Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

17 vénytelenítésére irányuló kereset esetleges elutasításával aeonban nem nyer eldöntést az a kérdés, hogy a felperesnek a szerződés megkötésének körülményei szerint van-e igénye kártérítésre ? Az a körülmény viszont, hogy az adás-vételi jogügylet érvénytelemégének kimondása a kártérítési pert tárgytalanná tenné, szintén nem vonja maga után a perfüggőséget. Ebben az esetben ugyanis a kártérítés iránti igény elbírálása nem azért válik tárgytalanná, mert a jogügylet érvénytelenségét kimondó ítélet e felett is jogerősen döntött hanem csak azért, mert a kárenyhítési igény fenn nem állása következménye annak, hogy a jogügylet érvényesen létre nem jött. Igaz ugyan, hogy a felperes az utóbbi igényét már az első keresetében is érvényesíthette volna, azonban ennek elmulasztása az eljárási szabályok szerint nem zárja ki azt, hogy ezt az igényét önálló perben érvényesítse. Az előadottak szerint a fellebbezési bíróságnak a pergátló kifogást elvető döntése nem jogszabályt sértő. (Kír. Kuría P. VII. 280éÍ943. szám.) b) ITIa^ánioé3. A Ht. 77. §. a) pontjira alapított bontókereset elutasítása a visz szahlvás komolytalan valta miatt. A fellebbezési bíróság az elsőbírósággal egyezően a rendelkezésre álló adatoknak beható vizsgálata alapján okszerű következtetés eredményében jutott arra a helyes megállapításra, hogy felperes részéről a H. T. 77. §• ának a) pontjában meghatározott bontóok megvalósulása szempontjából megkívánt, az életközösség helyreállítását komolyan és őszintén célzó törekvés az életközösség visszaállítására megszabott időtartam alatt nem volt meg. Nem szorul ugyanis bővebb magyarázatra, hogy az olyan férj, akí Pp. 448. § a szerinti eljárás igénybevétele idejében az akkor már folyamatba lévő és a nötartási díj fizetési kötelezettsége alóli mentesülését célzó újított perben feleségének feslett és érdemtelenségének megállapítását maga után vonható életmódjára hivatkozott és azt bizonyítani is kívánta, nem a megbocsátás és megértő békülékenység szellemében kérte a bírói felhívás kibocsátását, hanem nyilvánvalóan csak azért, hogy ily módon felesége ellen — a kilátásosabbnak vélt — bontóok megállapíthatása céljából szükséges alapot megszerezhesse. Nincs jelentősége annak, hogy felperest az újított perben alperes érdemtelenségére vonatkozó tényelőadás megtételénél milyen szándék vezette, mert ha felperes nem is lépte tul az abban a perben jogosnak mondható perbeli ténykedés kereteit, az még nem zárja ki ugyanabból a jelen perre vonatkozó ama következtetés levonásának a lehetőségét, hogy felperes az emiitett érdemtelenségí kifogás következetes fenntartásá val, mint a Pp. 648, §-a szerinti másik eljárást is ugyanakkor igénybevevő fél a hatályossághoz