátott kötelezvény alapján a zálogjog 500 K erejéig a borgótihai I. Rész, 1547. sz. tjkvben A -j- 1 rdsz. és 4963. hrsz. alatt T. J. lui Grigoria nevére bekebelezett 3A rész jutalékra T. J. (a lui Györgye) javára bekebleztetik s foganatosítására a tkvi hatóság utasittatik. A T. G.-né szül. K. T.-val szemben a végzés helybenhagyatik. Mert a kéréshez csatolt kötelezvény czimü okirat a tkvi rdtartás 81. és 82. §-aiban a bekeblezésre előirt minden kellékekkel bíró kölcsönügyletet tartalmazó szerződés és a tkvi rdtartás 69. §-ába nem ütközik a zálogjog bekebelezésének megengedése, mivel az okirat tartalma szerint a követelés jogalapja kölcsönügylet, ami nem érvénytelen1 s annál kevésbé mondható, hogy az érvénytelen jogalap nyilvánvaló, már pedig csakis nyilván érvénytelen jogalapu követelést magában foglaló okirat alapján nem teljesíthető a bekeblezés illetően előjegyzés. Az okiratban foglalt föügyleten kívül bevett külön s az utóbbival össze nem függő mellékszerződés, hogy kamat helyett hitelezőnek a jelzálogul lekötött ingatlan használata átengedtetett azzal, hogy azt a tőke visszafizetéséig a kérelmes hitelező használhassa, az optk. 1372. §, rendelkezése szerint jogilag hatálytalan ugyan, de ennek a főügyletre, a kölcsön szerződésre befolyása nincs, mert eme körülmény a kölcsönügylet érvényességének feltételéül kikötve nem lett. Az ősiségi nyilt parancs czélzata az volt, hogy ingatlanok tulajdona biztosítása az előző időktől eltérőleg az optk.-nek megfelelően szálljon át s a 19. kimondja, hogy a fekvők időleges eladása azon feltétellel hogy a hitelező kamatul a fekvő haszonvételét kapja, tiltatik, de jelen esetben ily időleges eladásról szó sincsen. T. G.-né szül. K. T. az 1547. sz. tjkvben már nem levén tulajdonos, a zálogjog bekebelezési kérés feljegyzés nélkül elutasítandó volt s e részben az elsöbiróság végzése helybenhagyatott. 1907. deczember 28. A tagositási eljárásból. Hogy ha a község határához oly nagy Kiterjedésű erdők tartoznak, a melyeknek a tagositási eljárásból való kihagyása a költségkímélés szempontjából esetleg kívánatos és előnyös, a megengedhetőségi tárgyaláson felek az eljárási utasítás 13. §. harmadik bekezdésére figyelmeztetendők. Szám: 4792/907. I. A kolozsvári kir. ítélőtábla K. József és társa körösbányai lakosoknak, mint tataresdi birtokosoknak Tataresd község többi birtokosai ellen, tagosítás elrendelése iráttl, a dévai kir. törvényszék előtt folyamatba tett úrbéri ügyében végzett : Az elsöbiróság Ítéletét és az 1907. évi június hó 19-én megtartott tárgyalás szerinti megelőző eljárást hivatalból megsemmisíti s a kir. törvényszéket utasítja, hogy a K. József és társai által 3144/907. szám alatt beadott kérvény alapján tűzzön ki a helyszínére az eljárási utasítás 45. §-nak megfelelően uj tárgyalást és egyidejűleg szerezze be a gyámság és gondnokság alatt lévők névjegyzékét, valamint az azok birtokaira vonatkozó adatokat és ennek megtörténte után a tárgyaláson, az eljárási utasítás 46. §-hoz képest, hallgassa meg az érdekelt feleknek az idézett kérvény folytán teendő nyilatkozatait, figyelmeztetvén egyidejűleg azokat az eljárási utasítás 42. §-sa harmadik bekezdésén alapuló azon jogaikra, hogy a nagykiterjedésű erdő és legelőterületeknek a tagositási eljárásból való kihagyását kérhetik s azután nyomozza ki hivatalból, hogy a tagosítás elrendelésének feltételci meg vannak-e s azon esetben, ha valamely területnek a tagositási eljárásból való kihagyása iránt a tárgyaláson kérés lenne előterjesztve, állapittassa meg annak a telekkönyvi vázrajz által igazolt fekvéséi: továbbá, hogy a megengedhetöség kérdésében hozandó határozat, az elj. utasítás 45. §-hoz képest a tagosítást kérő és azt ellenező felek meghatalmazottjainak kézbesíthető legyen, hívja fel a feleket meghatalmazottjainak a tárgyaláson való bejelentésére s azután hozzon a kir. törvényszék a megengedhetöség kérdésében a tárgyalás eredményéhez képest uj ítéletet. Indokok : Az eljárási utasítás 45. §-sa szerint a tagosítás iránti kérvény alapján szükséges tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a törvényszék hivatalból köteles intézkedni a gyámság és gondnokság alatt levők névjegyzékének, valamint a birtokokra vonatkozó adatoknak megszerzése iránt. A kir. törvényszék ezen ügyben sem a tárgyalás kitűzését elrendelő 3144—907. számú végzésben, sem később, a jelzett irányban nem intézkedett és a tárgyalás azon adatok megszerzése nélkül lett megtartva. Továbbá az eljárási utasítás 46. §-sa világosan rendeli, hogy a tárgyaláson az érdekelt felek meghallgatása után nyomozandó ki hivatalból a kiküldött bíró által, hogy a tagosítás elrendelésének feltételei megvannak-e? Jelen esetben azonban