Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

módosíttassanak. A szabályozás módozatait és lehetőségét a Polgári Törvénykönyv tervezetével kapcsolatos, már ismertetett vita részletesen megvilágította s megfelelő szöveg a „Magánjogi Törvénykönyv" 1928. évi javaslatában (Mt.) készen fekszik. Kérdés azonban, hogy a közszerzeményi jog általánosítása nem jelent-e túlságos eltávolodást a mai jogtól nemcsak a szűkebb értelemben vett Magyarországon, hanem Erdélyben is. Kérdés továbbá az is, hogy ilyen irányú jogszabályalkotás jogunknak helyes irányában való fejlesztése-e." „Ami azt a kérdést illeti, hogy a közszerzeményi jogot azért is elkerülhetetlenül szükséges szabályozni, mert a közszerzeményi jogban némi rendi jelleg is mutatkozik. Ez az indok sem meggyőző. Ennek a különbségtételnek az eredete nem volt rendi jellegű, hanem azon a gazdasági megfontoláson alapult, hogy a nemes ember hadi, vagy más közszolgálat jutalmaként szerzi a vagyont, amiben a feleségének szerzői tevékenysége nincs. Ugyanígy Ítélte meg s jogi felfogás a honoráciorok vagyonszerzését is. A különbségtétel tehát nem a rendi különbségen, hanem a vagyonszerzés eredetének gazdasági szempontú különbségéből alakult ki. Egyébként is a közszerzemény kérdésének eldöntése ma már csak elenyészően kis részben alapul azon, hogy a férj volt nemesi családból származik, ma már sokkal gyakorlatibb az az eset, hogy a közszerzeményi jog kérdését a férjnek képesítése, foglalkozása szerint kell eldönteni. Csupán azért, hogy régi rendi alapok is bennfoglaltatnak a jogintézményben, ez okból azt végleg mellőzni nem volna indokolt, különösen akkor, amikor a jogintézmény az életfejlődéséhez igazodik s azt a birói gyakorlat a jövőben is ilyen irányban tovább fejlesztheti." Ellenben csak ellenségeinket szolgálnánk, ha mi most rendi megkülönböztetések megszüntetésére törvényalkotásba kezdenénk, mert ez a tény a külföldön előszeretettel sokat hangoztatott felfogást táplálná, hogy Magyarország a rendiségen alapuló középkori jogrendszert tartott fenn, amelyet csak a fejlettebb jogrendszerből visszatért országrészek kényszerítése alatt kellett megváltoztatnia. Nemzeti jogunknak Erdéllyel közös (Wenzel. II. k. 435-453. §.; Dósa II. k. 277-295. §.) százados fejlődését