Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A m. kir. Államkincstár felelősége az 1440-1941. M. E. sz. rendelet 6. és 7. §-ainak alapján

járás a törvény vonatkozó szakaszának hatá ybalépésekor a hatóság előtt még folyamatban volt-e, vagy pedig határozathozatal által/ vagy időmúlás következtében ís volt-e fejezve. (Szegedi kír. ítélőtábla P. I. 30él—1942. sz. határozatából.) Mm Hirdetményi idéiés telekkönyvi eljárásban háború folytán akadályozott személlyel szemben. K. D. javára a tulajdonjog Cs. J. ingatlanaira 1924-ben előjegyeztetett. K. D. 1927-ben az ÉszakaTE erikai Egyesült Államokba költözött és azóta ís ott él. Cs. J. a Tkvi Rdts 99. § alapján kérdelmet terjesztett elő az előjegyzés törlése iránt, miután K. D. sem az igazolási határidő meghosszabbítását nem kérte, sem az igazolási kereset megindítását nem igazolta. Egyben, hivatkozással a Tkvi Rdts. 140. § ára és és a Pp* 174. §-ra, minthogy K. D. részére a kézbesítés eleve sikertelennek mutatkozik, ielhíva az 1990-1942. M. E. sz. rendelet 22. §-át is — K. D-t hirdetményi eljárással kéri a kitűzendő tárgyalásra megidézni. A telekkönyvi hatóság a kérelmet elutasítja. A marosvásárhelyi kír. tőr vény szék felfolyamodás folytán az elsőbíróság végzését feloldja, megállapítván, hogy hirdetményi idézésnek van helye. A T. R. 140 §. í. bek. szerinj a tkvi végzések kézbesítésének a 138. §. 1. pont alatt felsorolt személyeknél, amelyek közé adott esetben fC. D. is tartozik, — azoknak saját kezébe kell történnie. E §* ut. bek. szerint a kézbesítésre a Pp.-nek az első kereset folytán hozott végzés kézbesítését tárgyaló szabályai nyernek alkalmazást. Kétségtelen, hogy adott esetben az, aki ellen a szóbanforgó tkvi előjegyzés tör/ése kéretik, 1927. év óta az Északamerikai Egyesült Államokban tartózkodik, amellyel jelenleg háborúban állunk s így a kézbesítést nevezett részére teljesíteni nem lehet. Ez esetben pedig a Pp 174 § rendelkezései szerint a kézbesítés hirdetmény által történik. De ez általános jogszabályon kívül az 1990 1942. M. E. számú — háború következteben szükségessé vált kivételes szabályok megállapításáról szóíó rendelet — 1. §-a az ügyei ellátásában akadályozott személynek tekinti a h , pont szerint azt is, aki olyan helyen tartózkodik, amellyel a háború következtében a bíróság székhelyéről közlekedni nem lehet. Ez esetben a R. 22. §. kimondja, hogy ha a végrehajtás, valamint egyéb nem peres eljárásban — amelyek közé a tkvi eljárás ís tartozik — az 1. §. értelmében akadályozott személy van érdekelve és az képviselietésröl nem gondoskodik, reá azok a szabályok állanak, amelyeket az illető eljárás szerint az ismeretlen helyen távollevőkre kell alkalmazni. A rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy adott esetben hirdetményi kézbesítésnek van helye, akár a rendes, — akár a rendkívüli háborús viszonyok esetére szóló kivételes rendelkezéseket is tekintjük irányadóul. (Mv. tszék Pkf. 4439-1942. szám.)