Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - Az 1440/1941. M. E. számú rendelet 6-11. §§-ainak és az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése [1. r.]

% m is elérő emelkedése, majd az 1931. évi hitelválság, a bankbetétek értékének zuhanásszerű leromlása, a három román konverziós törvény, amelyek a magyar pénzintézeteket létalapjukban megrendítették. E közben bekövetkeztek a román belpolitikai viszályok és krizisek, majd a román külpolitikai ég fokozatos beborulása és az ezek hatása alatt előállott ideges gazdasági állapotok. Ilyen politikai, jogi és gazdasági körülmények között s az ezek szülte bizonytalan helyzetben, az ingatlanaikat elidegeníteni kényszerült földtulajdonosoknak legtöbbször nem volt módjuk az ügyletkötés érvényességéhez megkívánt szabad, higgadt megfontolásra s az árak felől megfelelő tájékozás szerzésére, másfelől pedig a most vázolt körülmények összhatásukban azt eredményezték, hogy a megszállott terület legtöbb részén — főleg a vegyes vagy magyar többségű területeken — az ingatlanok valóságos értékének megfelelő egészséges forgalmi árak nem alakulhattak ki s ennek következtében az 1918. évi őszi forradalomtól a román megszállás megszűntéig eltelt időköz alatt ingatlanát elidegenítő földtulajdonos a neki fizetett vételárban rendszerint nem kapta meg az ingatlan valóságos értékét, a kapott vételár pedig vagy mindjárt elúszott vagy további értékromlásokon ment át, tehát az elidegenítő" fél súlyosan károsodott, — ugyanakkor pedig a szerző fél aránytalan nyereségre tett szert, mert az ingatlant a valóságos értéken alul szerezte meg, az ingatlanban pedig értékálló dolgot kapott, aminek a forgalmi ára az idők folyamán emelkedett s ma már a fizetett vételár többszörösét teszi ki. Mindezeknek az okoknak és eredményeknek az ismerete késztette bizonyára a m. kir. minisztériumot az 1440— 1941. M. E. számú rendelet meghozatalára, azzal célzattal/ hogy a rendelet 6—11. §§-aiban szabályozott bírósági eljárások utján módot nyújtson a rendelet 6. §-ának eseteiben a kötött jogügylet megtámadására és az eredeti állapot visszaállítására, — a rendelet 7. §-ának eseteiben pedig az ingatlanát elvesztő vagy elidegenítő fél részéről szenvedett súlyos károsodásnak és a szerző fél javára előállott aránytalan nyereségnek méltányos kiegyenlítésére. A rendkivüli idők és viszonyok okozta sérelmek orvoslására alkotott ez a rendelet, a különleges szabályozás