Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - Az eshetőleges keresethalmozás

75 Szerzői jogbitorlás esetén az 1921 : LIV. t. c. 18. §-a még azt is lehetővé teszi, hogy a sértett fél kártéritési igényének megállapitása és a bitorló elleni büntetés kiszabása a polgári biróság előtt ugyanabban a keresetlevélben kérelmezhető legyen. A kivétel engedélyezése itt abban áll, hogy magánjognak büntetőjoggal halmozása engedélyeztetik azért, mert ugy a sértett vagyoni és nem vagyoni kártéritési igénye, mint a bitorló bűnössége ugyanazon ténybeli alapból fakad. Egymástól külömböző ténybeli és jogi alapon nyugvó s egymással össze nem függő keresetek halmozását egyetlen tételes jogszabályunk sem engedi meg, mert az ilyen, egymást kizáró kereseti kérelmek közül csak egy részesülhet birói oltalomban, mig a többi elutasitandó lenne, mely esetben felperest oly irányú fellebviteli jog illetné, hogy az eventuális keresetei közül egy reá nézve előnyösebb, másik kereseti kérelme alapján hozzon a biróság Ítéletet. A legujabbkori jogszabályalkotások is kétségtelenné teszik, hogy az eshetőleges perjogi elv jogintézményünkben nem horuosult meg. így az 1440—941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján, e jogszabályban meghatározott időben ingatlanát a vevő érdekében érvényesülő hatósági kényszer hatása alatt elidegenitő fél eredeti érvénytelenség cimén megtámadhatja a jogügyletet s követelheti az eredeti állapot helyreállitását. Ugyanezen rendelet 7. §-a kárenyhítési igényt biztosit az ingatlan eladója részére, aki ingatlanát habár érvényes jogügylettel, de értékén alul idegenitette el, ha ebből súlyos károsodása származott. Az eladó tehát nem indithat eshetőlegesen halmozott olyan keresetet, hogy az elidegenitési jogügylet érvénytelenittessék s állittassék vissza az eredeti állapot, ha azonban ezt a kereseti kérelmet a biró nem találná honorálhatónak, ez esetre kárenyhités ítéltessék meg részére, mert az ekkép halmozott keresetek egyikének jogalapját a jogügylet eredeti érvénytelensége, mig a másikét az érvényes jogyügylet folytán bekövetkezett károsodás enyhítéséhez való igény képezi. Ezt a felfogást emeli bizonyosságra a 3000—1942. M. E. sz. rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése, mely szerint az 1440—1941. M. E. sz. rendelet 6 §-a alapján támasztott visszakövetelés iránti kereseti kérelmét a felperes az alperes