Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

84 szedett gyümölcsökre terjed ki, felelőssége ennél sem kissebb, sem nagyobb nem lehet. Gyakorlati kérdés ezzel kapcsolatban, hogy menynyiben befolyásolja a visszatartó birtokos most vázolt felelősségét a perinditás. Nézetem szerint semmiben sem, mert a visszatartási jog csak a viszonos teljesítéssel szűnik meg, ezután válik csak rosszhiszeművé a visszatartó birtokos. A gyakorlatban azonban éppen a visszatartó birtokos fogalmának nem-ismerése miatt, ez a tétel elhomályosul s a perindítástól kezdve rosszhiszemű birtokosként bánnak vele s az elmulasztott gyümölcsökért is felelőssé teszik, ami kétségkívül méltánytalan. Az Optk. jogrendszérében az elvont hasznok megtérítésével kapcsolatban nagy szerepe van az idő folyásának. Az Optk. 1849 §-a értelmében u. i. mindenféle kártalanítási követelés „elenyészik" a tudomásra jutástól számított 3 év alatt. Egybevetve e szabályt az Optk. azon további rendelkezésével, hogy a jóhiszemű birtokos a perindításig szedett hasznokért egyáltalán nem felel, — a klasszikus elmélet szerint a 3 éves elévülés csak a rosszhiszemű birtokos szempontjából bir jelentőséggel. Minthogy azonban a visszatartó birtokos a dolog természeténél fogva a rosszhiszemű birtokosnál előnytelenebb helyzetben nem lehet, e szabály reá is kiterjesztendő. A magyar jogrend szempontjából vizsgálva az idő folyásának szerepét, itt nincs olyan szabály, amely a rosszhiszemű birtokos javára a 32 éves elévülési időt megrövidítené. Mindazonáltal ujabb bírói gyakorlatunk szerint, ha a jogaiban sértett fél ok nélkül hosszú időn át késlekedik jogai érvényesítésében, úgy őt lemondottnak kell tekinteni. A gyakorlatban tehát az emiitett elévülési idő jelentékenyen megrövidül. Viszonos kötelem esetében — a magyar jogszabályok értelmében — a visszatartó birtokos felelőssége teljesen meg is szűnhet. Nem köteles u. i. a végtelenségig várni a megkésett szolgáltatásra, hanem ha érdekmúlás forog fenn, elszegheti a szerződést s ebben az esetben nem lévén kötelezve a dologszolgáltatásra, az elvont hasznok kérdése fel sem merül. Természetes azonban, hogy a késedelmes fél ellen bármikor pert is indíthat a szolgáltatás teljesítése iránt. Az Optk. az éídekmulást nem ismeri. (Optk. 919. §.) b.) A visszatartó birtokos a költségmegtéritési és az elviteli jog gyakorlása tekintetében a rosszhiszemű birtokossal esik egy tekintet alá. Ennek megfelelően csupán szük-