Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Patronázs felújítása

20 Erdélyi lo^élel következményei be nem állhattak. (A nagyváradi kír. ítélőtábla P. I. Í260—Í942. sz. határozatából.) ti. A Ppé. 12. §-a csak célszerűségi rendelkezés ttartalmaz. mellőzésének szankciója nincs. A Pp. 180. § 2. pontjában enlített hatósági eljárás alatt olyan, a törvény rendelkezésé cél fogva teljesítendő hatósági eljárást kell érteni, melynek eredménye múlhatatlanul szükséges ahoz, hogy a kereseti igény a polgátí bíróság előtt érvényesíthető legyen. Ilyen hatósági eljárásnak azonban, — miként arra az elsőbíróság is helyesen rámutatott, — nem tekinthető a Ppé. 12. §-ában kötelezően előírt az a rendelkezés, hogy a törlési keresetet az illetékes telekkönyvi hatóságnál kell benyújtani. A törlési kereset benyújtásának helye csak célszerűségi okból a telekkönyvi hatóság, mert a tőrvény nem fűz semmi jogkövetkezményt ahoz, ha nem ott nyújtják be (C.5998-1925). Ezenfelül az 1440—1941. M. E. sz. rendelet 6. §-ára alapított perekben, — amilyen a jelen per ís, — az idézett rendelethely sem létesít perelőfeltételt arra az esetre, ha a fél a törlési keresetet nem a telekkönyvi hatóságnál nyújtaná be. (a nagyváradi kír. ítélőtábla P. I. 958—1942. sz. határozatából.) 12. Agrárreform sorén magánosoknak kiosztott ingatlanokra vonatkozó kárenyhítési igény érvényesítése végett indított eljárás lefolytatandó. Az elsőbíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint az (440— Í94Í. M. E. számú rendelet 2. §-ra hivatkozással felfüggesztette az ugyanezen rendelet 7. §-a alapján megindított kártalanítási eljáfástt téves. Eltekintve attól a kír. ítélőtábla által állandóan követett gyakorlattól, hogy a kárenyhítési követelést érvényesítheti e román agrárreform folytán kiosztott ingatlant elidegenítő volt tulajdonosa ís, az 1440- 1941. M. E. sz. rendelet 2. §. í. bekezdésében kifejezetten olyan ingatlanokról rendelkezik, amelyek köztestületek, közíntézetek stb. tehát nem magánszemélyek tulajdonában vannak. Az ugyan e § utolsó bekezdése pedig a rotxán földreform során szerzett s ma is az így tulajdont szerzett fél tulajdonában lévő ingatlanok tárgyában helyez kilátásba uj szabályozást. Nincs azonban olyan rendelkezés, melymely az ilyen — már időközben elidegenített — ingatlanokra vonatkozó kárenyhítési igény érvényesítésének útját áHaná. Ennélfogva a kír. ítélőtábla helyt adott kérelmező felfolyamodásának, az elsőbiróság végzését megváltoztatva s ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasította. (A nagyváradi kír. ítélőtábla P. I. 1648 -1942. sz. határozatából.) 13. Felfüggesztendő a kárenyhítést eljárás ha a panaszlott telekkönyvi jogszerzése még hatósági jóvábahagyástól függ. A felek egyező előadása szerint a kárenyhítési eljárás tárgyát képező ingatlan, amit kérelmező atyától őrőköít, telekkönyvije^ még a kérelmező atyának nevén