Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

szüli, hanem a nevelés, érintkezés azon ezernyi szála és sajátsága, amivel a vérrokonság az életben együttjárni szokott. Ezt a szivekben és erkölcsökben élve-élő családi feltogást kövesse az örökjog alkotója, mert a vérszármazásnak természettani puszta ténye ez még nem alapít örökjogot, hiszen maga a vérszármazás az állatoknál is meg van. A szivekben és az erkölcsökben élő családi tudat pedig soha sem egyezik meg azon általános kaptafával', amelyet a vérszármazás tényéből a szám- és a mértan az örökösök számára készít. Örökösödés csak érzéseken nyugodhatik teljes erővel, az érzésekhez pedig nem számtani tételekkel férünk, hanem azáltal, hogy magukba az illető család saját történetébe, múltjába és saját szellemébe vetjük az örökösödés alapjait. Ezt tette a családilag még romlatlan régi Róma, ahol a legitima hereditas, sőt később még a bonorum possessio az illető egyes családnak a patria potestasok láncszemein visszatükröződő saját történetéhez szabta az örökösödést. S ugyanezt teszi másképpen a mi ősi törvényünk, midőn az illető család saját vagyoni történetéhez méri a vagyon oszlását. Ilyen törvénnyel vállunk mögött, mely az örökösödésnek egészséges talajába gyökerezik, vissza kell utasítani az egyenlítő szellem tekintélyét; hisz e szellem sehol sincsen kevésbé helyén, mint éppen a család és örök jogban. Az a római örökösödés immár, amely a császár rendelése nyomán a justiniáni törvényből a külországok mai tőrvényeibe átment, ez nem méltó példa követésre. Amikor ezt csinálták, családot csupána törvény betűje tudott, az életből rég kialudt volt. Ezt az elfajult korszakot ezen a téren nem lehet tekintélyül ismerni. Az mindenütt így van, ahol az egészséges érzések ellanyhulnak, hogy érzés dolgát kezdik elvont okoskodással intézgetni. De, — ami nemzetünket illeti — amelyet a római jog egyoldalú befolyásától az idők megkiméltek és az újkori racionalizmus túlvetéseitől még távol áll, ez a nemzet mindaddig, amíg él benne az a közérzület, amely a régi örö-