Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

ÜS te-a^M lottói tak időközben magyar állampolgárokká váltak, másrészről azért, mert az I980-Í940. M. E. számú rendelet 3. §-a kimondja, hogy a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 9. § ában előirt igazságügy, miniszteri rendelkezés nem szükséges, a visszacsatolt területeken a főhatalom átvétele előtt, a volt román honosok által elkövetett bűncselekmények miatt, harmadsorban pedig azért, mert a hivatkozott rendelet 4. §-a kimondja azt is, hogy nem indítható meg eljárás, ha annak megindítását a rendelet 6. §-ában meghatározott okok valamelyike, vagy más ok kizárja, már pedig a jelen esetben ilyen más oknak tekintendő az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a magyar törvény szerint nem büntethető* Végül kiemeli a m, kir. Kúria azt is, hogy a kir. ítélőtábla által megállapított ama ténynek, hogy sértett hatósági alkalmazásában a főhatalom átvétele után is megmaradt, a felvett jogkérdésre nincsen kihatása. A kifejtettek értelmében a m. kir. Kúria ugy találja, hogy az elsőfokú bíróságok a Btk. 385. §-ának U c. pontjában meghatározott anyagi semmíségí okot létesítettek az által, hogy vádlottakat az 1914: XL. t. c-be ütköző bűncselekményben ís bü nősnek mondották kí, jóllehet a bünvadí eljárás megindítását, illetve a büntethetőséget kizáró ok áll fenn. (Kúria B. II. 3Í84 Í942/Í?. száma Dr. Szolnok.) 52. A büntetés végrehajtásának fel nem függesztése és az előzetes rehabilitáció ki nem mondása miatt nincs helye semmiségi panasznak. A büntetés végrehajtásának fel nem függesztése miatt a másodfokú ítélet ellen az 1. Bn. 10 §-a értelmében sem a vádlott, sem a különvédő nem élhet semmíségí panasszal. Ugyancsak törvényben kizárt a rehabilitációs törvény nem alkalmazása miatt bejelentett perorvoslat, mert az elítélés hátrányos jogkövetkezményei előzetes kizárásának mellőzése nem semmíségí ok, ilyen címen tehát semmíségí panasz nem használható. (Kuría III. 624-1943.) d»3. A magáninditvány előterjesztése különös formához kötve nincs. Elegendő ha a beadványból kitűnik, hogy sértett a rajta esett sőrelem megtoilását kivánja. A kir. törvényszék a becsületsértés vétségében a vádlott bűnösségét azért nem állapította meg, mert a sértettek beadványa ned perrendszerü magáninditvány, amely alkalmas volna a vádlott felelősségrevonására. Ez a felfogás téves. A Bv. 6 §. U bekezdése csak arra utal, hogy rágalmazás és becsületsértés miatt magáninditvány alapján indítják meg az eljárást. A Btk. ÍÍO §-a is csak azt rendeli, hogy a sértett fél indítványára öldöshető vétség esetén a jogosítottnak indítványa nélkül a bűnvádi eljárás meg nem indítható, — nem tartalmaz ellenben intézkedést arra, hogy a magáninditvány előterjesztésének mí az a perrendszerü formája, melynek