Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Az 1944.:V. t. c. gyakorlati jelentősége

98 A 2. §. viszont a házasságon kívül született gyermekre való családi név átruházását a kővetkezőképpen engedi meg: „A házasságon kívül született gyermek atyjának családi nevét kapja, ha az atya a gyermeket tőle származónak elismerte (1894: XXXIII. t. c. 41. §-a) és családi nevét a gyermek és az anya beleegyezésével közokiratba foglalt nyilatkozattal a gyermekre átruházza. A családi névnek ilyen átruházásához az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges." Hasonlóképen szükséges a tizennyolc évet be nem töltött gyermeknél a törvényes képviselő beleegyezése, mig viszont az anya halála, elmebaja vagy más akadályoztatása esetén a nyilatkozat érvényességéhez beleegyezés nem szükséges. A törvény szövegének ezen kivonatos ismertetése után lássuk annak népünk életében való fontosságát és kihatásait. Népünk legszélesebb rétegeiben, de különösen az egyszerű, gyermektelen földmíves családoknál eddig is szokásban volt valamely közeli rokont, de nem egyszer teljesen idegent, lelencet, gyermekmenhelyi kihelyezettet nevelni, tartani, aki később örökbefogadási szerződés alapján, vagy akár anélkül a kis családi vagyont örökölte, nevelő szülei gazdaságát folytatta. Az ilyen viszonyt természetesen mindaddig, amig valamilyen érdekösszeütközés létre nem jő, nem lehet a szabatos kötelmi jogszabályok rideg szemüvegén keresztül nézni, de ha valamilyen okból gyakoriakká válnak, a törvényhozó előrelátására vall, ha ezt a viszonyt akként igyekezik szabályozni, hogy a családi meghittség szem előtt tartása mellett lehetőleg az érdeksérelmek kiküszöbölhetők, az érdekösszeütközések elkerülhetők legyenek. Már pedig ma éppen olyan korszakot élünk, amikor a családbafogadás nemcsak, hogy egyre gyakoribbá lehet, hanem az állam és a társadalom tehermentesítése és a jövendő nemzedéknek családi körben való felnevelése céljából egyenesen kívánatos. Gondoljunk csak arra, hogy a világháború következtében szükségessé váló hadmüveletekkel vagy akár az ország belsejét ért terrorbombázásokkal kopcsolatban hány gyermek válik apátlan-anyátlanná. Ezek további neveléséhez a nemzeti jövő szempontjából az épen maradt családi köröknek kell hozzájárulnia. Erre az örökbefogadás intézménye nem teljesen alkalmas. Az örökbefogadás a vérségi kapcsolat helyett azzal