Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 3. szám - Az 1440/1941. M. E. számú rendelet 6-11. §§-ainak és az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése [1. r.]
Erdélyi elidegenítését eredményező egész ügylet megtámadása és érvénytelenítése, míg a rendelet 7. §-ára alapított kereset vagy peren kívüli kérelem esetében az ingatlan elvesztését vagy elidegenítését eredményező árverés, más hatósági intézkedés, elbirtoklás, tényleges birtokláson alapuló tulajdonjog bejegyzés vagy jogügylet nincs érvényében megtámadva, tehát érvényében és hatályában tovább is lenmarad, 2., a rendelet 6. §-ra alapított per — siker esetében — az eredeti állapot visszaállítását eredményezi úgy anyagi vonatkozásban, mint telekkönyvileg, míg a rendelet 7. §-ára alapított peres vagy nem peres eljárás csakis akkor és csakis annyiban eredményezi az eredeti állapot anyagi és telekkönyvi visszaállítását, amikor és amennyiben a létrejött birói egyezség vagy a meghozott jogerős birói határozat kárenyhítésül az ingatlan egyrészének természetben való visszaadását mondja ki, 3., a rendelet 6. §-ára alapított megtámadási jog csak kereset (peres eljárás) útján érvényesíthető, míg a rendelet 7. §-ára alapított kárenyhítési igényt a fél, szabad választása szerint, akár keresettel, tehát peres eljárással, akár kérelemmel, tehát nem peres eljárással érvényesítheti, 4., a rendelet 6. §-ának 1. vagy 2. bekezdésére alapított kereset sikerének feltétele a hatósági intézkedés, kényszer' vagy fenyegetés szülte kényszerhelyzet fenforgása és bizonyítása, míg a rendelet 7. §-ára alapított peres vagy nem peres eljárásban — nem ügydöntő volta miatt - nem kell és nem is szabad vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy a kárenyhítési követelést támasztó fél az ingatlanát hatósági vagy bármely más kényszer hatása alatt idegenítette-e el. A gyakorlatban, különösen kezdetben, ezt az utóbbi lényeges különbséget egyes alsóbiróságok nem ismerték fel és ennek következtében a rendelet 7. §-ára alapított peres vagy nem peres eljárásban vizsgálat és bizonyítás tárgyává tették azt, hogy a felperes, illetve kérelmező az ingatlanát kényszer hatása alatt idegenítette-e el, a bizonyítás nem sikerülése esetén pedig a keresetet, illetve kérelmet elutasították, ami alkalmat szolgáltatott arra, hogy a