Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

81 Házassági vagyonjogunk rendszere/ Irta : Dr. Székely István. Az emberi lét térben és időben korlátolt dimenzióiban, a születés és halál közötti időfolyamat legkomolyabb megfontolást igénylő cselekménye, egyben jogi ténye a házasságkötés. A házasságkötés jogügyletének az életközösség egész tartalmát1 determináló hatásán kívül igen nagy jelentősége van köz- és magánjogi téren egyaránt. A házasság közjogi vonatkozásai célkitűzésünk körén kívül esnek. Ez okból annak csak magánjogi, — s a mellőzhetetlen személyi vonatkozások futólagos érintése után — vagyonjogi következményeit óhajtom főbb kérdéseiben röviden megvilágítani. A házasság' jogi meghatározásánál most is a Modestinus definíciójából indulhatunk ki. E szerint a házasság „conjunctio maris et feminae, et consortium omnis vitae, divini atque humani juris communicatio".2 A házastársak közötti eme legbensőbb, isteni és erkölcsi törvényeken s jogszabályokon nyugvó kapcsolatnak első alapfeltétele : a házasfelek egyenjogúsága. „Nincs semmi, ami ékesebben és igazabban fejezné ki a gyöngébb nem megbecsülését és tiszteletét, mint a férj és feleség egyenjogúságának jogtétele." ' Mindez kultúráltságunk bizonyítéka. Általános szabályként állapíthatjuk meg, hogy a nőnek a házasságban elfoglalt helyzete tükrözi vissza legtisztábban a törvényhozónak a házasságra vonatkozó nézetét. A korábbi idők a nőben nem egyenjogú élettársat, hanem csak olcsó munkaerőt, vagy a kárnális vágyak kie+) Dr. Székely István egyetemi ny. r. tanát előadása, melyet a magyal magánjog hatályának a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre való kiterjesztésével kapcsolatban (740-1942. M. E. sz. rendelet) a Kolozsvárott működő kir. bíróságok felkérésére a kolozsvári kir. ítélőtáblán tartott 1942 évi április 15-én. *) „Dram prüfe, wer sích ewig bindet, ob sicfc das Herz ztim Herzen findet ! Der Wahn ist ktirz, die Ret»' íst lang." Schiller i Das Líed von der Glocke, 9Í—93. sorok. *) Lex. I. Dig. de rltu. n«pt. XXI. 4. 3) Dr. Jancsó Györgyi Magyar Házassági vagyonjog. Budapest 1890, Előszó.