Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Erdély magánjoga

* Erdélyi |o^éle« Ez mesint egy olyan kérdés, amellyel a jog elméleti és gyakorlati művelőinek, - utóbbiaknak a tényleges helyzet ismertetésével, behatóan kellene foglalkozníok. Ad. c. Az előző pont alatt érintett tanulmányok vehetnének el talán arra is, hogy megállapítást nyerjenek a netán szükséges változtatások és módosítások, amelyek a? Anyaországban élő családi vagyonjogi és örökösödési szokásjogon elvégzendők lennének;avégből, hogy az érdélyí népi és vagyoni viszonynak meg is feleljenek. Ad. d. Az erdélyi nép előzetes felvilágosítása azonban a tervbe vett uj jogrendszer átültetésének, alighanem, a sine qua non-ja kell legyen. Evégből a legalkalmasabbnak látszó földművelésügyi szervezetek férhetnek a falusi nép lelkületéhez legközelebb. Míg a városi közönség felvilágosítására a hírlapok hasábjain közzé tett ismertető közlések szolgálhatnak. Az elmondottakból következik, hogy az erdélyi lélek mentálításához alkalmazott s ennek megfelelő családi- vagyonjogi és örökösödési jogszabályok máról-holnapra, egy tolvonással, nem üttethetők át e jogszabályokra nézve idegen területre. Hanem kell, hogy azok, a jogérzülettel megegyezően a köztudatba átmenjenek s ezáltal a szokásjog kialakulása feltételeit el is nyerjék. Az erdélyi jogterületen a román megszálló hatalom ££ éven át vezetett, sok tekintetben kifogás alá eső, jogszolgáltatási rendszere által előidézett hibák, jogsérelmek stb. reparálása s az evégből már eddígelő ís alkalmazott uj jog- és eljárási szabályok gyakorlati keresztül vitele, hozzávéve ezekhez a jogszolgáltatás körüli személyi nehézségeket is, máris a jogszolgáltatás terén kaotikus állapotokat idéztek elő. Ha ehhez még egy, nem kellő módon előkészített, általános magánjogi szokásjog - komplexum átültetése is hozzájárul, tartani lehet egy oly bábeli zavartól, melynek káros kihatásai előre meg nem jósolhatok, de sejthetők. Ez okok indítják az Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlését mint a gyakorlati jog kereséssel foglalkozó székelyföldi ügyvédi kar erre jogosult szervét, arra, hogy egyelőre csak fentiekben tett nagy vonalakban terjessze elő tiszteletteljes állásfoglalását, ez egyébképpen elvileg általa is kívánatosnak vélt jogegységesítés tekintetében, azzal, hogy a tervezet részletkérdéseire ezúttal fölöslegesnek véli kiterjeszkedni.* * HozzászóTctt a ké'déshez a marosvásárhelyi kír. ítélőtábla nagytudásá elnöke: dr. Szobonya Bél* is, akt a marosvásárhelyi Ügyvédi Kamara itt kősóit rendkívüli kőzgyülésí'határozatával ellentétes álláspontot foglalt el és fe/tett ki, a marosvásárhelyi kir. lté\őtáblának 1942. évi évnyíté teliét ftléaén elmondott nagy jogászi értékű beszédében, melyet alább közifink.