Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

Erdélyi foltot azonban nem lehet kétséges,, hogy a? ingatlanok elidegenítése idején volt s a felen forgalmi ér­tékközötti különbözet nem kizáró­lag az előbb emiitett drágulási folyamat következménye, hanem részben annak következtében elő­állott többletérték is hogy az in­gatlanok az elidegenítéskor nem a valóságos értéket megközelítő, vagy azt elérő, a kereslet és kínálat alap­ián a rendes viszonyok között kiala­kuló forgalmi áron cseréltek gazdát. A kiemelt körülményekre tekin­tettel v a kir. Ítélőtábla a kárenyhí­tési igény alaposságát megállapí­totta (Nagyváradi ítélőtábla P. I. 2o35-1941 sz.) 1 ©. Az Í440 - Í94Í. M. E. sz. rende­let 7. §*a alkalmazásánál a? ingatlanért adott vételárat általában a hivatalos lei beváltási arányban kell pengőre átszá­mítani. Az első világháború előtti és a román megszállás alól tőrtént felszabadulás utáni forgalmi árak összehasonlításából számítható ki az az érték ami az in­gatlanok más javakhoz viszonyított értékének tekinthető. A különböző javak egymáshoz viszonyított belső értékének megfe­lelő forgalmi árak csak rendes gaz­dasági élet keretében alakulhatnak kí. Az így kialakult forgalmi ár­egyensuly azonnal megbomlik, mi­helyt a gazdasági élet természetes folyamatát rendkívüli belső, vagy külső események zavarják meg, mint például árúbőség vagy árú­szűke miatti kínálati és keresleti in­gadozások, termelési költségválto­zások, hitelválság, belső zavarok, forradalom, vagy külső behatások, mint a nemzetközi politikai viszo­nyok változása, háború, idegen megszállás stb. Az ilyen viszonyok behatására kialakult forgalmi árak természeteseknek nem tekinthetők és nem is fedik általában az egye-; íavaknalc más javakhoz viszonyí­tott belső értékét s a közönséges élet szóhasználata szerint is ilyen­kor egyes javak drágábbakká, vagy olcsóbbakká válnak, mint amilyenek azok a rendes gazda­sági életben voltak. Ilyen különösen az ingatlanok fenti értelemben vett belső értékét nem fedő forgalmi árkíalakuláso­kat hoztak létre az 1440-1941. M. E. sz. rendelet 7. §-ában meg­jelölt, 1918. október 28. és 194o. szeptember 15 közötti idők esemé­nyei, úgy hogy a most megjelölt időben az íngatlanelidegenítés he­lyén és időpontjában kialakult for­galmi árakat nem lehet az elide­genített ingatlan belső értékét fedő forgalmi áraknak tekinteni, mert ilyenek csak rendes gazdasági vi­szonyok között alakulhattak kí. A rendelet 7. §-a szerint kár (károsodás) alatt a rendelet alkaU mázasát illetőleg "azt a vagyoni hátrányt kell érteni, ami a volt ingatlantulajdonost annak követ­keztében érte, hogy ingatlan vagyo­nát az ott megjelölt 1918. október 28. és 194o szeptember 15 közötti rendkívüli, így az elidegenítésre al­kalmatlan időben vesztette el vagy idegenítette el, minek következté­ben ezért teljes ellenértéket nem kapott. A volt ingatlantulajdonos által elszenvedett károsodás ennek kö­vetkeztében az a különbözet, ami AZ elveszett vagy elidegenített in­gatlan belső értéke és az érte ka­pott vételár között az előbbi ro­vására fennáll; az ingatlan meg­szerzőjének nyeresége pedig áz a különbözet, ami az ingatlan belső értéke és az érte adott vételár kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom