Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A perújításról (Folytatás)

Erdélyi lo^élel 53 szerint perújításnak van helye, még pedig akkor is, ha a román jog szabályai szerint a perújítás kí volna zárva. Mint ismeretes, az e részven hatályában fenntartott magyar Pp. V. címe a román uralom alatt tételes változásnak alá vetve nem volt s azt az elcsatolt területen működött román bíróságok mindvégig az eredeti szövegezésben alkalmazták. Ennek dacára a román megszállás idején egy — a Pp. rendszerétől merőben idegen — esetben a perújítás gyakorlatilag még is kí volt zárva. Ha t. í. az érdekelt fél olyan ügyben élt perújítással, amelyben végső fokon a bukaresti Semmítőszék döntött, a román bírói gyakorlat a perujitásí keresetet, mint megengedhetetlent elutasította azon az alapon, hogy az egységesítő jellegű román semmitőszékí törvény a magyar Pp. szerinti per~ újítás lehetőségét nem ismeri, mert a Semmítőszék határozatai e bíróság szervezeti törvénye értelmében visszavonhatatlanok és semminő jogorvoslat utján meg nem változtathatók* A 8220/1941. M. E. számú rendelet 51. § elöl idézett első bekezdése első tételének érvényénél fogva ez a perjogi korlátozás elesvén, a rendelet hatálybalépése óta perújításnak a román Semmítőszék által annak idején harmadfokon hozott határozatok ellen is önként értetődően helye van* • Sőt a kír. Kúria P. IV. 1421/1941. számú ítéletével a fent hivatkozott rendelet 13. és 51. §-ainak egybevetése alapján azt állapította meg, hogy a perujitásí kereset azon a címen, hogy a román jog a perújítást a fentebbiek értelmében kizárta, a magyar bíróságok által olyan esetben sem utasítható vissza, amidőn a román Semmítőszék határozata ellen még a román törvények hatálya alatt beadott és azok szerint kizárt perujitásí keresetnek az elbírálásáról van szó# (Folytatása következik.)