Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - Az 1440/1941. M. E. számú rendelet 6-11. §§-ainak és az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése [1. r.]

tfj ilyen esetben tehát a rendes magánjogi szabályok szerint az elidegenítő felet kárenyhítési („értékpótlási") követelési jog illeti, ennek dacára a rendelet 7. §-a kárenyhítés-követelési jogot biztosít az elidegenítő telnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés szövegében lemondott-e vagy sem a felén túli sérelem cimén emelhető igényről ; ez következik egyrészt a rendelet 7. §-a első bekezdésének ama rendelkezéséből, miszerint minden kikötés nélkül mondja ki, hogy az ott említett egyéb feltételek esetén, az eladó súlyos károsodása és a szerző aránytalan nyeresége — tehát tulajdonképpen a vételár alacsony volta miatt — kárenyhítést lehet követelni, másrészt pedig abból a meggondolásból, hogy ha ez nem így volna, akkor a rendelet 7. §-a az Optkv hatályossága területén alig nyerne alkalmazást, mert az elidegenítési szerződés a felén túli sérelem cimén emelhető igényről való lemondást az esetek legnagyobb részében tartalmazza, az pedig nyilvánvalóan nem volt a szándéka a rendeletet alkotó m. kir. minisztériumnak, hogy kárenyhítéskövetelési jogot a károsodott félnek az Optkv volt hatályossági területén csak akkor adjon, ha ő a szerződésben a felén túli sérelem jogorvoslatáról nem mondott le; viszont, ha a szerződés szövege nem tartalmazza a felén túli sérelem cimén emelhető igényről való lemondást, ebben az esetben a felperes vagy kérelmező a rendelet 7. §°ára állapított peres vagy nem peres eljárásban nem követelheti az Optkv 934. §-a alapján, a felén túli sérelem cimén, a szerződés megszüntetését s az előbbi állapotba való visszahelyezést avagy a felén túli hiánynak a kipótolását, hanem csak a rendelet 7. és 9. §§-ainak korlátai között adható méltányos kárenyhítést követelhet, 3., további eltérés a rendes magánjogi szabályoktól az, hogy míg ezek szerint a kártérítésnél az eredeti állapotba Való visszahelyezésnek vagy ha ez már nem lehetséges, a ténylegesen vallott kár megtérítésének, megfelelő esetekben pedig ezen felül még az elmaradt nyereség és a nem vagyoni kár megtérítésének van helye, addig a rendelet 7. §-a csak a károsodás méltányos enyhítésére ad jogot. (FolytAtÁ»a következik.)