Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

A felek között később létesült és jelenleg is fennálló rokoni kapcsolat stb. Következésképen, ha ehhez hasonló, méltánylást érdemlő körülmények jelentkeznek akár a szerző fél, akár az elidegenítő oldalán, A kártAlanítás cimén visszaadandó ingatlan rész nagysága A bíróság mérlegelése szerint, el fog térni A „károsodás" összegéhez arányosított ingatlan hányadrésztől. Abban az esetben, ha a volt tulajdonos nem ingatlanrész visszaadását, hanem pénzbeli kártalanítást kér/ a „károsodás" méltányos enyhítéseként fizetendő összeg, A természetben kártalanítás esetére az előbbiek szerint visszakövetelhető ingatlan hányadrésznek a kereset vagy kérelem benyujtásakori értékével lesz azonos, mert csak így érhető el a belső értékbení egyenlőség a károsodás enyhítésének a rendelet által előirt e két leggyakrabban előforduló kötelezési alakjánál. Az elidegenítő fél feljogosítása, hogy a kártalanításnak akár természetbeni, akár pénzbeli módját egyaránt, vagylagosan választhassa; nyilvánvalóan arra utal, hogy a rendelet kivételes alkalmazási körén belül nem követhető az általános szabály, amely kimondja, hogy a kártérítés mennyisége a károsodás idején volt érték szerint állapítandó meg. Vagyis ez a rendelethely, ha nem is kifejezetten, de közvetve és lényegileg az átértékelés elvének az ingatlan jelenlegi értékéhez szabott gyakorlati alkalmazását tette lehetővé a'hatálya alá tartozó ügyekben Ehhez képest, ha a károsodott fél pénzbeli kártalanítást követel, először szintén (a fentiek sze= rint kiszámítandó), ingatlan hányadrész állapítandó meg, amely neki természetbeni kártalanítás esetben visszaadandó lenne, figyelemmel a „károsodás" összegére és az ugyancsak fentebb méltatott méltányossági elemre ; ennek megtörténte után pedig, az ekként megállapított ingatlan hányadrésznek a kereset vagy kérelem beadása napján fennálló rendes forgalmi értékét kell meghatározni. A pénzbeli kártalanítás ez utóbbinak az összegével lesz megejthető. Ami a 7. §. 1. bekezdésében, általánosságban említett ,/m'as módon való kártalanítást'" illeti, a fenti számítások és szempontok minden elképzelhető esetben irányadók maradnak, a követelt kárenyhítés természete által megkívánt esetleges, de lényegbe nem vágó eltérésekkel. (Marosvásárhelyi kír. ítélőtábla P* I. lo5o-941 sz.) 9m Nem mentesíti a kárenyhítésre kötelezéstől vásáriét az a körülmény, hogy vásárkor az ingatlanért a forgalmi értéknek megfelelő ellenértéket adott: ha AZ ügyletkötéskor! forgalmi érték AS ingatlan belső, tehát valóságos értékén ¥ alul maradt.* Az eljárás során megállapított tényállás, szerint felek 1931-ben akként állapodtak meg, hogy kérel* mezők az ellenük panaszlottak által folytatott behajtási perekkel érvényesített tartozásaikat akként rendezték, ho5y tartozásaik teljes és végleges kiegyenlítése fejében panaszlottak javára az egyezségben felsorolt, mintegy 31 katasztrális hold kiterjedésű ingatlan szolgálta= tására kötelezték magukat. Ezt a